Radar

A héten nem volt kivétel, valamennyi régiós deviza veszített értékéből, közülük a legrosszabb teljesítményt - a múlt héthez hasonlóan - a forint nyújtotta.

A hétfői jegyzésekhez képest péntek délutánig a forint az euróval szemben 1,4 százalékkal gyengült, vagyis a közös deviza jegyzése 295 forint fölé lendült. Csütörtökön ennél is rosszabb volt a helyzet, amikor az euró 297 forintig is elszaladt. 

A legjobb eredményt a román lej érte el, az euróval szemben ugyanis csak fél százalékkal gyengült. A lejt a zloty követte, amely 0,9 százalékot veszített értékéből. A cseh korona a harmadik helyen végzett, a forinttól alig elmaradó, 1,2 százalékos süllyedéssel. 

A grafikonon a régiós devizák heti teljesítménye látható

(A zöld a zloty, a kék a lej, a bordó a korona, a lila a forint)

A forint csütörtöki és heti gyengülése a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. A külföldi piacokon pesszimizmus alakult ki, azaz az eladók kerültek többségbe. Mivel a régiós devizák a kockázatosabb eszközök táborába tartoznak, ezért ebben a piaci klímában gyengültek.

A forint pedig azért esett nagyobb mértékben, mert a piacok bizonytalanabbnak látják a helyzetét a többi devizánál. Ez pedig elsősorban a gazdaság gyengébb számai mellett továbbra is azzal magyarázható, hogy nincs semmilyen előrelépés az Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól várt hitelkeret ügyében, amely a befektetők szerint szükséges lenne Magyarország számára. 

Elsők vagyunk a kamatlistán

A héten nem változott a magyar alapkamat, amely az Európai Unión belül a maga 7,0 százalékával a legmagasabbnak számít. Európában ugyanakkor találni magasabb kamatszintet, Ukrajnában például 7,75, Szerbiában 9,5 százalék az alapráta. Ennél magasabb kamatokat más kontinensen kell keresni. A Bloomberg adatai szerint Kenya az első 18 százalékos kamatszinttel, a hatvanhét országot felsoroló ranglistán a tízedik Brazília 9,75 százalékkal.

A kamatszintet tekintve tehát uniós listavezetők vagyunk, ennek pedig több oka van. A kamatszinttel a jegybank az inflációt igyekszik kordában tartani, magas kamat esetén kisebb a veszélye, hogy elszabadulnak az árak. Az infláció elleni harc részeként a hitelezést szabályozza a jegybank, vagyis azt, hogy a bankok mennyiért adnak egymásnak kölcsön. Másfelől pedig a forint elleni spekuláció fegyvere, a mostani kamatszintben ez játszhatja a főszerepet.

Bizalomhiány

Ha több befektető kipécézné magának a forintot, akkor forintban vesznek fel rövid távú forinthiteleket, abból eurót vásárolnak a devizapiacon mondjuk 290 forintért, ezáltal növelik a forintkínálatot a piacon, vagyis csökkenni kezd a forint árfolyama. Ha ezt egyre többen teszik, fokozatosan gyengült a forint, amíg a másik oldalon nem állnak be vevők.

Mondjuk 310 forintig elszalad az árfolyam, eladják az eurót 310 forintért, visszafizetik a forinthitelt az eurónként egy húszast jelentő nyereséget pedig zsebre teszik. Ezt a folyamatot törte meg a jegybank például 2008 őszén, amikor 3 százalékponttal megemelte az alapkamatot. Ennek következményeként a spekulánsok alapanyaga, a forint és a mögötte álló hitel jelentősen megdrágult, a gyengülésre való várakozás pedig csak vitte a pénzt. Kevésbé viharos időkben pedig azért tarthatja magasan a kamatot a jegybank, hogy a magas kamat, azaz jelentős költségek miatt védekezzen egy esetleges roham ellen.

Rosszul kalkuláltak az amerikai elemzők: az elmúlt hét negyedévben átlagosan 5,7 millió tonna eltéréssel tartották nyilván az amerikai kukoricakészleteket, amely mennyiség megegyezik Oroszország teljes éves fogyasztásával.

Bár arra nincs válasz, hogy ki lehet a hunyó, a tévedés mindenesetre hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszerárak az elmúlt két évben nagyon változékonyak legyenek. Például az amerikai árutőzsdéken az említett hét esetből hatszor fordult elő, hogy a kukorica ára egy nap alatt - a készletadat bejelentésének napján - 6 százalékos elmozdulást mutatott.

Az ENSZ által számolt élelmiszerárak ma mindössze 9 százalékkal maradnak el a tavaly felállított történelmi csúcstól, és szakemberek szerint könnyen lehet, hogy év végére új rekord szülessen. Az áremelkedéshez pedig hozzájárul az is, hogy a piaci szereplők egyre nehezebben tudják előre jelezni a termés- és készletadatokat, az amerikai agrártárca például kiszámolta, hogy ma kétszer akkora eltérések vannak az előre jelzett és a tényadatok között, mint 5-10 évvel ezelőtt.

A következő hetekben több, a devizapiacok teljesítményét meghatározó esemény várható. Az amerikai jegybank újabb pénzpumpájáról hétfőn írtunk, a másik fontos esemény a svájci jegybank új elnökének áprilisban-májusban várható kinevezése lehet, az új vezető politikája ugyanis befolyással bír a devizahiteles magyar háztartások szempontjából kulcsfontosságú frank kilátásaira.

A legfontosabb kérdés, hogy az új elnök és a döntéshozó testület hogyan áll az euróval szemben tavaly érvénybe léptetett árfolyamküszöb módosításához. Jelenleg az euróval szemben - EURCHF árfolyam - az 1,20-as szintnél van a limit, de korábban és a napokban felröppentek pletykák a piacon, amelyek a küszöb feljebb emelését találgatták. Egy ilyen horderejű döntésre jó eséllyel csak az új elnök megválasztása után kerülhet sor.

Pénzszivattyú

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a küszöböt megemeli-e a jegybank. A lépés azonnal gyengítené a frankot, melynek mostani ereje a svájci exportot jelentősen visszafogja, emellett kiszivattyúzza a magyar családok kasszáját is.

Az amerikai központi bank soron következő, áprilisi ülése sorsdöntő lehet, melyen eldőlhet, hogy a jegybank újra megnyitja-e a pénzcsapokat. A döntés mind a dollár, mind az euró, mind a forint közeljövőjét meghatározhatja.

A Fed eddig két lépésben, mintegy 2300 milliárd dollárt - 500 ezer milliárd forint, a magyar éves GDP közel 20-szorosa - pumpált az amerikai pénzpiacokra, bízva abban, hogy a likviditási fröccs lendületet ad a gazdaságnak.

A terv mondhatjuk, hogy bejött, az amerikai gazdaság ugyanis hétről hétre egyre biztatóbb képet fest, a legutóbbi munkaerőpiaci jelentés például már arról számolt be, hogy a munkanélküliségi ráta hároméves mélypontra, azaz 8,3 százalékra süllyedt.

Rossz hetet zártak a régiós devizák. A forint, a lengyel zloty és a cseh korona nagyjából egy irányba mozgott a nemzetközi hangulattal párhuzamosan. A pesszimizmus volt a jellemző, ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők a biztonságosabbnak tartott eszközök felé fordulnak, és kevésbé díjazzák a kockázatosabbnak mondott, úgynevezett feltörekvő piaci devizákat, köztük a régiós fizetőeszközöket.

A forint vezetésével a régiós devizák többsége gyengült, a román lej volt a kivétel, amely a múlt heti jelentős esés után korrigált, azaz minimális erősödést ért el a múlt pénteki szinthez képest. Így a lej lett a hét nyertese. A cseh korona megúszta 0,5 százalékos mínusszal, a zloty 0,7 százalékkal gyengült. A forint azonban több mint 1 százalékkal került lejjebb az euróval szemben.

A grafikonon jobbról balra látható a régiós devizák heti teljesítménye

(A zöld a forint, a kék a lej, a bordó a zloty, a lila a korona)

Az is látható volt, hogy a piaci szereplők a carry trade-ben sem látnak igazán fantáziát. (Az úgynevezett carry trade egy befektetési stratégia, lényege, hogy a piaci szereplő alacsony kamatszintet fenntartó ország – például Japán - devizájában vesz fel hitelt és azt befekteti egy magas kamatszintet biztosító ország devizájába és zsebre teszi a kamatkülönbséget.) Az alacsony kamatot nyújtó japán jen  erősödött, a viszonylag magas kamatozású ausztrál dollár pedig gyengült. Mivel a forint is magas kamatozású deviza, ezért a gyengüléséhez ez is hozzájárulhatott.

Bár a forint azonos irányba tartott a koronával és a zlotyval, de a többieknél valamivel nagyobb gyengülés azt jelzi, hogy érzékenyebb a piaci változásokra a magyar deviza. Igaz, hogy komolyabb elmozdulásról nem beszélhetünk, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a devizapiacon kiegyenlítődött a forintpesszimisták és forintoptimisták aránya. Ez az egyensúly akkor borulhat fel, ha a nemzetközi szervezetekkel (Nemzetközi Valutaalap, Európai Unió) kötendő hiteltárgyalásokra kíváncsi befektetők azt látják, hogy Magyarország vonakodik tető alá hozni a megállapodást.

Egyelőre ugyanis úgy látszik, hogy a megegyezésre szükség lesz ahhoz, hogy ne ugorjon 300 forint fölé az euróárfolyam. Ameddig ez a meccs nyitott marad, addig a külföldi piacokon dől el a forint sorsa. Leegyszerűsítve: ha van vásárlókedv a nyugati tőzsdéken akkor erősödik, ha nincs, akkor gyengül a forint. 

Az egyik legnagyobb légitársaság szerint a csődhullám elkerüléséhez állami segítség kell.

Köddé váló profitokat, sőt bukásokat hozhat az idei év a légiközlekedésben, miután az európai gazdaságok továbbra is stagnálnak, az üzemanyagárak pedig megállíthatatlanul emelkednek. Legalábbis erre számít Tim Clark, a Dubai központú Emirates légitársaság elnöke, aki szerint a Spainair és a Malév idei csődje után év végéig további légitársaságok dobják be a törölközőt.

Az Emirates - amely a legnagyobb szereplővé nőtte ki magát a nemzetközi légi közlekedésben - számára húsbavágó az üzemanyagárak emelkedése, a vállalat teljes költségein belül ugyanis ez a tétel 45 százalékot tesz ki. Clark közölte, az áremelkedés ellen nem is próbálnak védekezni, amikor ugyanis a tőzsdén fedezeti ügyleteket próbáltak kötni, eddig furcsa módon mindig vesztettek…

Tízéves mélypontra esett a földgáz ára az Egyesült Államokban - mostanában szinte naponta találkozunk ezzel a hírrel a világhálón, tovább azokkal a kommentárokkal, melyek az extrém olcsó gáz alternatív felhasználási lehetőségeit firtatják.

Az olcsó amerikai gázzal helyettesíteni lehetne az egyre drágább benzint, előbb a teherszállításban, később pedig a személyautóknál, emellett a tengerentúli földgáz Európában is megjelenhetne, akár fűtési céllal is.

A földgáz tőzsdei ára az Egyesült Államokban a 2008 nyarán mért rekordról mára ötödére esett - 13,5 dollárról 2,5 dollárra -, miközben a benzin alig kerül kevesebbe most, mint négy éve. A gáz meredek áresése a kínálat emelkedésével indokolható, ami elsősorban az egyre fejlettebb fúrási technológiák megjelenésének és gazdag új lelőhelyek feltárásának köszönhető. Az Egyesült Államok földgáz-kitermelése 2005 és 2010 között mintegy 20 százalékkal ugrott meg, amivel az USA átvette a világ legnagyobb földgáz-kitermelőjének járó megtisztelő címet Oroszországtól.

A szerdától megint emelkedő magyarországi üzemanyagárakat a forint árfolyama mellett az olaj világpiaci ára befolyásolja, amely az idén kitett magáért.

A világpiacon a két legfontosabb olajfajta az amerikai könnyűolaj (crude), a másik pedig a Brent. Előbbi 105-106 dollár körül mozgott kedden, utóbbi pedig 120 dollár felett járt, szemben a januári 100, illetve 110 dollár körüli szinttel. Az árfolyamemelkedés elsősorban azzal magyarázható, hogy Irán konfliktusba került az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, de szerepet játszik benne a közel-keleti térségben lévő országokban, köztük Szíriában, Jemenben kialakult politikai fesztültség is.

10-20 dolláros olajrizikó

A crude árában durván 10, a Brent jegyzésében pedig 15-20 dolláros többletet eredményez az iráni fesztültség és további kockázatot jelent, ha fegyveres konfliktus robbanna ki, amely megdobhatja az olaj árát. Erre a veszélyre hívta fel a figyelmet kedden a Nemzetközi Valutaalap vezetője. Christine Lagarde azt mondta, akár 30 százalékos olajdrágulást eredményezhet, ha leállna az iráni olajexport. Hozzátette, egy ilyen mértékű áremelkedés "komoly következményekkel" járna az egész világgazdaságra.

Bár az olajtermelő országok elvileg örülnek az áremelkedésnek, de az elszabaduló olajár világgazdasági szempontból szinte senkinek nem érdeke, mivel az visszafogja az amúgy is harmatosan teljesítő gazdaságot - erre utalt az IMF vezetője is. Ezt alátámasztja az egyik nagy olajtermelő ország, Szaúd-Arábia álláspontja: az ország olajminisztere közölte, hogy a gazdasági növekedés szempontjából indokolatlannak tartja a mostani olajárat, ezért készek arra, hogy növelje termelését az árfolyamok csökkentése érdekében.

Érdekes jelenség a tőzsdéken, hogy amikor sokan fogadnak valamire, akkor annak többnyire pont az ellenkezője következik be.

A spekulánsok például a múlt héten január óta nem látott mértékben csökkentették a mezőgazdasági termékek - búza, kukorica, szója, cukor - áremelkedésére kötött "fogadásaikat", miközben az árak 2012-ben eddig nem látott mértékben emelkedtek, átlagosan 3,5 százalékkal egy hét alatt.


A spekulánsok egy része tehát lecsúszott az idei év eddigi legnagyobb egyheti nyereségéről, aggodalomra ugyanakkor semmi okuk, a hírek ugyanis egyre inkább arra utalnak, hogy a dél-amerikai kontinensen pusztító aszály alaposan megtizedelheti az idei termést - kukorica, cukor -, ez pedig felpörgetheti a magasabb élelmiszerárakkal kapcsolatos spekulációt.

Felemás hetet zártak a régiós devizák, amelyek egymástól eltérő pályán mozogtak. A péntek délutántól péntek délutánig tartó versenyt a cseh korona nyerte: fél százalékkal erősödött az euróval szemben a most pénteki kora esti - 18 óra körüli - árfolyamok alapján.

A második helyre jött fel az előző héten még utolsó helyen lévő forint, a magyar deviza ugyanis szerény mértékben, 0,3 százalékkal erősödött - a hosszú hétvége miatt - csonka héten.

A vesztesek között van a lej és a zloty. Bár a lej a héten soha nem látott mélypontra süllyedt az euróval szemben, a múlt pénteki szintekhez képest százalékos arányban a zloty még rosszabbul teljesített, előbbi 0,7, utóbbi 0,8 százalékot veszített értékéből.

A lengyel deviza rossz szereplésében szerepet játszott, hogy az elemzői várakozásoknál rosszabb lett a hét közepén megjelent lengyel fizetésimérleg- és inflációs adat, ez pedig gyengítette a devizát. A hét második felében ugyan javított helyzetén a zloty, de nem tudta teljesen ledolgozni hátrányát.

Hullámzó mozgást mutatott a forint is. Az euró árfolyama hétközben megfordult a 293 forintos szinteken, majd rákapcsolt a magyar deviza, de ez nem volt elég ahhoz, hogy tartósan a 290 forintos szint alá kerüljön az euróárfolyam, igaz, pénteken kora este e szint alatt is járt a jegyzés.

Idén növekedni fog a világ olajétvágya - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) héten kiadott, a Reuters által idézett előrejelzéséből.

A szervezet azonban nem változtatott korábbi előrejelzésén, vagyis továbbra is azzal számol, hogy közel 1 százalékkal több, azaz 89,9 millió hordó lesz a napi kereslet 2012-ben. Az IEA a világgazdaság gyenge növekedési kilátásaival és a magas olajár miatti keresletcsökkenéssel magyarázta, hogy nem nyúlt a korábbi számokhoz.

A friss prognózis ugyanakkor a korábbitól eltérő kitermelést, más néven olajkínálatot jelez előre. A legjelentősebb olajexportáló országokat tömörítő OPEC-en kívüli országoktól az IEA korábban napi 900 ezer hordós termelést várt, ma már azonban csak 730 ezerre számít.

A kiesés azonban előreláthatóan nem fog gondot okozni, mivel az OPEC-országokban dübörög a termelés, a szervezethez tartozó országokban a termelési szint utoljára 2008-ban látott szintre emelkedett. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Szaúd-Arábia három évtizede nem látott mennyiséget hozott a felszínre, de szerepet játszott a növekedésben az is, hogy Líbia olajipara is kezd magára találni.

Az elmúlt években valóságos árháború bontakozott ki Kína és a Kínán kívüli világ között a mindennapokban talán kevésbé ismert, de a modern technológiák számára annál értékesebb ritkaföldfémek piacán.

A high tech iparágakban - laptopok, ipad-ek , hibrid autók, űrkutatás, hadiipar - használt ritkaföldfémek kitermelését több mint 90 százalékban többnyire állami befolyás alatt álló kínai vállalatok végzik, akik az elmúlt évtizedben mindent megtettek annak érdekében, hogy az árak a magasba szökjenek.

Az eszköztárukból nem hiányozhatott az exportkvóták korlátozása, a bányák ideiglenes bezárása, sőt az export teljes leállítása sem, amivel különösen a japán óriás vállalatoknak - Toyota, Honda - okoztak kellemetlen pillanatokat. A ritkaföldfémek ára a rohamosan bővülő felhasználásnak és a kínai vezetés árfelhajtó akcióinak köszönhetően az elmúlt évtizedben rohamtempóban emelkedett, 2004 és 2011 között például egyes fémek piaci ára 20-25-szörösére ugrott.

Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne kapnánk hírt egy újabb élelmiszerár-rekordól. Drágább lesz a kakaó és a tea, fölmegy a búza vagy épp a kukorica ára a világpiacon. A legfrissebb újdonság az, hogy Kína - hiába a december óta 20 százalékkal emelkedő világpiaci ár - a 2012/2013-es időszakban 59 millió tonnára kívánja emelni szójabab importját, a felhasználást pedig a jelenlegi 169 millió tonnáról 2015-re 200 millió tonnára kívánja bővíteni.

Az emelkedő élelmiszerárakkal kapcsolatos hírek mögött valahogy mindig Kínát és a kínai rekord összegű vásárlásokat találjuk meg…

Kína már így is a legnagyobb szójabab importőr a világon, a folyamatok pedig abba az irányba mutatnak, hogy rövid időn belül újabb vásárlásokra készül. Érdekes statisztika: jelenleg az Európai Unió teljes lakosságának megfelelő kínai ember fogyaszt legalább annyi mezőgazdasági terméket, mint egy átlagmagyar.

Változatos hetet zárt a forint. A magyar deviza 290 forint alatti szinteken kezdte a hetet, ám a hét közepén gyengült. Az euró jegyzése 298 forintos szinteken is megfordult, majd fokozatosan lejjebb jött az árfolyam. Pénteken délután 291 forint alatt jegyezték az eurót, ami 0,6 százalékos gyengülést jelent a hétfői szinthez képest.

A régiós devizák is hasonló pályát futottak be a héten, de valamennyi megelőzte a forintot. A cseh korona 0,6 százalékkal erősödött az euróval szemben, ezzel első lett. A múlt héten a régiós devizák versenyében utolsó helyezést elérő román lej a második, 0,2 százalékos plusszal. A harmadik a zloty, minimális gyengüléssel.

A forint többieknél jelentősebb értékvesztésében szerepet játszott, hogy több nemzetközi befektető egyre bizonytalanabbnak látja az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó hiteltárgyalások megkezdését és kimenetelét.

"Mikor lesz már vége a válságnak? - hangzik a gyakran ismételt kérdés, a válaszok azonban a legtöbbször csak tovább erősítik a bizonytalanságot. A jó hír ugyanakkor az, hogy él köztünk néhány guru, akik valahogy mindig hamarabb megérzik a változást. Őket érdemes követni, és akkor nagyot nem hibázhatunk.

A spekuláns zsenik közül a leggazdagabb - akinek vagyona 50 milliárd dollárra tehető, ami több mint 10 000 milliárd forint -, név szerint Warren Buffett hónapok óta optimista a világgazdaság jövőjét illetően, a legújabb hír pedig az, hogy optimizmusát újabb vállalatok felvásárlásával készül bizonyítani.

Az omahai bölcsként is ismert befektető a szolgáltatási szektorhoz kötődő cégeket vett górcső alá - név szerint Liberty Media, DirecTV, DaVita, CVS Caremark, General Dinamics -, amit sokan úgy értelmeznek, hogy a fogyasztás fellendülésére számít.

A nap mint nap fogyasztott forró italok versenyében a fogyasztók szempontjából egyelőre a kávé van előnyben. Az előrejelzések szerint a tea árfolyama ugyanis várhatóan emelkedni fog, miközben az úgynevezett robuszta kávé olcsóbb lehet az árupiacon. Igaz, a kávé ára rövid távon csökkenhet, a teaé pedig hosszú távon.  

A legfrissebb kilátások alapján a londoni árupiacon jegyzett robuszta kávé árfolyama a jelenlegi közel 2000 dolláros szintről 1700 dollár süllyedhet a következő hetekben.  

A tea esetében fogyasztás bővülése jelenti az ármozgató tényezőt, a kávénál ezzel szemben a bőséges termés. A kávétermelés ugyanis ötödével 600 ezer tonnára bővült Indonéziában, amely a világ harmadik legnagyobb robusztakávé-termelője. A hároméves rekordot jelentő eredmény a napsütés és a csapadék optimális kombinációjának köszönhető.

Mivel a robuszta az instant kávé alapanyaga, ezért az elemzők azt várják, hogy az instant kávét felhasználó kávézóláncok - köztük a Starbucks - mellett a Nescafé gyártójának is alacsonyabbak lesznek az alapanyagköltségei. Reméljük ez látható lesz az üzletek polcain és a kávézókban is.

Tekintse meg korábbi posztjainkat is!

Rákapott a világ a teára

Olcsóbb is lehetne a kóla

Elverték a forintot a társai

Luxus: akik még válságban is nyernek

Hullámvasúton az arany és az ezüst

Izgalmas sakkjátszma van kibontakozóban a gyapot piacán, ahol pillanatok alatt dollármilliók cserélhetnek gazdát. A két szemben álló fél India és a dörzsölt spekulánsok.

A gyapot világpiaci árfolyama február végére másfél éves mélypontja közelébe esett, köszönhetően többek között a spekulánsoknak, akik öt éve nem fogadtak akkora összegekkel a további áresésre, mint most.

A spekulációt elsőként India - a második legnagyobb exportőr - elégelte meg, aki azonnali hatállyal leállította exportját. A lépéstől azt várja, hogy a világpiacon hiány keletkezik gyapotból, és az ár újra emelkedésnek indul (a gyapot világpiaci ára az elmúlt egy évben felére esett, így nem is csoda, hogy Indiában betelt a pohár.) Ha így történne, akkor vélhetően India is hamarosan piacra dobná készleteit, plusz hasznot zsebelve be az exporttilalommal, elsősorban a spekulánsok kárára.

Drágulásra számíthatnak a teafogyasztók, akiknek száma szerte a világon egyre növekszik. A folyamatban Kína és India a ludas, az ottani kereslet megugrásának köszönhetően a világ teafogyasztása 5,6 százalékkal 4 millió tonnára nőtt 2010-ben, miközben a fekete tea világpiaci ára a rekordot jelentő kilónként 2,85 dollárra emelkedett.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) úgy számol, hogy a világ fekete tea termelése a következő tíz évben közel ötödével bővül, a zöld tea esetében pedig sokkal nagyobb mértékű, 72 százalékos növekedésre van kilátás. A FAO az erős kereslet miatt árcsökkenésre nem számít, sőt az évről-évre meglepetést okozó kínai keresletnek betudhatóan akár újabb áremelkedés is elképzelhető.

Magyarországon 50 százalékkal drágult a tea

Magyarország sem kivétel. A KSH adatai szerint a világpiaci tendenciákat követve, sőt az áremelkedés ütemét tekintve azok előtt haladva alakultak az árak: a tea átlagos fogyasztói ára - Ceylon fekete tea, 25-30 filterrel - az elmúlt öt évben több mint 50 százalékkal 240 forintra emelkedett idén januárig.

A cukor világpiaci ára a 2011-ben regisztrált 27 százalékos visszaesést követően idén tovább süllyedhet, aminek az egyik legfőbb haszonélvezője a legnagyobb fogyasztók - Kína, Pakisztán és az afrikai kontinens - mellett a világ legnagyobb üdítőital-gyártója, a Coca-Cola lehet.

Ha minden jól megy, akkor idén még olcsóbb lehet a cukor, miután a termelés világviszonylatban zsinórban második évben haladhatja meg a fogyasztás szintjét. Az árupiaci kereskedelemmel foglalkozó Olam International Ltd. számításai szerint a túlkínálat a tavalyi 9 millió tonna után idén 6-8 millió tonna lehet.

A cukor világpiaci ára a 2008 elején mért 10 centről - a mértékegység egy font, azaz 0,45 kilogramm - 2011 februárjában 35 centre emelkedett, majd 2011 végére 25 centre süllyedt. Ha igazuk lesz a szakembereknek, és az idei év valóban kiváló termést és túlkínálatot hoz, akkor az árfolyam tovább ereszkedhet, akár egészen 20 centig (ez az árfolyam megközelítőleg 100 forint/kiló lenne, de ez nem az itthoni fogyasztói ár, hanem a világpiaci ár!).

Hiába a válság, a luxusiparban mindig süt a nap. A milliós órákat, ékszereket előállító vállalatok az elmúlt két évben közel megduplázták (!) nyereségüket, sőt az iparág összesített bevétele 2014-re meghaladhatja a 60 ezermilliárd forintot is.

A globális gazdasági válság és a stagnáló kiskereskedelmi forgalmak ellenére a luxusiparban tevékenykedő vállalatok minden negyedévben eladási rekordról számolnak be, az iparág összesített nyeresége az elmúlt két évben mintegy 80 százalékkal nőtt. Igen, 80 százalékos nyereségnövekedés luxus órákból, karkötőkből, ruhákból, az elmúlt 80 év legsúlyosabb gazdasági válságának kellős közepén…

Az elmúlt két hónapban az ezüst árfolyama 30, az aranyé közel 10 százalékkal ugrott meg, míg február utolsó napján 5-7 százalékkal zuhantak a jegyzések. Izgalmas hetek jönnek, annyi szent, erről a jegybankok gondoskodhatnak.

Az arany és az ezüst árfolyama szorosan követi a jegybakok monetáris politikáját, azaz ha a központi bankok öntik a pénzt a piacokra, akkor az árfolyamok masszívan emelkednek, ha kivonják a pénzt, akkor csökkennek.