Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Spanyolország lehet az első

Nem Görögország, hanem Spanyolország lehet az első állam, amely elhagyja az eurózónát - írja Matthew Lynn, a Strategy Economics vezérigazgatója.

A spanyol gazdaság már visszasüllyedt a recesszióba, az ingatlanpiac összeomlott, a bankrendszer az összeomlás szélén, a munkanélküliség 24 százalékos, a kiskereskedelmi forgalom év/év alapon 10 százalékkal csökken. Brüsszel eközben Spanyolországnak is ugyanazt tanácsolja, mint a többi bajba került közös pénzt használó államnak: merüljön mélyebbre a recesszióban, hagyja emelkedni a munkanélküliséget és csökkenni a béreket, amíg a gazdaság vissza nem nyeri a versenyképességét. Pedig legalább hat érv szól amellett, hogy - Spanyolország számára legalábbis - van élet az eurózónán kívül.

Első. A spanyol gazdaság túl nagy. Míg Görögország esetében egy, a GDP 10 százalékára rúgó csomag is mindössze 23 milliárd eurót jelent, addig az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának megmentése már nem finanszírozható "mellényzsebből". A kemény munkát az országnak magának kell elvégeznie.

0 Tovább

Olajban fürdik a világ

Bár olajból jól áll a világpiac és az árak is csökkentek, ahhoz, hogy ez Magyarországon látható legyen, a forintnak kellene összekapnia magát.

Van elég olaj, legalábbis a Reuters legfrissebb jelentése szerint májusban áprilishoz képest szerény mértékben, napi 31,8 millió hordóra nőtt a termelés, ami egyúttal hároméves csúcsot jelent.

A jelentős kínálat részben Szaúd-Arábiának köszönhető, az arab ország ugyanis 100 ezer hordóval növelte napi kitermelését, így az elmúlt tíz évben nem látott rekordra, 10,1 millió hordóra nőtt a mennyiség. A növekedésre számítani lehetett, mert Szaúd-Arábia korábban is közölte, hogy 100 dollár közeli olajárfolyamot szeretne.

0 Tovább

Padlón a gázár - Hogyan tovább?

Áprilisban még évtizedes mélypontra zuhant, azóta viszont 25-30 százalékkal emelkedett a tőzsdén jegyzett földgáz árfolyama. Az olcsó gáz valóságos forradalmat hozhat az energiaiparban, kérdés ugyanakkor, hogy meddig maradhat ennyire alacsonyan a jegyzés.

A földgáz - 2008-ban még 13 dollár fölött is megforduló - tőzsdei árfolyama az amerikai árupiacokon áprilisban 2 dollár alá esett, majd májusban egészen 2,7 dollárig emelkedett. A négy éve tartó masszív visszaesés elsősorban a kínálati oldal megerősödésének tudható be, az elmúlt években ugyanis jelentős új gázmezőket tártak föl, továbbá a kitermelést még olcsóbbá tevő, új és korszerű technológiák terjedtek el.

Szakemberek hangsúlyozzák, hogy ezek a változások nem egy-két évre szólnak, az Egyesült Államokban ugyanis akár évtizedekre elegendő, olcsón kitermelhető gáz áll rendelkezésre, azaz érdemes felkészülni arra, hogy a gázár akár hosszú évekig nyomott maradhat.

0 Tovább

Minőség kérdése az egész

A márkás, tinédzserkorú vagy idősebb pezsgőkben lehet fantázia, de azért érdemes óvatosnak lenni.

Egyre többen tekintenek úgy a prémium kategóriás pezsgőkre, mint a bordeaux-i csúcsborokra és legalább akkora nyereséget is remélnek tőlük, a European Fine Wines azonban óvatosságra inti a befektetőket.

Leginkább az Armand de Brignac (ismertebb nevén Ace) került az érdeklődés középpontjába, amely olyan hírességek kedvence, mint Jay-Z és Chris Brown. A speciális borbefektetésekkel foglalkozó cég vezetője, Scott Assemakis szerint viszont ettől ez még nem feltétlenül befektetési kategória.

Előfordul, hogy sikeres lesz egy ilyen pezsgőügylet. A 96-os Krug Brut ára például 2200 fontra (820 ezer forint) emelkedett az elmúlt 5 év során, ez pedig közel 50 százalékos hasznot jelent; ám a siker nem jön hirtelen. A pezsgők esetében a tipikus megtérülési idő 7- 10 év, ezzel szemben egy bordeaux-i csúcsbor esetében már 3-5 év alatt realizálódhat a nyereség.

1 Tovább

Indokolatlan forintesés után

Nagyon rossz idők jártak a forintra az elmúlt napokban, kedden éjszaka az euró több hónapja nem látott, lélektani határnak számító 300 forintos szint fölé szaladt. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a görög miniszterelnök felvetette az eurózónából való kilépés ötletét. Bár jelezte, hogy ezt igazából nem szeretné, de megvizsgálják a lehetőségét. A bejelentés eladási hullámot generált a piacokon, a forint pedig zuhanórepülésbe kezdett.

Túlzott piaci reakció volt ez, hiszen konkrétum nem látott napvilágot. Inkább arról van szó, hogy a piac nagyon érzékenyen reagál a hírekre és nagy esések és erősödések is lehetnek egy-egy jó vagy rossz hír után.

Azt, hogy indokolatlan volt a jelentős, az euró árfolyamát 6-7 forinttal megdobó gyengülés jelzi, hogy csütörtökön már a lélektani 300-as határ alá került az euró. Ha pedig nem jelenik meg rossz hír a következő napokban, akkor a zuhanás további korrekciójára lehet számítani, azaz több forinttal is lejjebb jöhet az euró. 

Azt azonban, hogy egy esetleges görög csőd vagy euróbúcsú mit hoz, most lehetetlen megmondani. Az eddigi rossz hírek generálta piaci reakciókból úgy tűnik, hogy egy ilyen bejelentés akár a 320 feletti csúcsok felé is elrepítheti az eurót, de valószínűleg csak rövid távon, utána visszakapaszkodhat a magyar pénz. Ráadásul az IMF-tárgyalások előrehaladtával szintén javulhat a forint pozíciója. 

0 Tovább

Magyarország, az európai áfanagyhatalom

Nem csupán a legfelső áfakulcs tekintetében tartozik Magyarország az európai élvonalhoz.

Az általános forgalmi adó standard kulcsa hazánkban 27 százalék, ami európai uniós csúcs. 25 százalékos a kulcs Dániában és Svédországban, a legkisebb, 17 százalékos áfát Cipruson kell megfizetni. Ciprus 2000-ben is sereghajtó volt, 10 százalékkal, a 12 évvel ezelőtti mezőnyt az Eurostat hétfőn közzétett, az uniós adózási trendeket összesítő jelentése szerint Dánia, Magyarország és Svédország vezette 25-25 százalékkal. (Két ország van, ahol az idén kisebb a kulcs, mint 12 évvel ezelőtt: Csehországban és Szlovákiában 2000-ben rendre 22, illetve 23 százalékos volt, az idén pedig 20 százalékos a fő áfakulcs.)

Svédországgal és Dániával egy másik, az áfához köthető mutató tekintetében is versenyben vagyunk. Az átlagos fogyasztási adóráta - amit úgy számolunk, hogy a fogyasztási adókból származó összes bevételt elosztjuk a háztartások teljes fogyasztásával - az Eurostat adatai szerint 2010-ben 27,2 százalék volt Magyarországon. Ez az adat a magyarországinál 3 tagállamban magasabb: Dániában (31,5 százalék), Svédországban (28,1 százalék) és Luxemburgban (27,3 százalék).

2 Tovább

A Facebook a piac fekete lova

Bár meglett a 100 milliárd dollár feletti piaci kapitalizáció, bizonyos szempontból mégis csalódást okozott első napján a Facebook. A cég jegyzése ugyanis a várt szárnyalás helyett stagnált, s pénteken záráskor csak egy hajszállal forgott a kibocsátási ár, azaz 38 dollár felett a részvény.

Más kérdés, hogy a közösségi oldal összes felkínált papírját - az egyébként múlt héten megemelt - kibocsátási sáv tetején, 38 dolláron jegyezték le, aminek eredményeként az IPO minden idők legnagyobb technológiai szektorban végrehajtott ilyen jellegű tranzakciója volt (16 milliárd dollár).

Arról nem is beszélve, hogy az első napi stagnálás (az oldalazás nem lenne megfelelő kifejezés, az árfolyam ugyanis igen hektikus mozgást mutatott, s 42 dolláron is megfordult) ellenére a Facebook értékeltsége kiemelkedően magas.

0 Tovább

Benzindrágulás jöhet a héten a görögök miatt

A forint gyengült a héten, ami rossz hír a hazai autósoknak, a benzin és a gázolaj tőzsdei ára ugyanakkor esett, ami viszont kedvező előjel a Mol következő árváltoztatása előtt. A két hatás eredője 1-4 forintos áremelés lehet a kutakon.

A héten minden az esetleges görög csődről szólt a pénzpiacokon, és minthogy a várható jövő egyre borúsabb, a forint meredeken gyengült, a gázolaj- és benzinár pedig süllyedt. A gyenge forint a hazai kutakon dráguló benzint és gázolajat jelentene, míg az üzemanyagok tőzsdei árának esése a kiskereskedelmi árak mérséklődését hozza maga után, így a két tényező a héten nagyjából kioltotta egymást.

Benzinár idei alakulása (forint/tonna)

Ami a konkrét számokat illeti: a hét átlagában a forint 4,0 százalékkal gyengült a dollárral szemben, miközben a gázolaj dollárban jegyzett tőzsdei ára átlagosan 2,6 százalékkal, a benziné 3,6 százalékkal esett.

0 Tovább

Nagyon lemaradt a forint

Sanyarú hete volt a régiós devizák többségének az eurózóna adósságválsága és az esetleges görög csőd miatti befektetői bizalmatlanság miatt, amely hetek óta meghatározza a mozgásukat.

A heti versenyben a forint gyengült a legnagyobb mértékben, ez pedig azt jelzi, hogy a négy térségi deviza közül a magyar pénz a legsérülékenyebb. A heti süllyedés eredményeként ráadásul eltűnt az az előny, amelyet az IMF-tárgyalások megkezdésére adott uniós engedély után szedett össze. A héten újfent kiderült, ha elromlik hangulat, akkor a forint járhat a legrosszabbul.

A forint több mint 2 százalékos veszteséget produkált a héten, míg a második legrosszabb teljesítményt elérő zloty is csak 1,3 százalékkal értékelődött le. A román lej 0,3 százalékkal került lejjebb az euróval szemben. A térség legstabilabb devizája, a cseh korona társaival ellentétben minimális, 0,2 százalékos erősödést ért el.

0 Tovább

Kísérthet a Lehman-bukás

A görög politikai és adósságválság súlyosbodása miatt egyre több elemző, befektető számol az ország csődjével és ez eurózónából való kilépésével. A görög helyzet sokban hasonlít a több mint 10 évvel ezelőtti argentin bukásra, az esetleges csőd egy másik, közelmúltban látott piaci felálláshoz vezethet.

Ez pedig a Lehman Brothers csődje, amely a gazdaságtörténelem egyik legnagyobb bukása volt és az amerikai jelzálogpiacról induló válság elmélyüléséhez vezetett az egész világon. A számos kedvezőtlen hatás közül az egyik legfontosabb az volt, hogy a pénzpiacokon korábban egymást partnernek tekintő bankok, befektetők nem voltak hajlandóak hitelezni, ez pedig az egekbe hajtotta a kamatokat és kiszárította a hitelpiacokat.

Az esetleges görög csőd szintén visszavetné a hitelezést, ezt követően ugyanis a befektetők nyilvánvalóan kevésbé szívesen adnának pénzt az eddig legjobb adósoknak tekintett államoknak, főként az eurózóna perifériáján lévő, pénzügyi gondokkal küzdő országoknak.

0 Tovább

Nyeletlen baltaként zuhan az euró

Május eleje óta, tehát nagyjából két hét alatt közel 5 százalékot veszített értékéből az euró a dollárhoz képest, ilyen mértékű zuhanásra pedig kilenc hónapja nem volt példa.

Az okokkal persze mindenki tisztában van: Görögországban nem vezettek eredményre az előrehozott választások, túl sok parlamenti helyet szereztek a további megszorításokat ellenző pártok, így veszélybe került az Európai Bizottság, Európai Központi Bank és Nemzetközi Valutaalap alkotta trojkával tervezett megállapodás, és ismét felsejlett az államcsőd.

A történet - a választásoktól eltekintve - az elmúlt két évből ismerős lehet, a helyzet azonban az, hogy most tényleg nagy a baj. Az Európai Bizottság egyértelműen elzárkózott az engedményektől, az EKB állítólag nem támogatja tovább a görög bankokat, amelyekből mellesleg a lakosság talicskával tolja ki a pénzt, miközben a június 17-ére kiírt választások sikerét továbbra sem garantálja semmi (a görögök józanságára a lassan polgárháborússá váló környezetben kissé nehéz lenne alapozni).

0 Tovább

Magyarország: mégis itt a recesszió?

Egyelőre nincs recesszió, de három hónap múlva kiderülhet, hogy már egy éve recesszió van. Ez elsőre őrültségnek tűnik, de van benne logika - pontosabban statisztika.

A KSH első becslése szerint Magyarország GDP-je a naptárhatással és szezonálisan kiigazított adatok szerint január-márciusban 1,3 százalékkal csökkent 2011 negyedik negyedévéhez viszonyítva.

Statisztikai hivatalunk a szezonális kiigazítást végző programot minden friss "hard" adattal újrafuttatja, aminek eredménye általában az, hogy az előző negyedévek növekedési ütemeire korábban adott becslések helyét újak veszik át. Most is ez történt, az eredmény pedig: negyedév/negyedév alapon az utolsó pozitív adatot (1,4 százalék) 2011 első negyedévének oszlopában látjuk a KSH-statisztikában. Az azóta eltelt négy negyedévben a negatív és a stagnáló időszakok felváltva követték egymást, így (szigorúan véve) nem kell azt a fránya R-betűs szót használnunk...

0 Tovább

A bizarr forgatókönyvnek is lehet jó oldala

Az IMF-tárgyalások megindítására kapott engedély után látványos erősödést produkáló forint sorsa nagyon közvetett módon ugyan, de a politikától függ a következő napokban. Nem a magyar, hanem a görög politikai csatározások kimenetelétől.

A görög politikai erők ugyanis a választások óta nem tudnak megegyezni a kormányalakításról, a vita elsősorban arról szól, hogy a hatalomra kerülő pártok hajlandóak-e végrehajtani az Európai Unió által a mentőcsomag fejében kért megszorításokat. Ha erre nem kerül sor, akkor új választásokat kell kiírni, amelynek eredménye jelenleg megjósolhatatlan. Akár az is bene van a pakliban, hogy a megszorításokat elutasító pártok nyernek, ezt követően Görögország csődbe mehet és akár kiléphet ez eurózónából.

Itt jön képbe a forint, mert egy esetleges görög csőd, amely egyre reálisabbnak tűnik, komoly eladási hullámot generálhat a piacokon és egy ilyen helyzetben könnyen lehet, hogy az eurózónában csalódó befektetők a kevésbé biztonságosnak tekintett eszközökből, mint például a forintból is kiszállnak. Ezt jelzi, hogy a görög kormányalakítási tárgyalások megszakítása után hétfőn masszív mínuszokat produkáltak a nemzetközi piacok, és a forint is gyengült, az euró például a hétfő reggeli 290 alatti szintről 292 fölé szaladt.

0 Tovább

Így kell elbukni 1000 milliárd forintot

A múlt héten a világ leggazdagabb 40 embere összesen 17 milliárd dollárt veszített, miután a görög aggodalmak lesiklópályára küldték a tőzsdéket.

A Bloomberg által összeállított Billionaires Index adatai szerint a legnagyobb bukót épp a világ leggazdagabb embere, a mexikói Carlos Slim szenvedte el. A közel 70 milliárd dolláros vagyonnal bíró üzletember a részvényárfolyamok zuhanása nyomán egy hét alatt 4,2 milliárd dollárral - közel 1000 milliárd forint - lett szegényebb.

A listán Carlos Slim mögött két amerikai milliárdos következik, Bill Gates, aki egy 61,8 milliárd dolláros vagyon boldog tulajdonosa, és Warren Buffett, akinek befektetései 45,7 milliárdot érnek jelenleg. A világ 40 leggazdagabb embere egyébiránt összesen 1000 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik.

1 Tovább

A jobbak között a forint

Eseménydús hét volt a pénz- és tőkepiacokon, elsősorban amiatt, hogy a múlt heti választások eredménye után felerősödtek a görög csőddel kapcsolatos aggodalmak, a francia voksolás miatt pedig az európai adósságválság megoldása vált kétségesebbé. 

A viszonylag bizonytalan hangulatban valamennyi régiós deviza veszített értékéből, az euró forinttal szembeni árfolyama a 290 forint feletti tartományban is megfordult, később aztán javított a magyar deviza. 

A régiós versenyt ezúttal a legstabilabb térségi pénznek tartott cseh korona nyerte, amely mindössze 0,2 százalékkal értékelődött le az euróval szemben hétfő és péntek között. A második helyre volt jó a forint 0,5 százalékos értékvesztése. A magyar pénzt a lengyel zloty követte 0,8 százalékos mínusszal, a legrosszabbul pedig a román lej teljesített, amely közel 1 százalékot veszített értékéből. 

A forint viszonylag jó teljesítménye részben azzal magyarázható, hogy az IMF-tárgyalásokban továbbra is bízik a piac. A jelenlegi nemzetközi helyzetet nézve egyre fontosabbnak látszik a tárgyalások megkezdése és konkrét jelzést küldeni a piacnak, mert az európai porondon könnyen eladási hullám söpörhet végig. Ha az adósságválság elmélyül, esetleg a görögök valóban csődbe mennek, akkor szükség lehet az IMF-támaszra, hogy a forint megtartsa pozícióját és az ország finanszírozása se kerüljön veszélybe. 

0 Tovább

Mintha 5 évig elmaradna augusztus 20-a

A portugál kormány lépése olyan, mintha Magyarországon augusztus 20-a öt évig nem lenne munkaszüneti nap.

Portugáliában az IMF/EU által árgus szemekkel figyelt megszorító intézkedésekhez igazodva 4-gyel csökkentik a munkaszüneti napok számát, az eddigi évi 14-ről 10-re.

A portugálok 2013-tól egészen öt éven át a döntés értelmében kénytelenek lesznek dolgozni november 1-jén, azaz Mindenszentekkor, Úrnapján, amit húsvét után 60 nappal tartanak, október 5-én, ami a Portugál Köztársaság megalapításának évfordulója, és végül december 1-jén, amely a Spanyolországtól 1640-ben elnyert függetlenség ünnepe.

A katolikus munkaszüneti napok feladásáról a Vatikánnal is egyeztetni kellett, az adósságválság azonban nagy úr, a pápai állam ugyanis a jelek szerint rábólintott a megszorítás ezen formájára.

1 Tovább

"Szeretne Ön újabb megszorítást?"

Egy kis ideig reménykedhettünk abban, hogy a görögökkel már senki nem foglalkozik, és a déli állam egyre valószínűbb összeomlása hidegen hagyja a befektetőket, mára azonban kiderült, hogy sajnos ez nem így van.

A demokrácia őshazája, ahol - hogy századjára mi is lecsapjuk ezt a magas-labdát - éppen haldoklik a demokrácia, annak ellenére képes még mindig a mélybe lökni az eurót (valamint ezzel párhuzamosan a forintot is), hogy a piac már réges rég beárazta az összeomlást. És, úgy fest, hogy igen helyesen tette, hiszen most már egyre többen emlegetik reális forgatókönyvként Görögország csődjét, és kilépését az eurózónából.

A hétvégi választások kudarca után ugyan minden bizonnyal újra az urnák elé járulhatnak a derék görögök, azonban ennek a második körnek is erősen kétséges a sikeressége. Persze a nagyobb pártok megpróbálhatják a voksolást úgy beállítani, mint az ország uniós tagságáról való döntést, ami akár sikerre is vezethetne, a "reformokat" ellenző pártok kezében azonban továbbra is ott van az a csodafegyver, hogy átfogalmazhatják a pártok közötti döntést arra a kérdésre: "Szeretne Ön további megszorításokat?"

0 Tovább

Nyomul az állam - Bajban a bankok?

Miközben a háromhónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozama éves mélypontra esett (7,14 százalék), az állam - többek között magasabb hozamokkal - növelni szeretné a lakossági állampapír-vásárlás arányát.

Az Államadósság Kezelő Központ érvei érthetőek: a külföldi befektetők 60 százalékot meghaladó részesedése komoly kockázati tényező, ezért erősíteni kívánja a lakossági részvételt. Töröcskei István vezérigazgató a minap az ír példát említette, ahol a nagybani piacon jelenleg nincs is kibocsátás, a lakossági program viszont bővül.

A stabilabb, kiszámíthatóbb befektetői körnek ugyanakkor megvan az ára. Az államnak bővítenie kell az ÁKK fiókhálózatát, a lakossági befektetőknek pedig magasabb hozamot kell kínálnia: a Féléves Kincstárjegy például 7 százalékos, az egyéves kamatozó Kincstárjegy 8 százalékos kamattal vásárolható meg, a három-, illetve ötéves futamidejű prémium kötvények kamata pedig meghaladja a 9 százalékot.

Az állampapírok ugyanakkor tovább erősíthetik az egyre agresszívebb sebességbe kapcsolt, szintén a 9 százalék körüli szinteknél járó betétikamat-versenyt is, végeredményben tehát a bankoktól vonhatnak el forrásokat.

1 Tovább

Furcsaság a világpiacon

Hétfőn rosszul indult a kereskedés a világ részvénypiacain, estek az árfolyamok, később azonban javult a helyzet. Napközben az olaj ára is csökkent, az amerikai könnyűolajat 95,34 dolláron is jegyezték, amire december 20-án volt utoljára példa, ennek ellenére a csökkenés itt mérsékeltebb volt.

A konkrét árfolyammozgások mellett érdemes megvizsgálni a mostani piaci felállást, mert furcsa állapotok alakultak ki a piacokon. A görög és francia választások eredménye miatt felerősödtek az eurózóna adósságválságával kapcsolatos aggodalmak, amelyek az elmúlt hónapokat is meghatározták a tendenciákat. Ez az aggodalom egy csomó shortost, azaz árcsökkenésre játszó, abból nyereséget realizáló szereplőt vonzott a részvénypiacokra. Most azonban nincs igazán jelentős vevői nyomás, leegyszerűsítve kevés a vásárló.

Pont ellentétes folyamat alakult ki az olajpiacon. Az utóbbi hónapokban az iráni feszültség, az esetleges fegyveres konfliktus réme fenyegetett, ezért sok befektető rárohant a piacra az áremelkedés reményében. Bár miattuk valóban drágult az olaj, de úgy néz ki, többre vágynak, illetve akik később szálltak be még nem tömték tele a zsebüket, ezért aztán nincs eladó. Ilyen helyzet pedig ritkán áll elő a pénz- és tőkepiacon.

0 Tovább

Európai veszekedés áldozata lehet a forint

A vasárnapi választáson Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök a várakozásoknak megfelelően vereséget szenvedett, ami - a nyilatkozatok alapján - előre vetítheti a német politikai vezetés által Európára erőltetett megszorítások felpuhulását.

A leendő új elnök, Francois Hollande ugyanis több ízben jelezte, hogy a mindenek feletti költségvetési megszorítás helyett a növekedés beindítását és a munkahelyteremtést tekinti majd fő feladatának, és javasolni fogja egy átfogó, egész Európára kiterjedő növekedési terv kidolgozását.

A hétvégén már Olli Rehn, az Európai Unió pénzügyi biztosa is úgy nyilatkozott, hogy szükség van egy európai beruházási paktumra, akivel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is egyetértett, aki közös célnak nevezte az új munkahelyek teremtését és az európai gazdasági növekedés beindítását.

A francia választással ismét bebizonyosodott, hogy az európai választópolgárok nem kérnek a megszorítások politikájából, az emelkedő munkanélküliség és a stagnáló gazdaság pedig olyan mértékű társadalmi elégedetlenséget szül, ami alapján szinte borítékolható a regnáló politikai erő bukása.

1 Tovább

Tovább eshet a benzinár

A piaci folyamatokra való tekintettel a Mol újabb jelentős gázolaj- és benzinár-csökkentést jelenthet be a héten, kérdés ugyanakkor, hogy vajon a forint ereje és a benzin tőzsdei jegyzésárának csökkenése ismét megjelenik-e a hazai kisker árakban.

A héten a várakozásoknak megfelelően a hazai benzinár 10, a gázolaj kiskereskedelmi ára pedig 5 forinttal csökkent. Az autósoknak továbbra is szerencséjük van, a piaci folyamatok ugyanis továbbra is rendkívül kedvezően alakulnak, a mögöttünk lévő héten a forint tovább erősödött a dollárral szemben, a benzin tőzsdei ára pedig tovább csökkent, azaz indokolttá vált az újabb jókora árcsökkentés a hazai kutakon.

A héten a forint átlagosan 2,5 százalékkal erősödött a dollárral szemben, miközben ugyancsak a hét átlagában számolva a benzin dollárban számolt tőzsdei jegyzésára 3,5 százalékkal esett. A gázolaj dollárban jegyzett tőzsdei ára gyakorlatilag stagnált. Összességében tehát a két hatás eredőjeként a forintban számolt benzinár mintegy 6, a forintban számolt gázolajár megközelítőleg 2,5 százalékkal csökkent.

0 Tovább

A magyar pénz vitte a pálmát

A múlt héten látványos erősödést produkáló, a Bloomberg feltörekvő piaci devizák teljesítménye alapján készült listát nagy fölénnyel vezető forint most is kiemelkedett a mezőnyből.

Az IMF maradt a fókuszban

Bár az IMF-tárgyalások előtt utat nyitó brüsszeli döntés után bekövetkezett látványos erősödés miatt szinte törvényszerű lett volna egy korrekció, de jelentősebb gyengülés nem következett be. Igaz, az euró a héten járt a 283 forintos tartományban, de ahhoz képest a pénteki 285 forintos árfolyamszint nem mondható jelentős veszteségnek. Utóbbi jegyzés gyakorlatilag megegyezik a hétfőivel, tehát a hét elejéhez képest gyakorlatilag stagnált az árfolyam, miközen a forint társai veszítettek értékükből.

A forint újabb győzelme azzal magyarázható, hogy a befektetők továbbra is bíznak abban, hogy az IMF-tárgyalások sikerrel zárulnak, igaz, egyelőre ez csak megelőlegezett bizalom, hiszen még nincs kézzelfogható eredménye az egyeztetéseknek.

Gyengék a többiek

A régiós devizák közül a cseh korona járt a legrosszabbul: hétfő és péntek között közel 1 százalékkal gyengült, a román lej 07 százalékkal értékelődött le. A lengyel zloty kerüt a forint mögé, amely csak 0,5 százalékos veszteséggel zárta ezt a hetet.

0 Tovább

Történelmi számok a BMW-től

A BMW, a világ első számú luxusautógyártója 425 ezer autót adott el az első három hónapban, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A BMW motorok és autók mellett a RollsRoyce-okat és a Miniket forgalmazó autógyártó árbevétele a vizsgált időszakban 18,2 milliárd eurót tett ki, a nettó nyereség pedig 1,25 milliárd euróra rúgott. Mindkettő bőven meghaladja az elemzői várakozásokat.

A müncheni székhelyű autógyár közleményében úgy fogalmazott, hogy a cég történetének legjobb negyedévét zárta a vállalat. A cég Európában szerepelt a legrosszabbul, mindössze 0,5 százalékkal emelkedtek az eladásai, ezzel szemben Észak-Amerikában és Ázsiában elkapkodták az autókat.

0 Tovább

A nagyon jó sem elég jó...

Az igen erős negyedéves eredmények ellenére megtorpanni látszik a technológiai vállalatok tőzsdei szárnyalása. Az egy hónapja tartó oldalazás azért lehet kissé elkeserítő, mert márciusban még sokan úgy vélekedtek, hogy a szektor vállalatainak vezetésével bontakozhat ki ismét a bikapiac.

A technológiai cégek részvényárfolyamának mozgását jelző Nasdaq Composite index az esztendő első négy hónapjában közel 20 százalékkal emelkedett, s éppen ezért ezúttal, ha lehet még a megszokottnál is nagyobb figyelemmel kísérték a befektetők az ágazat cégeinek gyorsjelentéseit.

A szektor társaságai többségében nem is okoztak csalódást; hogy csak néhány példát említsünk: az Amazon a vártnál négyszer magasabb nyereségről számolt be, a Google - szintén a konszenzusnál nagyobb mértékben - 61 százalékkal növelte a profitját, míg a Microsoft papírjai 5, az Apple részvényei pedig majd 10 százalékkal erősödtek a számok közzétételét követően.

0 Tovább

Nagyágyúk tartanak a híres indexbe?

Az amerikai üzleti lapok egy értesülésre hivatkozva a napokban azt írták, hogy megváltozhat a világ talán legismertebb tőzsdeindexének, a Dow Jones Industrial Average-nek az összetétele.

A New York-i parkett több mint 100 éves mutatójának teljesítményét harminc részvény mozgása határozza meg. Olyan gigavállalatok szerepelnek benne, mint a General Electric, az IBM, Microsoft vagy éppen a McDonald's.

Az most megjelent értesülések szerint az esetleges változtatásra azért lehet szükség, hogy a mutató megfeleljen a 21. század gazdasági környezetének, ez pedig azt jelentené, hogy a technológiai szektor két nagyágyúja, az Apple és a Google is helyet kaphat a patinás indexben. Ha valóban lesz módosítás, akkor pedig olyan ismert cégek kerülhetnek ki a kosárból, mint a Hewlett-Packard, azt Alcoa vagy a Bank of America.

0 Tovább

Radar

blogavatar

Beszámolók, kommentárok az árutőzsde izgalmas mindennapjairól, árutőzsdei brókerektől

Utolsó kommentek