Radar

Valamennyi régiós deviza erősödött a héten, de a forint esetében ehhez látványos hajrára volt szükség.

Jó erőben kezdte a hetet a hazai deviza, az euró bő 3 forinttal a 290-es határ alól indult hétfőn és a hét első felében viszonylag szűk sávban ezen szint alatt mozgott. Csütörtökön aztán két oldalról kapott pofont a magyar deviza.

Egyfelől az uniós csúcstalálkozó miatti délelőtti befektetői pesszimizmus a dollárt erősítette az euróval szemben, ez pedig a forintot is gyengítette. Másik oldalról pedig belföldi hír nyomasztotta a magyar devizát. Mégpedig a kormány új gazdasági csomagja, amelyből a befektetők a költségvetési szigor enyhülését olvasták ki, ami szintén rosszat tett az árfolyamnak.

Csütörtökön az euró 290 forint fölé szaladt, annak ellenére, hogy közben az IMF jelezte, hogy megindulhatnak a tárgyalások a hitelkeretről és a szokásos kötvényaukció is jól sikerült.

A meleg időjárás miatt a következő hónapokban ötödével drágulhat a két legfontosabb gabona ára a világpiacon.

A nagy meleg és a szárazság miatt az elmúlt hónapban a búza határidős ára 25 százalékkal, a kukoricáé 21 százalékkal emelkedett. A jelentős felértékelődés mögött a kínálat drasztikus szűkülése áll, mert a kedvezőtlen időjárás miatt a termés több országban is jóval alulmúlja a várakozásokat. Ez a búza esetében Spanyolországban 14, Oroszországban 5, míg az Egyesült Államokban 3 százalékos mínuszt jelent.

A kukorica sincs a helyzet magaslatán, esetében hasonlóan rossz adatokkal számolhatunk, ráadásul a következő két hétben az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint az elmúlt húsz év egyik legmelegebb időjárása köszönthet a főbb mezőgazdasági termő területekre. A minisztérium szerint augusztusra az Egyesült Államok kukoricakészlete akár tizenhat éves mélypontra zuhanhat.

Egy friss elemzés szerint legalább a duplájába kerül a londoni olimpia annak, mint amivel eredetileg kalkulált a brit kormányzat, s ezzel az idei ötkarikás játékok a "leginkább túlköltött" olimpia 1996 óta.

A britek - állítólag - 8,4 milliárd fontot (több, mint 3000 milliárd forintot) fordítanak a szervezésre, ami hajszálpontosan a kétszerese a hét évvel ezelőtt beadott pályázatban megjelölt összegnek. Ennél jobban utoljára az amerikaiak számolták el magukat: az atlantai játékok esetében ugyanis a végső cech 147 százalékkal lett magasabb a tervezettnél.

Bár a hír önmagában is érdekes, mivel azonban feltehetőleg csak a brit választópolgárok homloka szalad ráncba tőle, érdemes egy kicsit elcsámcsogni a számokon, és magán az alapállításon is.

Kezdjük a tanulmányban megjelölt 8,4 milliárd fontos szervezési költséggel. Egyrészt az említett összeg brutálisan magas. Különösen akkor, ha belegondolunk, hogy néhány éve még az is felmerült, hogy 2020-ban (illetve 2012-ben és 2016-ban is) Magyarország rendez majd olimpiát. A 3000 milliárd forint több, mint a 2012-re tervezett költségvetési deficit hatszorosa (tehát az olimpia előkészítésének időszakára lényegében meg is lenne a hiányunk), a magyar GDP-nek pedig nagyjából 13 százaléka.

A világszerte csökkenő fogyasztás leszorította a kesudió árát, emiatt beragadt a piac.

Bár a luxustermékek piaca jól bírja a gyűrődést, természetesen vannak kivételek. A globális gazdasági bizonytalanság a luxuscikkek közé sorolt kesudiót nem kímélte, 2011 óta jelentősen szűkült a piaca részben a korábbi magas ár miatt.

A kesudió fontonkénti ára tavaly elérte a 4,50 dollárt, ma már azonban csak 3,30-3,50 dolláron kereskednek vele, az árcsökkenés magyarázata pedig a szokásos: a világpiacon csökkent az igény.

A négy legnagyobb feltörekvő piaci gazdaság, a hírekben általában BRIC-rövidítéssel hivatkozott Brazília, Oroszország, India és Kína devizáinak leértékel(őd)ése a világgazdaság számos szereplőjének okoz súlyos problémákat.

Jelenleg a brazil reál és az indiai rúpia gyengül leggyorsabban a feltörekvő piaci devizák közül (erre 13 éve nem volt példa), a kínai jüan pedig 1994 óta nem veszített annyit értékéből, mint az idén. A Bloomberg adatai szerint április eleje óta a reál 12 százalékkal, a rubel 11,5 százalékkal, a rúpia 10 százalékkal, a jüan 1,2 százalékkal gyengült, míg például a forint mintegy 2,0 százalékkal erősödött.

A befektetők számára egyre kevésbé vonzóak a BRIC piacok, és erre alapos okuk van. Brazília csődkockázata 2009 óta nem látott magasságba emelkedett, az orosz olajexportból származó bevétel 18 hónapos mélypontra süllyedt, Indiában a költségvetési hiány, Kínában pedig az ingatlanpiac gyengélkedése - a lakásárak folyamatos csökkenése - jelent kiemelt kockázatot.

A kakaóhiány miatt hosszú távon kisebbek lehetnek a csokoládék, cserébe jönnek a személyre szabott szeletek.

A kakaó (kakaóbab) iránti kereslet 2030-ra várhatóan sokkal nagyobb lesz, mint a kínálat, ezért a gyártók kénytelenek lesznek egyéb alternatívákat keresni. Elemzők szerint már a következő tíz évben is 30 százalékkal nő majd az igény, köszönhetően a latin-amerikai, a kelet-európai és az ázsiai fogyasztók étvágyának.

A legfrissebb előrejelzések alapján 2030-ra kisebb és édesebb csokoládék kerülnek a boltok polcaira, mert a hiány miatt a gyártók kevesebb kakaót használnak majd a csokoládék előállításához vagy a mesterséges kakaót választják.

A heti árfolyamváltozások miatt szerdán csökkenhetnek az üzemanyagárak.

Az egy héttel korábbi forgatókönyvhöz hasonló folyamatok zajlottak le a pénzpiacokon a héten. A forint erősödött a dollárral szemben, közben pedig az üzemanyagok jegyzésárai is 10-20 dollárral süllyedtek.

Mindannyian emlékszünk még a Danone méltán híres reklámjára, amely szerint a görögök nagy sikere, hogy a demokrácia, a művészetek és az olimpia mellett még a görög joghurtot is ők adták a világnak. A francia cégnek azonban most némi gondot okoz, hogy a görögök ugyan adták a joghurtot, de most valamiért nem veszik.

Legalábbis valami ilyesmivel indokolta a Danone a profit warningját, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a várt stagnálás helyett csökkenhet a cég üzemi eredményhányada 2012-ben.

Persze csúnya dolog lenne az egészet a görögök nyakába varrni, a Danone sem ezt tette, közleményében inkább a teljes dél-európai régiót, illetve az ott nem létező belső fogyasztást hibáztatta, külön kiemelve a szomszédos spanyolokat.

Az elektromos autók, mobiltelefonok és táblagépek elterjedése vonzó célponttá tette a legkönnyebb, amúgy is méregdrága fémet.

Széles körű ipari alkalmazásnak köszönhetően a legkönnyebb fém, a lítium ára 2000 óta megháromszorozódott, az iparág volumene elérte az évi 1 milliárd dollárt.

Mivel a lítium korántsem olyan gyakori, mint például a szilícium, bányászata, használata nagyon drága. A lítiumot kerámiák készítéséhez, valamint alumínium és egyéb fémek ötvözésénél is használják, a gyógyszeriparban is fontos alapanyag, manapság elsősorban a hibrid és elektromos meghajtású járművek gyártása felé tolódó autóipar dobja meg a keresletet.

1997-es bevezetése óta a Toyota 4 millió Priust értékesített és a táblagépek iránti kereslet is bőven túlszárnyalja a várakozásokat, az Apple idén több mint 107 millió iPadet tervez eladni. A következő ugrás 2016-17-ben várható az elektromos autók elterjedésével, elemzők szerint 2020-ig a lítiumigény megduplázódik.

Bemutatta Surface névre keresztelt táblagépét a Microsoft, melynek nem titkolt küldetése, hogy felvegye a versenyt az Apple sikertermékével, az iPaddel.

A Surface Windows 8 operációs rendszert használ, és billentyűzettel is rendelkezik, amely újítástól Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója azt várja, hogy lenyűgözi majd a felhasználókat. Pontos dátum még nem ismert, de a tervek szerint karácsonyra kerülhet piacra az új csodamasina.

Az alapvetően szoftvergyártásra szakosodott Microsoft lépését elemzők egyenesen vakmerő húzásnak minősítik, hangsúlyozzák azonban, hogy a PC-piac stagnálását látva a társaságnak nem nagyon van más választása, mint beszállni a táblagépek piacán folyó éles versenybe. Miközben ugyanis a PC-piac alig mutat növekedést, addig a táblagépek eladásai csaknem megduplázódhatnak idén - az éves forgalom elérheti a 116 millió darabot -, azaz túlzás nélkül állítható, hogy aki ebből a bizniszből kimarad, az lemarad.

Két rekord is azt jelzi, a piacok nem bíznak a spanyolokban. A tízéves hozam az eurózóna fennállása óta nem látott szintre emelkedett, a spanyol és olasz hozam közötti különbség is történelmi csúcsra nőtt.

A görög krízis lassan rendeződni látszik, de a Spanyolországra nehezedő nyomás nem mérséklődik. A bizonytalanság miatt a spanyol 10 éves kötvények hozama újabb magasságokba szökött, átlépve a 7 százalékos lélektani határt, amire az euró bevezetése óta nem volt példa.

Spanyolország sokáig nem engedheti meg magának a 7 százalékos szintet, mert ez a befektetők szemében egyenlő azzal, hogy az ország újabb csomagra szorul a 100 milliárd eurós bankmentő csomagon felül.

Több százezer új munkahely jöhet létre a palagáz készletek kitermelésében bekövetkezett boom eredményeként az Egyesült Államokban - vélik az IHS szakértői.

A technikai fejlődés, amelynek eredményeként a korábban csak gazdaságtalanul, vagy egyáltalán nem kiaknázhatónak tartott gázlelőhelyeken is megkezdődött a kitermelés, 2010 és 2015 között 445 ezer új munkahelyet teremthet. Ennek több mint fele az ilyen készletekben (többek között palagázban) leggazdagabb négy állam - Texas, Pennsylvania, Colorado és Luisiana - munkaerőpiacát javítja.

A pénzügyi hátteret az áremelkedés biztosíthatja: az IHS alapforgatókönyve szerint a földgáz ára 2015-ig a jelenlegi szint bő kétszeresére emelkedik 2015-re.

Mi a különbség?

A palagáz sokkal kisebb "buborékokban" helyezkedik el, mint a hagyományos földgáz, így kitermelése is más technikákat követel: a fúrások száma jóval nagyobb, és sokszor horizontális fúrástechnikát kell alkalmazni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a függőleges lyukból elkanyarodnak, és csillagalakzatban vízszintesen fúrnak tovább; a vízszintes kutakban repesztéseket végeznek (alkalmanként robbantással), és így nyerik ki a gázt, amely összetételében lényegében megegyezik "hagyományos" rokonával.

A héten minden az autósok kezére játszott, ami a Mol soron következő döntését követően egy komolyabb áresést vetít előre a hazai kutakon mind a benzin, mind a gázolaj esetében.

A forint a dollárral szemben mintegy 2 százalékot erősödött, miután a nemzetközi pénzpiacokon némileg javult a hangulat, miközben a gázolaj és a benzin dollárban jegyzett tőzsdei árfolyama tovább ereszkedett, előbbi 2,6, utóbbi 3,3 százalékkal.

Benzinár idei alakulása (forint/tonna)

A két hatás eredőjeként a benzin forintban mért árfolyama több mint 5, a gázolaj jegyzése megközelítőleg 4,5 százalékkal esett. Mindez a hazai kutakon egy 4-6 forintos áresést mindenképp indokolna, sőt ha a Mol nem bánik óvatosan a ceruzával, akkor literenként akár 7-9 forinttal is kevesebbet fizethetünk az üzemanyagokért a jövő héttől.

Mi tippelünk, a Mol dönt

Csak indokolna, feltételes módban! Fontos ugyanis hangsúlyozni, hogy ezek csupán a piaci adatokból számolt elméleti kalkulációk, a Mol árazási politikájától függően nem feltétlenül érvényesíti a változásokat az üzemanyagárakban. Április elején is volt olyan hét, amikor a benzin, a gázolaj és a forint árfolyamának változása akár néhány forintos drágulást is indokolt volna a következő héten, ám a Mol mégsem emelt árat.

Vegyesen teljesítettek a héten a térségi devizák, a forint azonban jól jött ki a sorsdöntő görög választások előtti versenyből. 

A héten elsősorban a Spanyolország miatti befektetői aggodalmak határozták meg a nemzetközi befektetői hangulatot, de a kivárás is fontos tényező volt. 

A befektetők ugyanis a vasárnapi görög választásokra figyelnek, amelynek eredménye alapvetően befolyásolhatja az eurózóna, így a közös deviza jövőjét. Ha a görög választások nyertese elutasítja a megszorításokat, az nagyjából egyet jelenthet a csőddel és az eurózónából való kilépéssel, ez lejtőre teheti az eurót, illetve a rizikósnak mondott devizákat, köztük a forintot is.

Ha a voksoláson győztes párt újratárgyalná az EU-val és az IMF-fel a feltételeket, az további bizonytalanságot okozna piacokon, megspékelve a spanyol betegséggel. Egyelőre azonban korai lenne jóslatokban bocsátkozni, hétfőn reggel kiderül, hogyan reagál a piac, utána lehet előrejelzéseket készíteni az árfolyamokra. 

A heti verseny a román lej nyerte, amely stagnálással zárt. A második helyen végzett a forint, hétfő és péntek között mindössze 0,1 százalékkal gyengült. A lengyel zloty 0,5 százalékkal jött lejjebb, ezzel a harmadik. A régiós legstabilabb devizája, a cseh korona meglepetésre az utolsó helyen zárt, 0,8 százalékos értékvesztéssel. 

Gyorsuló ütemben veszik ki a pénzüket a görögök a helyi bankokból, amely folyamat a vasárnapi választások után akár robbanhat is.

Az elmúlt napokban napi 600-900 millió eurónyi (180-270 milliárd forint!) bankbetétet vettek ki a bankokból a görögök, és menekítettek biztonságos(nak gondolt) helyre. A betétesek a vasárnapi választások miatt válnak egyre óvatosabbá, melyen eldől, hogy a megszorításokat élesen elutasító, és az eurótagságot is kockáztató szélsőséges Syriza, vagy az EU/IMF-programot folytatni kívánó New Democracy párt szerez-e többséget.

A The Wall Street Journal információi szerint a görög bankárokat az sem lepné meg, ha pénteken, azaz a vasárnapi választások előtti utolsó munkanapon akár 1-1,5 milliárd eurót is kivennének a bankokból, ami a mintegy 160 milliárd euróra becsült teljes betétállományhoz viszonyítva már egy igen komoly tétel.

A több évtizedes mélypontra csökkenő állomány miatt a marhahús és a hamburger is drágulhat.

Legutóbb 1952-ben volt ilyen kevés marha Amerikában, három évvel azelőtt, hogy Ray Kroc megnyitotta az első McDonald'-s éttermet Illinoisban. A csökkenő kínálattal párhuzamosan emelkedő árak miatt pedig a kereslet húszéves mélypontra zuhant.

Januárban közel 91 millió marha volt a farmokon, ami 2,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 2013-ban várhatóan még kevesebb lesz, mert az aszály sújtotta legelők miatt a farmerek kénytelenek voltak csökkenteni az állatállományt.

Forintban számolva ennyivel csökkent 2007 és 2010 között az átlagos amerikai család vagyona, egészen pontosan 126 400 dollárról 77 300 dollárra (megközelítőleg 18 millió forint) az amerikai jegybank által készített elemzés tanulságai szerint.

A veszteség háromnegyede az ingatlanpiac összeomlásával volt összefüggésben, ami nem meglepő, hisz az átlag család legfőbb vagyona a tengerentúlon az otthonában rejlik.

A vagyon mellett az átlagos család bevételei is alaposan megcsappantak a krízis nyomán, 2007-ben egy átlagos amerikai család összesen még évi 49 600 dollárból gazdálkodhatott, míg 2010-ben már csak évente 45 800 dollárból. A visszaesés szembetűnő, ez kétségtelen, a forintban számolva közel 11 milliós summa azonban magyar szemmel még így sem tűnik rossznak…

Az eurózóna adósságválsága 30 ezer milliárd forintos lyukak befoltozásával nem oldható meg. Egyelőre nincs megoldás, pedig az idő sürget.

Bár hétfőn a kereskedés első felében úgy tűnt, a spanyol bankrendszer stabilizálására kért 100 milliárd eurós csomag megnyugtatja a befektetőket és megindultak felfelé az árfolyamok. Az öröm azonban nem sokáig tartott.

A jelenlegi árfolyamon közel 30 ezer milliárd forint értékű spanyol hitelcsomag ugyanis nem biztos, hogy elég a spanyol problémák megoldásához, elképzelhető, hogy további segítségre lesz szükség. Emellett kiderült, hogy a recesszióba süllyedő Ciprusnak is segítségre lehet szüksége.

Még nagyobb gond, hogy a befektetők egy része attól tart, csak idő kérdése az olasz mentőcsomag bejelentése. Mindezek miatt erősödött a feszültség a piacokon, amit mutat, hogy az ázsiai tőzsdék kedden az európai és amerikai társaik hétfői esése után ugyancsak veszítettek értékükből.

Mi a nagyobb fényűzés: egy Volkswagen Passat Szingapúrban, vagy egy átlagos lakás az Egyesült Államok egy nagyvárosában?

Árban nincs különbség: egy új Passat Szingapúrban 152 000 (amerikai) dollárnak - több mint 36 millió forintnak - megfelelő összegbe kerül, az amerikai nagyvárosok átlagos lakására pedig 158 100 dollár a National Association of Realtors adatai szerint.

A Volkswagenre vágyó szingapúriaknak az engedély miatt kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk: 67 ezer dollár, a teljes költség közel fele a "közösbe" megy.

A 642 négyzetkilométer területű, 5,2 millió lakost számláló szigeten 2011 végén 603 723 autót tartottak számon, másfélszer annyit, mint tíz évvel korábban. A kormány meg akarja állítani a növekedést: az évesített ütem maximumát 0,5 százalékra tervezik mérsékelni, ezt a célt szolgálja az új autót vásárlókra kirótt extra teher is.

A héten az autósok számára kedvezően alakultak az események a pénzpiacokon, ami mind a gázolaj, mind a benzin esetében árcsökkenésre adhat okot a Mol soron következő döntésekor.

Bár a forint a dollárral szemben a hét átlagában számolva nem mutatott számottevő elmozdulást a múlt héthez képest, a benzin dollárban mért tőzsdei jegyzése átlagosan 1,2 százalékkal, a gázolaj dollárárfolyama pedig 2,8 százalékkal süllyedt.

Benzinár idei alakulása (forint/tonna)

A két tényező eredője forintban számolva megközelítőleg ugyanilyen mértékű áresést jelez, ami a hazai kutakon a benzin esetében 2-3, a gázolajnál pedig akár 4-5 forintos árcsökkentést indokolna a jövő héten.

Lekörözte a többieket a forint. Bőven a 300 forintos lélektaninak mondott határ felett kezdte a hetet az euró, 305 forint felett is járt az árfolyam, pénteken azonban közel 10 forinttal kevesebb ért a közös deviza.

A forinterősödés részben annak köszönhető, hogy a nemzetközi piacon az korábbi hetekben a dollárral szemben egyre jobban gyengülő euró megindult felfelé az emelkedőn, ez pedig segített a rizikósabbnak tartott, úgynevezett feltörekvő piaci devizáknak, így a forintnak is.

Az euró erősödése a kedvező befektetői hangulat számlájára írható. Ebben szerepet játszott egyebek mellett, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyik jegybankára jelezte, ha, szükség lesz rá, újra beindítható a pénzpumpa. Szintén hozzájárult a jó hangulathoz, hogy a súlyos gondokkal küzdő Spanyolország sikeres kötvényaukciót bonyolított le.

Ezután is a spanyolok voltak a középpontban, csak ellenkező előjellel: a Fitch hitelminősítő jelentősen, három fokozattal lerontotta a spanyol osztályzatot, mondván Madridnak nagyon komoly összeget kell kifizetnie a bankok feltőkésítése érdekében. Pénteken pedig megjelent egy sajtóértesülés, amely szerint Spanyolország mentőcsomagot fog igényelni. A rossz spanyol hírek az euróz gyengítette a dollárral szemben, de a forintot nem küldte lejtőre.

Bár a keddi kereskedés némi korrekciót hozott a Research In Motion (RIM) piacán, a BlackBerry okostelefonok gyártója továbbra is hatalmas gondokkal küzd, s feltehetően ez határozza majd meg a következő hetek mozgását is.

A RIM jegyzése hétfőn napközben tíz év óta először 10 dollár alá esett, 9,66 dolláron érte el a mélypontját, s innen ugyan visszakapaszkodott 10 dollár fölé, könnyen elképzelhető, hogy a kurzus nem tud megmaradni a kétszámjegyű tartományban. A részvény év eleje óta közel harmadával, az elmúlt egy esztendőben pedig 75 százalékkal értékelődött le.

Ennél is kiábrándítóbb a helyzet, ha az előző 4 évet nézzük: a társaság piaci kapitalizációja - amely most alig haladja meg az ötmilliárd dollárt - 2008-ban 84 milliárdon érte el mindenkori csúcsát, azaz a vállalat 94 százalékkal ér kevesebbet ma, mint a válság előtt.

A hosszú távú zuhanás okai: a cég piaci részesedése és eladásai is rohamosan csökkennek, aminek eredményeként a társaság jelenleg már masszívan veszteséges. Ráadásul hiába próbálta meg a cégvezetés átpozícionálni a BlackBerryt, szakértők szerint az értékesítés hanyatlása májusban is folytatódott, s ezt támasztja alá az is, hogy a vezérigazgató néhány napja jelezte a befektetőknek: a második negyedévben se várjanak pozitív eredményt.

Az eurózóna tomboló adósságválsága, valamint az Európai Központi Bank jegybanktörvény-módosításról mondott múlt csütörtöki kritikája nyomán a magyar CDS-felár több hónapos csúcsra emelkedett.

Bár az, hogy a CDS-felár mennyire jól mutatja egy adott ország helyzetét, vitára adhat okot, egy azonban biztos: jelenleg az egyik legfontosabb indexe annak, mennyire bíznak az adott országban, annak fizetőképességében a befektetők. A régióban messze a legrosszabbul állunk.

Prágát tartják a legjobb adósnak a környéken

A Bloomberg adatai szerint a magyar CDS-mutató 600 bázispont felett tanyázik napok óta. Ezzel szemben a román mutató 480 bázispontnál jár, a lengyeleké 280 pont körül mozog. A piac a legjobb adósnak Csehországot tekinti, a cseh CDS-felár mindössze 150 bázispont. A bizalmatlanság fő oka, hogy a piacok már hónapok óta az IMF-fel való tárgyalások megkezdésére és a megállapodásra várnak. Ez fontos garancia lenne arra, hogy biztosan visszakapják a pénzüket.

Tavaly az Egyesült Államokban 129 ezerrel csökkent a milliomosok tábora, míg világszerte 17,5 ezerrel nőtt az 1 millió dollár feletti vagyonnal bíró háztartások száma.

Az első helyen álló Szingapúrban a háztartások 17 százalékának van több mint 1 millió dolláros vagyona, az USA-ban ez mindössze 4,3 százalék, ami a hetedik helyre elegendő a Boston Consulting Group által készített milliomoslistán.

Az ultravagyonosokat felvonultató rangsor első helyén Svájc áll, ahol 100 ezer háztartásból 11 rendelkezik 100 millió dollár feletti vagyonnal, a második Szingapúr, ahol 10. Az USA eléggé lemaradt, még a top 15-be sem sikerült bekerülnie.

A Csendes-óceáni térség (Japán nélkül) háztartásainak vagyona 10,7 százalékkal 23 700 milliárd dollárra nőtt, ezzel szemben Észak-Amerikában 0,9 százalékkal 38 ezer milliárd dollárra apadt.

Bár pénteken még úgy tűnt, hogy a forint számára kockázatosan kezdődik a hét az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kritizált jegybanktörvény parlamenti végszavazása miatt, ez a kérdés még nem dőlt el véglegesen.

A hét végén ugyanis Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokkal megbízott miniszter azt kérte a kormánypártoktól, hétfőn még ne szavazzák meg a jegybanktörvény módosítását a tárgyalások előkészítése érdekében. Rogán Antal frakcióvezető pedig azt mondta, hogy várhatóan elhalasztják a voksolást.

A két nemzetközi szervezet azért kritizálta a jegybanktörvény módosítását, mert szerintük nem biztosítja a jegybanki függetlenséget, márpedig a tárgyalások megkezdését ehhez kötötték, ráadásul ez a befektetőknek is fontos szempont.

A forint gyengült, az energiahordozók tőzsdei ára esett, így nem számíthatunk a hazai üzemanyagárak számottevő változására.

A pénzpiacokon alapos felfordulás jellemezte a mögöttünk álló hetet, aminek eredménye forintgyengülés és az olaj/benzin/gázolaj tőzsdei árfolyamának esése volt. A hazai kutakon érvényes üzemanyagárak szempontjából a két hatás nagyjából kioltja egymást, azaz a soron következő döntése során a Mol szinten maradó, esetleg kismértékben emelkedő gázolaj- és benzinárat jelenthet be.

Benzinár idei alakulása (forint/tonna)

Mindez a konkrét számokat illetően így néz ki: a hét átlagában a forint 2,0 százalékkal gyengült a dollárral szemben, miközben a benzin világpiaci árfolyama átlagosan 1,0, a gázolaj tőzsdei jegyzése pedig 2,2 százalékkal csökkent. A két hatás eredőjeként a gázolaj forintban számolt ára megközelítőleg stagnált, míg a benziné forintban számolva mintegy 1,0 százalékkal emelkedett.

Eseménydús héten van túl a devizapiac, amelynek mozgását az európai adósságválság, azon belül a görög csődtől való piaci félelem és a spanyol bank és adósságproblémák határozták meg.

A kedvezőtlen széljárás mellett a forint helyzetét rontotta az Európai Központi Bank levele is, amely szerint az eurózóna jegybankja úgy látja, a magyar jegybanktörvény módosítása nem elegendő a Magyar Nemzeti Bank teljes függetlenségének biztosításához. Ezért a befektetők szemében megint bizonytalanná vált az IMF-csomag, amelynek a jegybanki függetlenség volt az egyik alapfeltétele.

Ezek után nem meglepő, hogy a régiós devizák versenyében a legtöbb rossz hírrel terhelt forint lett az utolsó, a héten négyhavi mélypontra kerülő magyar deviza 2,4 százalékot veszített értékéből az euróval szemben. A cseh korona 2 százalék alatti mínusszal végzett, a lengyel zloty megúszta 1,6 százalékos csökkenéssel. A versenyt megnyerő román lej a többiekkel szemben erősödött, igaz minimálisan, 0,1 százalékkal.

A nyugati világ leggazdagabb üzletemberei közül sokak nevét ismerhetjük, elég csak Bill Gates-re, Warren Buffett befektetési gurura gondolni, de az egyre nagyobb befolyással, hatalommal és pénzzel rendelkező kínai vezetők nevét is érdemes lesz megtanulni. Őket mutatja be az amerikai Fortune magazin friss rangsora.

Az első helyre került a 67 éves Ren Zhengfei, a magyarországi érdekeltséggel is rendelkező távközlési világcég, a Huawei Corporation alapítója és elnöke.

Róla és cégéről azt írják, bár 2011 viharos év volt, a Huawei nettó nyeresége ugyanis 53 százalékkal csökkent éves szinten, a kínai óriásnak sikerült tartós bevételnövekedést produkálnia távközlési hálózatainak és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásainak köszönhetően. Nem mellesleg a Huawei gyártotta a legtöbb okostelefont. A cég pedig nemrég bejelentette, hogy közel 20 százalékkal 4,5 milliárd dollárra emeli kutatás-fejlesztési kiadásait.