Radar

Legutóbb pontosan száz éve, a stockholmi olimpián készültek színaranyból az olimpiai aranyérmek. A londoni a legnagyobb és legnehezebb.

Leg, leg, leg. Minden sportoló legnagyobb álma, az olimpiai aranyérem eszmei értéke felbecsülhetetlen, de mennyit is ér valójában? Az olimpiák történelmének legnagyobb és legnehezebb medáljával a nyakukban állhatnak a dobogó legfelső fokára a londoni játékok legjobbjai.

Az eddigi rekorder az 1992-es barcelonai olimpia medálja volt, súlya 231 gramm, vastagsága 10mm, átmérője 70mm volt. A 2006-os torinói téli olimpia egyedi formájú aranyérme átmérőjében verte az addigiakat: az olimpiai karikához hasonlító, belül lyukas érmek átmérője 107 mm volt. A londoni játékokra tervezett aranyérem nagyjából 400 grammos, 7 milliméter vastag és 85 mm átmérőjű.

Az olimpia miatt jelentősen növekszik a borfogyasztás Londonban, idén összesen közel 2 milliárd dolláros lehet a forgalom a fővárosban. Az esemény hivatalos borai között ott a Tokaji, de a déli féltekéről is érkezett három idei bor.

Nagy eseményhez sok bor kell, ez nem kérdés. Londonban pedig 17 napig tart a világraszóló hacacáré.

Az Egyesült Királyság 2012 nyarán igazi partizónává vált: júniusban ünnepelték II. Erzsébet királynő uralkodásának 60. évfordulóját, most az olimpia és a paralimpia ad okot az ünneplésre.

Becslések szerint az Olimpia 7,9 milliárd dolláros (1832 milliárd forint) lökést jelent a gazdaságnak, csak borra pedig idén 1,93 milliárd dollárt - közel 450 milliárd forintot - költenek Londonban, ami 35 százalékkal több mint 2011-ben. A város 4 millió látogatót vár az ötkarikás játékok 17 napja alatt, ami rendesen megpörgeti a vendéglátósok forgalmát.

A legfrissebb piaci előrejelzés is recessziót jósol 2012-ben Magyarországon.

A Bloomberg legfrissebb, 23 elemző megkérdezésével készült előrejelzése szerint az idén 0,8 százalékkal csökkenhet a magyar GDP. A szakértők egyúttal 75 százalék esélyt adnak annak, hogy Magyarország a következő 12 hónapban recesszióba kerül.

A héten megjelent becslés a sokadik recessziós jóslat a sorban. A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében szereplő gyűjtés szerint az OECD szakértői 1,5 százalékos visszaesést várnak.

A Reuters konszenzusa és az MNB prognózisa a Bloomberghez hasonlóan 0,8 százalékos hanyatlást jelez előre, az Európai Bizottság 0,3 százalékos mínuszt jósol. (Az IMF még áprilisban stagnálást jelzett előre.) A legoptimistább továbbra is a kormány, amely stagnálásra számít.

Bár a hét elején morcosak voltak a befektetők, a csütörtökön megindult látványos hajrá eredményeként a forint elérte idei csúcsát. A heti kereskedésben az euró egy tízessel jött lejjebb. A régiós versenyt is megnyerte.

Az eurózóna adósságválsága, az esélyesebbé váló görög csőd, valamint a spanyol és az olasz problémák határozták meg a hét elején a kereskedés irányát a devizapiacokon, így akkor az euró 290 forint felett is járt.

Csütörtökön azonban az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi, pénteken pedig Francois Hollande francia elnök, valamint Angela Merkel német kancellár küldött üzenetet a piacoknak: ha a fene fenét eszik is, akkor is megmentik az eurót és a valutaövezetet. (A magyar IMF-tárgyalásoknak kevésbé volt hatása, mert ugyan megtörtént az első látogatás, de egyelőre korai lenne bármi konkrétumról beszélni, annyi biztos, hogy jönnek a következő egyeztetések.)

Több se kellett a piaci szereplőknek, akik - bár semmi konkrét dolog nem hangzott el az európai vezetők szájából - nagybevásárlásba kezdtek. Ennek következményeként a feltörekvő piaci devizák is felpörögtek. A forint pénteken elérte éves csúcsát, az eurót ugyanis 281 forint alatt is jegyezték, vagyis egy tízessel került lejjebb az euró heti csúcsértékéhez képest.

Történelmi mélypontra zuhant a Facebook (FB) részvények jegyzése a társaság tőzsdei történetének első gyorsjelentését követően. A cég piaci értéke alig több, mint egy nap alatt 17 milliárd dollárral csökkent.

A társaság papírjai már csütörtökön, a gyorsjelentés előtt is gyengélkedtek: miközben a vezető amerikai indexek mind masszív pluszban zártak (a Nasdaq például 1,4 százalékkal erősödött), a Facebook lejtőre került. A csütörtöki pesszimizmust a Zynga előző napi gyorsjelentése okozta: a közösségi játékairól ismert társaság (amely szimbiózisban él a Facebookkal), ugyanis a várt nyereség helyett veszteségről számolt be, ezt pedig a befektetők igencsak rosszul fogadtak. A cég árfolyama 37,5 százalékkal szakadt csütörtökön, s húzta magával a FB-t is, igaz a közösségi oldal megúszta 8,5 százalékos eséssel.

Mármint a rendes kereskedést, az igazi pofon ugyanis csak a második negyedéves számok bemutatása után jött: a zárást követő kereskedésben újabb 11 százalékos mínuszban is megfordult a papír. Pedig a gyorsjelentésben közölt adatok nem okoztak csalódást: az egyszeri tételektől megtisztított részvényenként 12 centes profit, épp annyi, amennyit a szakértők vártak, az 1,18 milliárdos forgalom pedig a konszenzust is meghaladja 80 millióval. Ráadásul a reklámbevételek is magasabbak lettek a prognózisnál. A képet némileg árnyalja ugyan, hogy az egyszeri tételeket is figyelembe véve története első veszteséges negyedévét volt kénytelen elkönyvelni a vállalat, valószínűleg azonban nem ez keserítette el a befektetőket.

Vajon a víz a 21. század aranya? - tették fel a kérdést a Fortune munkatársai. Igen, a víz a 21. század aranya - válaszolt Paul B. Farrell, a MarketWatch szerkesztője.

A valamilyen formában vízzel foglalkozó vállalatok teljes bevétele 2010-ben meghaladta az 500 milliárd dollárt. A Föld népességének növekedésével - a populáció 2050-ig a jelenlegihez képest 3 milliárddal, 10 milliárdra emelkedik - a kereslet bővülni, a kínálat pedig zsugorodni fog, érdemes tehát a vízre fogadni.

Egy amerikai napjainkban naponta átlagosan 67 liter vizet fogyaszt, egy kínai alig több mint 10 litert: a globalizáció/urbanizáció tehát a víz-üzletre is jótékony hatást gyakorolhat. India teljes vízszükséglete a becslések szerint a következő 20 év alatt jelenlegihez képest 42 százalékkal nő, a lakosság által használt mennyiség viszont 100 százalékkal.

Miközben a nemzetközi pénzügyi sajtó figyelmét leköti a görög és a spanyol helyzet, addig a román lej a kertek alatt szépen csöndben soha nem látott szintre gyengült az euróval szemben.

A gyengülés okaiként a recesszióba süllyedő gazdaság és az elromló nemzetközi hangulat mellett fel lehet hozni a Victor Ponta kormányfő és Traian Basescu államfő közötti politikai csatát, és az egyre erősebb brüsszeli kritikákat is.

Traian Basescu ellen bizalmi szavazást tartanak vasárnap, miközben a Victor Ponta a doktori disszertációja kapcsán egy izgalmas plagizálási botrányra számíthat. Egyik sem tesz jót a lej megítélésének, nem csoda, hogy az egy éve még 4,2 közelében ingadozó euróárfolyam soha nem látott szintre, 4,6 fölé lendült.

Az alapvető élelmiszer-alapanyagok drágulása miatt nehezen lesz elkerülhető az áremelkedés. A világ egyik legnagyobb élelmiszercége szerint vége a jó időknek.

Az elmúlt hónapokban látványos drágulás következett be az árupiacokon. Az Egyesült Államokban évtizedek óta nem látott szárazság ugyanis jelentősen megdobta az alapvető termények - búza és kukorica - árát, ezzel párhuzamosan a szintén fontos élelmiszer-alapanyagnak minősülő szójabab is jelentősen drágult.

A rendkívüli aszály mellett az árakat felfelé húzza a bioetanol iránti egyre jelentősebb kereslet is. Peter Brabeck-Letmathe, a világ egyik legnagyobb élelmiszer-gyártójaként ismert Nestlé első embere a napokban a BBC-nek azt nyilatkozta: "vége az olcsó élelmiszerek korának".

Szerinte, ha a bioüzemanyagokhoz nem az ominózus terményeket használnák fel, akkor olcsóbbak lehetnének az élelmiszerek. Barbeck-Letmathe úgy véli, a bioüzemanyagok csak a jelentős támogatások miatt bírják a versenyt elsősorban az Egyesült Államokban, ezek a dotációk azonban elfogadhatatlanok.

Hétfőn ismét nekiestek az adósságválságtól rettegő befektetők az eurónak, mert még mindig nincs megnyugtató recept. A közös deviza a dollárral szemben 2, a jenhez képest 12 éves mélypontra került.

Az euró értékvesztése - amely egyébként a forintot is gyengítette hétfő délelőtt - több, az eurózónából érkező kedvezőtlen hírrel magyarázható. A befektetők ismét aggódnak a görögök fizetőképessége miatt, a spanyoloknál pedig egész tartományok kértek segítséget az államtól az adósságuk rendezéséhez.

Utóbbi hír főszerepet játszott abban, hogy a fenntarthatóság szempontjából kritikusnak mondott 7 százalék felett mozgó spanyol állampapír hozam tovább emelkedett.

Közben az euró a dollárral szemben újabb kétéves mélypontot ért el, a japán jenhez képest pedig 12 éve nem látott szintre gyengült.

Rossz hét volt az autósok szempontjából: a nemzetközi árváltozások eredményeként jelentősebb drágulás is elképzelhető.

A forint a hét során csak minimálisan erősödött a dollárral szemben, miközben a gázolaj és a benzin árfolyama is viszonylag jelentősen 3-4 százalékkal emelkedett a piacon.

A változások - figyelembe véve, hogy a hazai kiskereskedelmi ár mintegy 40 százalékát adja a termelői (világpiaci) ár - forintban kifejezve a hazai kutakon jelentősebb, akár 4-5 forintot meghaladó forintos áremelkedést mindenképp indokolnának, de ha a Mol nem bánik óvatosan a ceruzával, akkor ennél nagyobb mértékű drágulás is elképzelhető.

A forint nyerte a térségi devizák heti versenyét. Bár pénteken gyengült a magyar deviza, de a héten éves csúcsa közelében is járt: az év elejéhez képest több mint 14 százalékkal erősödött.

Viszonylag erős szintről kezdte a hetet a magyar deviza, hétfőn az euró 288 felett járt, pénteken pedig 286 forint körüli szintre süllyedt. Ezzel 0,7 százalékos erősödést ért el. A régiós devizák közül a zloty tudott még többletet termelni, 0,5 százalékkal emelkedett az euróhoz mért árfolyama. A cseh korona és a román lej pedig gyengült. Tehát a szokásos heti verseny a forint nyerte.

A magyar deviza hétközben még erősebb szinten is járt, mint péntek délután. (A pénteken az eurózóna adósságválsága miatt borongóssá vált nemzetközi hangulat miatt gyengült a forint. Az euró kétéves mélypontra esett a dollárral szemben.)

A gyapotpiac izgalmasan alakult eddig, a jövő pedig meglehetősen bizonytalan. Bár vannak elemzések, amelyek drágulást jósolnak, ezek nem elég megalapozottak. Ha a bizonytalan piacon tovább esik az ár, akkor a gyapot lehet az egyik legrosszabbul szereplő termény.

A gyapothelyzet fokozódik, az év eleje óta 30 százalékos leértékelődésen esett át a termény, ami 2010 végén még történelmi csúcson, 220 dollárcenten állt, mivel a kedvezőtlen időjárás akkor alaposan megtépázta a termést.

A javuló időjárásnak és terméskilátásoknak köszönhetően 2011 elejétől azonban fordulat következett be a piacon, és 2012 második felében is gazdasági lassulással kell számolnunk, ami a textilipar teljesítményére is rányomhatja a bélyegét. A jelenlegi helyzetben az iparágon belül árérzékenység alakult ki, ami arra sarkallta a kínai feldolgozókat, hogy az állami gyapot készletekből fedezzék a termeléshez szükséges mennyiséget, így a legnagyobb gyapotfelvásárló kieshet a piacról.

Egyre csak gyülekeznek a viharfelhők a világ ötödik legnagyobb távközlési berendezéseket gyártó vállalata, a ZTE felett. Hogy lesz ebből magyarországi fejlesztés és negyedik mobilszolgáltató?

A kínai cégről, amely nem mellesleg a globális mobiltelefon-piacon is meghatározó szereplő, az elmúlt napokban kizárólag a befektetők számára kifejezetten ijesztő hírek láttak napvilágot, ez pedig a társaság részvényeinek jegyzésén is meglátszott. Az árfolyam hét eleje óta majd 20 százalékkal esett, aminek eredményeként szerdán a papír három és féléves mélyponton zárt. Bár a csütörtöki kereskedésben felfelé vette az irányt a ZTE, a kilátások nem túl kedvezőek, április közepe óta ugyanis nagyjából 50, az elmúlt egy évben pedig 65 százalékkal zuhant a cég piaci értéke.

Ezúttal a bomba amiatt robbant, hogy a vállalat a helyi tőzsdefelügyeletnek hétvégén benyújtott előzetes jelentése szerint a vártnál sokkal gyengébb negyedévet zárt. A ZTE első féléves nyeresége akár 80 százalékkal is csökkenhetett, az említett dokumentum alapján ugyanis az adózott profit 154 és 308 millió jüan között lehetett, szemben az egy évvel korábbi mintegy 770, illetve az elemzői prognózisokban szereplő 684 millióval.

A csúcskategóriás bordeaux-i boroknak a világ minden tájáról érkező versenyzőkkel kell megküzdeniük, mert óvatos duhajok lettek a vásárlók.

Az öt legnagyobb aukciós ház adatai szerint a borértékesítés 160 millió dollár volt az év első felében, szemben az egy évvel korábbi 220 millióval.

A 25 százalékos csökkenés nem meglepő, hiszen az árak alacsonyak, a gazdasági visszaesés miatt pedig a befektetők is óvatosabban duhajkodnak.

A kiváló évjáratokból - 2000, 2005 - származó Chateau Lafite-Rothschildok árának esése már 2011 közepén elkezdődött, több, mint 25 százalékkal lettek olcsóbbak most, mint amikor méregdrágák voltak.

Az Egyesült Királyság pénzügyi intézményei tavaly összesen 92,8 millió fontot - 35 milliárd forint - költöttek politikai lobbizásra - tájékoztatott a Bureau of Investigative Journalism (BIJ) nevű, tényfeltáró újságírók által működtetett nonprofit szervezet.

A legnagyobb összeget, 10,1 millió fontot stílusosan a legrégebbi londoni pénzügyi negyed helyi önkormányzata, a City of London Corporation költötte, amelynek egy korábbi vezetője, Stuart Fraser a márciusig eltelt 14 hónapban 22 alkalommal találkozott George Osborne pénzügyminiszterrel és a kormány más tagjaival.

A lobbizás - akárcsak Washingtonban - az Egyesült Királyságban is hatalmas üzlet. A BIJ adatai szerint az országban a pénzügyi szolgáltatók érdekeiben 129 szervezet lobbizik, amelyek összesen több mint 800 főt alkalmaznak ilyen feladatra. A pénzügyi szféra ugyanakkor közvetlenül is érintkezik a törvényhozással: a felsőház több mint 120 tagjának vannak közvetlen kapcsolatai legalább egy pénzügyi vállalattal.

A héten az autósok ellen dolgoztak a főbb folyamatok a nemzetközi piacokon, a benzin és a gázolaj ára így tovább emelkedhet a kutakon.

A forint gyengült a dollárral szemben, a gázolaj és benzin tőzsdei árjegyzése ugyanakkor emelkedett, azaz minden tényező a hazai üzemanyagárak emelkedése felé mutat.

Benzinár idei alakulása (forint/tonna)

Konkrét számokkal kifejezve mindez úgy néz ki, hogy a forint a dollárral szemben heti átlagban mintegy 3 százalékkal gyengült, míg a benzin és gázolaj tőzsdei árfolyama átlagosan 2-2, százalékkal kúszott fel, ami forintban kifejezve az árak megközelítőleg 5 százalékos emelkedését jelenti.

A régiós devizákat békén hagyták a befektetők a héten, a kivétel volt a román lej, amely nagyon pórul járt.

Miközben a nemzetközi piacon vergődő euró a dollárral szemben kétéves csúcsra gyengült, a régiós devizák közül három kikerülte az eladási hullámot.

A hét elejéhez képest a forint euróhoz mért árfolyama gyakorlatilag nem változott. Feltehetően a befektetők megvárják az IMF-tárgyalások június 17-i startját és a hírek alapján döntenek majd újabb pozíciók felvételéről.

A zloty lekörözte a forintot, az euróval szemben 0,9 százalékos erősödést ért el, még jobb teljesítmény nyújtott a cseh korona, amely több mint 1 százalékot vert az euróra. Ezzel megnyerte a heti versenyt.

Nincs mit tenni, az Apple iPadje a bíró szerint is sokkal "coolabb".

Sok esetben már eddig is a komolytalanság határát súrolták a nagy technológiai cégek szabadalmi perei, mostanra azonban egyértelműen a nevetséges kategóriába csúsztak át a jogi akciók.

Mindez pedig egy Colin Birss nevű brit bírónak köszönhető, aki - minden bizonnyal precedens teremtve - azzal utasította el az Apple egyik keresetét, hogy a cég iPadje sokkal "coolabb", mint a támadott konkurens termék. Mindezt ráadásul a legfelsőbb bíróságon.

Az almás cég egyébként a nagy versenytárs Samsung egyik táblagépéről állította, hogy saját termékének másolata, azaz a dél-koreai vállalat szabadalmi jogokat sértett a tablet piacra dobásával, a leleményes bírónak azonban döntésével sikerült mindkét fél számára kiosztani egy jókora pofont. Bár a Samsung üdvözölte a döntést, feltehetőleg maradt némi keserű szájíz az ítélet kihirdetése után.

Rekordtermés helyett beütött az aszály, ami miatt robbant a kukorica és a szója árfolyama.

Az Egyesült Államokban több mint húsz éve nem tapasztalt szárazságnak világszerte isszuk a levét: elsősorban a globális élelmiszer-infláció kialakulása miatt.

A széles körű felhasználásáról híres kukoricára és szójababra pont a legrosszabbkor csapott le az aszály, a növekedési és a beporzási időszakban tapasztalható száraz és forró időjárás visszafordíthatatlan károkat okozott.

A dollár egyre nagyobb fölénybe kerül az euróval szemben. Bár ez a forintra nem szokott jó hatással lenni, a magyar deviza egyelőre bírja a strapát.

Az euró kétéves mélypontra süllyedt a dollárral szemben kedden, az árfolyam ugyanis 1,2250 alá került. Ha nem talál magára a közös deviza, akkor a jegyzés megindul a 1,20-as szint irányába, ami szintén többéves mélypontot jelent.

Az euró gyengülésből az látszik, hogy a befektetők az uniós csúcstalálkozó után bejelentett válságkezelő lépésekben továbbra sem hisznek igazán és nem látják a hosszú távú megoldást az adósságválságra.

A mobiltelefonok és elektromos autók aksijaihoz használt lítiummal kelleti magát Chile a befektetőknél.

A lítiumról már írtuk, hogy egyre szélesebb körű ipari alkalmazásnak köszönhetően az ára egy évtized alatt megháromszorozódott és további áremelkedésre van kilátás, mivel az elemzők szerint 2020-ig a lítiumigény megduplázódik. Mivel a lítium korántsem olyan gyakori, mint például a szilícium, bányászata, használata nagyon drága.

Éppen ezt próbálja meglovagolni most Chile, amely Argentínával és Bolíviával alkotja az úgynevezett lítium-háromszöget - ebben a térségben található ugyanis a világ ismert tartalékainak 85 százaléka.

A felemás piaci folyamatok drágulást indokolnak a hazai benzinkutakon.

A hazai gázolaj- és benzinárakat megahatározó piacokon eltérően mozogtak az árfolyamok. A forint minimálisan ugyan erősödött a bankközi devizapiacon a dollárral szemben, a gázolaj és benzin tőzsdei árfolyama az olaj drágulása miatt emelkedett.

Benzinár idei alakulása (forint/tonna)

Mivel a két üzemanyagfajta nagyobb mértékben drágult a nemzetközi porondon, mint amennyivel a forint erősödött a dollárral szemben, ezért várhatóan forintban számolt ár magasabb lesz a múlt heti átlagnál. A piac mozgások alapján tehát néhány forinttal emelkedhet a magyar kutakon mind a benzin, mind pedig a gázolaj ára.

A kapitalizmus öngyilkosságot követ el, és lerombolja Amerikát is - véli Paul B. Farrell, a MarketWatch publicistája. A robbanással fenyegető "buborékok" közül 10-et sorol fel.

1. Egészségbiztosítás. Obama elnök egészségügyi reformja (az "Obamacare") súlyos terheket ró az országra. Az USA-ban jelenleg is erre a célra költik a GDP 15 százalékát, és 3300 lobbista próbálja emelni a tétet.

2. Kormányzat. Washington, ahol a legnagyobb üzlet a lobbizás, egy világnyi távolságra kerül az országtól, amelyet kormányoz.

3. Vezetői fizetések. A banki vezetők fizetése 2011-ben több mint 20 százalékkal emelkedett - miközben a legtöbb bank részvényárfolyama esett. A Citibank kurzusa például három év alatt 61 százalékkal csökkent - miközben Vikram Pandit vezérigazgató évente 14,9 millió dollárt vitt haza.

Az uniós cukorkvóta miatt Európában kétszer annyiba kerül a cukor, mint a világpiacon.

Az uniós fogyasztók a cukor világpiaci árának kétszeresét fizetik, valamint a kontinens élelmiszeripari vállalatai is küzdenek, hogy elfogadható áron sikerüljön cukrot beszerezniük - írta a héten a Financial Times.

A faramuci helyzet forrása a 2006 óta érvényben lévő uniós cukorpiaci szabályozás, amely a korábbi magas árakat hivatott letörni és megszabta, melyik uniós ország mekkora mennyiséget termelhet. Emiatt pedig cukorgyárak zártak be, így csökkent a kínálat.

Bár nyolc hónapja nem látott euróerősödést hoztak múlt hét pénteken az uniós csúcs eredményei, félő, hogy a lelkesedés ezúttal sem tart sokáig, s a közös európai pénz ismét lejtőre kerülhet.

Az előző hét utolsó napján az euró/dollár árfolyama 1,8 százalékkal ugrott meg, aminél nagyobb mértékű emelkedésre utoljára tavaly októberben volt példa, hétfőn azonban megjött a korrekció, s az euró lefelé vette az irányt.

A hét eleji újabb fordulat nem meglepő, hiszen jelenleg lényegében minden az euró erősödése ellen hat. Az uniós csúcs bár meglepetésre hozott előrelépéseket, áttörésről azért enyhe túlzás lenne beszélni: a perifériás országok problémáját nem egyetlen éjszaka alatt fogják megoldani az európai politikusok. Ezt lassan a piac is kezdi beárazni, így borítékolható, hogy hosszabb távon az úgynevezett PIIGS-államok (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) gondjai továbbra is nyomás alatt tartják majd a közös európai pénzt.

A leggazdagabb üzletemberek az első félévben naponta több mint 30 milliárd forinttal növelték vagyonukat.

A világ leggazdagabb embereinek vagyona tovább gömbölyödött az elmúlt fél évben. A Bloomberg milliárdosokat felsoroló listája szerint a negyven leggazdagabb emberből tizenkettő vagyona csökkent, a többieké nőtt, vagyis igen jó félévet zártak.

A világ leggazdagabb embere továbbra a telekommunikációs cégeiből élő mexikói Carlos Slim. Vagyona január óta 18 százalékkal 72,7 milliárd dollárra hízott. Átszámolva mostani árfolyamra napi 16 milliárd forinttal lett gazdagabb.

A múlt heti gázolaj- és benzinár zuhanást követően most jóval szerényebb árváltozás várható a hazai kutakon.

A héten ugyan a benzin és gázolaj tőzsdei árfolyama tovább süllyedt, a forint azonban gyengült a dollárhoz képest, így a forintban jegyzett üzemanyagárak szempontjából a két hatás nagyjából kioltotta egymást.

A konkrét számokat tekintve ez úgy nézet ki, hogy a gázolaj heti átlagos tőzsdei árfolyama 1,0 százalékkal, a benzin jegyzése 2,5 százalékkal esett, a forint azonban 0,7 százalékkal gyengült a hét átlagában, azaz a forintban jegyzett elmozdulás a gázolaj esetében minimális, a benzinnél pedig 1,8 százalékos esés volt.

Benzinár idei alakulása (forint/tonna)

Így a gázolaj ára változatlan maradhat a hazai kutakon a Mol soron következő döntése nyomán, miközben a benzinár szerény mértékben - 2-4 forinttal - tovább ereszkedhet.