Radar

A napokban folyamatosan emelkedett az árupiacon a gyapot árfolyama, és sikeresen áttörte a 80 centes szintet a termény fontonkénti árfolyama. A folyamat nem meglepő hiszen ebben az évben várhatóan jóval kisebb területen fognak gyapotot termeszteni mint az előző évben.

A legfontosabb gyapot termelő országok azért hozták meg a termőterületek visszavágásáról a döntést, mert nehezményezték, hogy Kína mesterségesen leszorítja a termény felvásárlási árát, ami az így is rekordnak számító, 25,2 millió tonnás termés hozam mellett jelentős bevétel kiesést jelentett a gazdálkodóknak.

Így hát gyorsan meg is jött a válasz azzal, hogy jövőre a fontosabb gyapot termesztő országok csökkentik a gyapot termesztéshez szükséges vetésterületet, amivel 11%-os termés kiesés várható ebben az évben a termény piacáról.

Jelenleg márciusig tart a kínai felvásárlás, eddig mindenképpen emelkedhet a gyapot fontonkénti árfolyama, azonban kérdés, mi lesz ezután? Lesz-e érdemi hatása a gazdálkodók lépésének?

Érdemes lehet figyelemmel kísérni a terményt a közeljövőben, ugyanis érdekes fejlemények bontakozhatnak még ki a közeljövőben, és éles viták alakulhatnak ki a felvásárló és termesztő országok között.

Miközben a közép-afrikai belpolitikai helyzet stabilizálódott a 2011-es elefántcsontparti polgárháborút követően, a kakaó keresleti-kínálati oldala felborulni látszik. Ezzel pedig 2013 egyik legizgalmasabb árupiaci terméke lehet az csokoládé alapanyaga, és a legnagyobb elemzőházak már is listájukra tették a terményt.

A kakaó termesztése elsősorban a közép-afrikai régióban folyik, így a térség jelentős befolyással bír a termény világpiaci árára. Míg 2011-ben az elefántcsontparti polgárháború hajtotta fel a kakaóbab árfolyamát (szinte lehetetlenné vált a betakarítás, és szállítás), addig mára a gazdasági világválság enyhülése, valamint az időjárási viszonyok tették meg hatásukat.

A világ legnagyobb kakaó exportőre Elefántcsontpart, a globális termesztés közel 40%-a itt folyik. A 2011-es polgárháborút követően a kormányerők igyekeztek hatalmukat megszilárdítani az országban, és hozzá láttak a mezőgazdasági reformhoz, ami jelentős hatást gyakorolt a kakaóbab piacára. A közép-afrikai ország államilag rögzíti a felvásárlási árat (ez jelenleg 1,56$/kg) annak érdekében, hogy a termesztésből élő családok lojalitását hosszú távon elnyerje. Ezzel védőhálót feszített ki az ország a kakaó számára, és nem enged teret komolyabb árcsökkenésnek a világpiacon (ez hozzávetőlegesen 2000 USD/tonna tőzsdei árfolyamnak felel meg).

Egyelőre azonban úgy néz ki, ez az árszint még messze van. A legfrissebb termésadatok alapján a közép-afrikai országokban jelentősen csökkent a termésmennyiség, ugyanis a nyár közepén egy esősebb időjárás köszöntött be a térségbe, ami nem kedvezett a kakaó termesztésének, és drasztikusan szűkítette a termény kínálati oldalát. Elefántcsontpart idei termése 20%-al csökken,míg Ghánában a betakarítás mértéke 30%-al maradhat el az előző évi szintektől.

Ezzel párhuzamosan azonban a kereslet rohamosan bővült az elmúlt hónapokban, Malajzia előrejelzések szerint idén 360 ezer tonna nyers kakaót fog feldolgozni annak érdekében, hogy az élelmiszer és a kozmetikai ipar számára fedezni tudja a megnövekedett keresleti igényeket, amit az ázsiai fogyasztás fűt jelenleg. Ezzel a dél-kelet ázsiai ország egy év alatt megduplázza termelését. A legfrissebb előrejelzések szerint idén 108 ezer tonna hiány alakulhat ki a kakaó piacán, ami azért fenyegető, mert a jelenlegi készletszintek 58 ezer tonnán vannak, ez pedig nem fogja tudni fedezni a most kialakulóban lévő deficitet.

A fenti folyamatokból adódóan a kakaó árfolyama éves csúcsokra futhat az év végére, és elérheti a 2800-3000 dolláros szinteket, ez pedig a jelenlegi árfolyamhoz képest 20%-os felértékelődési potenciált rejt magában.

Az árupiacokat sem hagyta hidegen Barack Obama választási győzelme.

Kéthetes csúcsra kapaszkodott az amerikai könnyűolaj árfolyama, miután kiderült, hogy nem Mitt Romney, hanem továbbra is Barack Obama lesz a Fehér Ház lakója a következő négy évben.

Az olaj jegyzése 3 százalékkal emelkedett, így 89 dollár közelébe került, amire legutóbbi október 22-én volt példa. (Obama hivatalba lépése óta az olaj árfolyama megduplázódott, igaz, idén tíz százalékkal esett.)

Az olajpiacot most az is fűtötte, hogy Obama környezetvédelmi okokból nem adott engedélyt az olajfúrások bővítésére, holott ellenlábasa, Romney ezt támogatta volna, ez pedig korlátozza a kínálat bővülését, ami szintén árfelhajtó tényező.

A korábbi feszültség eltűnt a piacról, a tározók tele, jöhet a hideg: újból lejtőre kerülhet a gáz ára.

A friss adatok szerint nem lesz gond az ellátással télen Amerikában, ugyanis a gázkészleteket felhizlalták.

Az árat most már nem fűtik a korábbi problémák sem: a legnagyobb gázcégek növelték a termelésüket annak érdekében, hogy kiszorítsák a kisebbeket a piacról. A fokozott kitermelést azonban nem lehet a végtelenségig pénzelni, ezért ezzel felhagytak, így eltűnt ez a feszültség a piacról.

Az évközben 3,617 dolláron tetőző gázár - novemberi szállításra - most 3,4 dollárnál jár. Ám az említett tényezők, elsősorban a teletöltött tározók miatt arra lehet számítani, hogy esni fog a gáz piaci ára. Ez számokban azt jelenti, hogy a mostani szintről 3,2 dollárra ereszkedhet a jegyzés november közepéig. Vagyis több mint 6 százalékos árcsökkenés következhet be.

Igen látványos emelkedést hozott össze több árupiaci szereplő. A búza az élen, a vesztesek körében pedig a narancslé az úr.

Az elmúlt hónapokban sokszor szó volt az évtizedek óta nem látott szárazságról, ennek köszönhetően pedig az egyes agrártermékek drágulásáról. Most a Solar elkészítette az idei ranglistát, amely érdekes eredményeket mutat.

Az első helyezett a búza, amely január óta több mint 35 százalékkal 900 dollárcent fölé drágult. A második a toplistán a 30 százalékos áremelkedéssel 1600 centig jutó szója. Igaz, utóbbi terménynél könnyen áresés jöhet a kedvező időjárási és termés kilátások miatt. Ha ezek a prognózisok beválnak, a szója ára jelentősen, 6 százalékkal 1400-1450 centig süllyedhet akár egy hónapon belül.

A harmadik helyet az ezüst szerezte meg, több mint 23 százalékos erősödéssel, a negyedik a kakaó 17, majd a kukorica következik 14 százalékos többlettel.