Radar

Két rekord is azt jelzi, a piacok nem bíznak a spanyolokban. A tízéves hozam az eurózóna fennállása óta nem látott szintre emelkedett, a spanyol és olasz hozam közötti különbség is történelmi csúcsra nőtt.

A görög krízis lassan rendeződni látszik, de a Spanyolországra nehezedő nyomás nem mérséklődik. A bizonytalanság miatt a spanyol 10 éves kötvények hozama újabb magasságokba szökött, átlépve a 7 százalékos lélektani határt, amire az euró bevezetése óta nem volt példa.

Spanyolország sokáig nem engedheti meg magának a 7 százalékos szintet, mert ez a befektetők szemében egyenlő azzal, hogy az ország újabb csomagra szorul a 100 milliárd eurós bankmentő csomagon felül.

Hetente versenyeztetjük a régiós devizákat, az elmúlt hetekben rendre a forint végzett a sor végén. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a forint a legsérülékenyebbnek tartott deviza a régióban. Ha van legsérülékenyebb deviza, akkor stabilnak, legstabilabbnak is kell lennie, ez pedig a cseh korona.

Bár Csehország jövőre és 2014-ben megszorításokat tervez a költségvetési hiány leszorítása érdekében, a gazdaság teljesítményét meghatározó mutatókban jól áll. Beszédes, hogy a cseh jegybank alapkamata 0,75 százalék, ez pedig negyed százalékponttal alacsonyabb az eurózóna jegybankjánál érvényben lévő 1 százalékos rátánál és töredéke a 7 százalékos magyar kamatnak. Az alapkamat pedig a hitelezés, ezen keresztül a beruházások és a növekedés szempontjából kulcsfontosságú.

A befektetők bizalmát amellett, hogy a minimális alapkamat mellett is van vevő a cseh koronára, az is jelzi, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint a hosszú távú államkötvények hozama (kamata) 3,71 százalék, ennyit kérnek évente a befektetők azért, hogy finanszírozzák a cseh államadósságot. Magyarország esetében az elvárás 8,73 százalék, vagyis több mint duplája a cseh értéknek.