Radar

Több mint három éve nem látott produkcióval rukkolt elő a kávé, amelynek ára várhatóan még feljebb megy.

Hétfőn látványosan, több mint 6 százalékkal 173 dollárcentre drágult az arabica kávé. Az áremelkedés jelentőségét mutatja, hogy hasonló mértékű drágulásra legutóbb 2009 januárjában volt példa, ráadásul kedden rátett egy lapáttal, így 177 dollárcentnél is adtak a kávéért.

Az áremelkedés a kínálat visszaesésének köszönhető, a legnagyobb kávétermelő országokban ugyanis csökkent az export. Nincs elég kávéja az egyik legjelentősebb termelőnek számító Brazíliának sem, ahol most került célegyenesbe a szüret.

A forint gyengült, a benzin és gázolaj tőzsdei ára emelkedett a héten, azaz a hazai kutakon áremelkedéssel számolhatunk.

A forint a dollárral szemben a hét átlagában 1 százalékkal gyengült, miközben a benzin tőzsdei árfolyama 1,2, a gázolajé 0,7 százalékkal ment föl, ugyancsak heti átlagban számolva. A két hatás erősítette egymást, azaz a forintban mért benzinár több mint 2, a forintos gázolaj árfolyam közel 2 százalékkal kúszott fel.

Benzinár idei alakulása (forint/tonna)

Mindez - figyelembe véve, hogy a hazai kiskereskedelmi ár mintegy 40 százalékát adja a termelői (világpiaci) ár - a hazai kutakon a Mol soron következő döntésekor áremelést indokolna, melynek mértéke 2-3 forinttól akár egészen 5-6 forintig is terjedhet.

Mi tippelünk, a Mol dönt

Mindez természetesen csakis feltételes módban! Fontos ugyanis hangsúlyozni, hogy ezek csupán a piaci adatokból számolt elméleti kalkulációk, a trendeket igyekszik megmutatni, a Mol árazási politikájától függően nem feltétlenül érvényesíti a változásokat az üzemanyagárakban, emellett az cég által alkalmazott árfolyamok is eltérőek lehetnek. Júliusban is volt olyan hét, amikor a benzin, a gázolaj és a forint árfolyamának változása akár néhány forintos drágulást is indokolt volna a következő héten, ám a Mol mégsem emelt árat.

Az eurózóna jegybankja euforikus hangulatba kergette a befektetőket azzal, hogy bejelentette, beveti az adósságválság elleni fegyverét.

A válság előtti szinten, vagyis négyéves csúcson zárta a csütörtöki kereskedést a Wall Street egyik legfontosabb indexe, a félezer részvény mozgását tükröző S&P 500 index. Az 1432 pontos végeredmény 2 százalékos emelkedést jelent a szerdai záráshoz képest. A technológiai papírok teljesítményét mutató Nasdaq pedig 2,2 százalékkal 3136 pontra nőtt, ami 12 éves rekordot jelent.

A vásárlókedvet az Európai Központi Bank bejelentése hozta meg a parkettre. Mario Draghi az előzetesen kiszivárgott híreknek megfelelően korlátlan kötvényvásárlási programmal fogja enyhíteni az eurózóna adósságválságát.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a bajba jutott országok állampapírapiacain elszabadul a hozam, akkor az EKB vásárlásokkal szorítja majd le a hozamszintet, ezáltal stabilizálja a piacokat és kiárazza az eurózóna esetleges szétesése miatti kockázatot.

Némileg erősödött az euró arra a hírre (vagy inkább egyelőre pletykára), miszerint az Európai Központi Bank (EKB) a jövőben korlátlanul vásárolhat majd a bajban lévő eurózóna tagországok kötvényeiből.

A befektetői hangulat minden bizonnyal azért javult az információ kiszivárgását követően, mert korábban arról volt szó, hogy az EKB vagy összegszerű felső határt határoz meg, vagy egy hozamplafonhoz köti a beavatkozást (azaz lesz egy olyan hozamszint, amit kizárólag az illetékesek ismernek, és amelynél már biztosan lép a jegybank), ezek azonban korlátozták volna a központi bank mozgásterét.

Bár az euró az ilyen híresztelések hatására már hetek óta erősödik, komoly kérdés, hogy tényleges lépések nélkül meddig tartható az irány, azaz meddig érik be az invesztorok kizárólag ígéretekkel. A július végi - az EUR/USD keresztben is fordulatot hozó - Mario Draghi nyilatkozat óta ugyanis az EKB mást sem csinál, mint hogy a piaci hangulatnak megfelelően alakítja kommunikációját: néha az illetékesek tesznek néhány utalást valamilyen monetáris beavatkozásra, majd ha megfelelő a csillagok állása, nyilatkozataikkal ismét a távolabbi jövőbe helyezik a konkrét intézkedéseket.

A ruhaboltláncból élő Gaona átvette Warren Buffett-től a harmadik helyet a milliárdosok listáján.

Helycsere volt a Bloomberg leggagazdagabb üzletembereket felsoroló rangsorában. A listavezető mexikói milliárdos, Carlos Slim vagyona 1,5 milliárd dollárral 73,3 milliárdra apadt, az év elejéhez képest még így is vastagon jól járt, 18,5 százalékos növekedést mondhat magáénak.

A Microsoft alapítója, Bill Gates vagyona ezzel szemben nőtt augusztusban, 600 millió dollárral 62,9 milliárd dollárra rúgott az augusztus 31-én feljegyzett záróárak alapján. Júliusban és a korábbi hónapokban is harmadik helyezett Warren Buffett azonban próul járt, a Bloomberg indexe szeirnt nyilvántartott vagyona 400 millió dollárral 45,2 milliárdra apadt.