Radar

Vajon a víz a 21. század aranya? - tették fel a kérdést a Fortune munkatársai. Igen, a víz a 21. század aranya - válaszolt Paul B. Farrell, a MarketWatch szerkesztője.

A valamilyen formában vízzel foglalkozó vállalatok teljes bevétele 2010-ben meghaladta az 500 milliárd dollárt. A Föld népességének növekedésével - a populáció 2050-ig a jelenlegihez képest 3 milliárddal, 10 milliárdra emelkedik - a kereslet bővülni, a kínálat pedig zsugorodni fog, érdemes tehát a vízre fogadni.

Egy amerikai napjainkban naponta átlagosan 67 liter vizet fogyaszt, egy kínai alig több mint 10 litert: a globalizáció/urbanizáció tehát a víz-üzletre is jótékony hatást gyakorolhat. India teljes vízszükséglete a becslések szerint a következő 20 év alatt jelenlegihez képest 42 százalékkal nő, a lakosság által használt mennyiség viszont 100 százalékkal.

Elképzelhető lenne olyan génkezelt növényeket "fejleszteni", melyek tengervízzel öntözhetők? A guruk egy része valóságos vízipari forradalomra számít a következő évtizedekben.

Bár ivóvíz nélkül képtelenek lennénk létezni, a fejlett gazdaságokban a tiszta víz mégis többnyire ingyen van. Vízdíjat - havi néhány ezer forintot - ugyan fizetünk, ez ugyanakkor sokkal inkább az ivóvíz-hálózat fejlesztését, fenntartását fedezi, mint a felhasznált víz valós értékét. Az ivóvíz sokkal inkább egyfajta közvagyon, mint piaci termék, amiért fizetni kellene.

A vízgazdálkodás ugyanakkor az egyik leggyorsabban fejlődő iparág világszerte, melynek méretét globálisan már 500 milliárd dollárra becsülik. Ez az összeg az elkövetkező évtizedekben várhatóan a világgazdaság növekedési üteménél tempósabban fog bővülni, a várakozások szerint például Kína a következő 5 évben 50 milliárd dollárt fektet az iparágba - víztisztítás, ivóvíz-hálózat fejlesztés, sőt árvízvédelem - míg az Egyesült Államok a következő 25 évben nem kevesebb, mint 1000 milliárd dolláros beruházással számol a víziparban.