Elképzelhető lenne olyan génkezelt növényeket „fejleszteni”, melyek tengervízzel öntözhetők? A guruk egy része valóságos vízipari forradalomra számít a következő évtizedekben.

Bár ivóvíz nélkül képtelenek lennénk létezni, a fejlett gazdaságokban a tiszta víz mégis többnyire ingyen van. Vízdíjat – havi néhány ezer forintot – ugyan fizetünk, ez ugyanakkor sokkal inkább az ivóvíz-hálózat fejlesztését, fenntartását fedezi, mint a felhasznált víz valós értékét. Az ivóvíz sokkal inkább egyfajta közvagyon, mint piaci termék, amiért fizetni kellene.

A vízgazdálkodás ugyanakkor az egyik leggyorsabban fejlődő iparág világszerte, melynek méretét globálisan már 500 milliárd dollárra becsülik. Ez az összeg az elkövetkező évtizedekben várhatóan a világgazdaság növekedési üteménél tempósabban fog bővülni, a várakozások szerint például Kína a következő 5 évben 50 milliárd dollárt fektet az iparágba – víztisztítás, ivóvíz-hálózat fejlesztés, sőt árvízvédelem -  míg az Egyesült Államok a következő 25 évben nem kevesebb, mint 1000 milliárd dolláros beruházással számol a víziparban.

Ahol ekkora összegek forognak, ott természetesen nem maradhatnak el az izgalmas új ötletek/fejlesztések sem. A jövő nagy lehetőségei között például helyet kap az tengervíz-sótlanítás, az esővíz hatékony összegyűjtése és tisztítása vagy épp a geotermikus energiával működő víztisztító berendezések fejlesztése. Sőt, a legvadabb ötletek már olyan génkezelt növények fejlesztésére irányulnak, melyek tengervízzel öntözhetők.

Ha mindez megvalósul – vagy csak minden második elképzelés -, az valóságos víziparai forradalmat jelentene, azaz valószínűsíthető, hogy bár az ivóvíz a fejlett világban továbbra is ingyenes marad, a jövő nem szűkölködik majd új és izgalmas megoldásokban.

Tekintse meg korábbi posztjainkat is!

A kapitalizmus halott

Paradoxonok a forintpiacon

A forint példaképe - a régió bástyája

Apple: 1000 milliárd dolláros lufi?

Eséssel készül a boomra a tejpiac