Egy friss elemzés szerint legalább a duplájába kerül a londoni olimpia annak, mint amivel eredetileg kalkulált a brit kormányzat, s ezzel az idei ötkarikás játékok a "leginkább túlköltött" olimpia 1996 óta.

A britek - állítólag - 8,4 milliárd fontot (több, mint 3000 milliárd forintot) fordítanak a szervezésre, ami hajszálpontosan a kétszerese a hét évvel ezelőtt beadott pályázatban megjelölt összegnek. Ennél jobban utoljára az amerikaiak számolták el magukat: az atlantai játékok esetében ugyanis a végső cech 147 százalékkal lett magasabb a tervezettnél.

Bár a hír önmagában is érdekes, mivel azonban feltehetőleg csak a brit választópolgárok homloka szalad ráncba tőle, érdemes egy kicsit elcsámcsogni a számokon, és magán az alapállításon is.

Kezdjük a tanulmányban megjelölt 8,4 milliárd fontos szervezési költséggel. Egyrészt az említett összeg brutálisan magas. Különösen akkor, ha belegondolunk, hogy néhány éve még az is felmerült, hogy 2020-ban (illetve 2012-ben és 2016-ban is) Magyarország rendez majd olimpiát. A 3000 milliárd forint több, mint a 2012-re tervezett költségvetési deficit hatszorosa (tehát az olimpia előkészítésének időszakára lényegében meg is lenne a hiányunk), a magyar GDP-nek pedig nagyjából 13 százaléka.


Másrészt ugyanakkor az említett összeg alacsony. Sosem tudni, hogy konkrétan mit számolnak bele az egyes elemzések a szervezés költségébe, a pekingi olimpia esetében azonban a végső cechet valahova 40 milliárd dollár környékére lőtték be (a magyar GDP duplája), miközben a londoni olimpiáról már négy éve azt állították, hogy közel 30 milliárdba kerül majd.

Érdekes probléma a túlköltés kérdése is. A tanulmány szerint a szervezők átlagosan 179 százalékkal költenek többet, mint eredetileg tervezik, így önmagában az, hogy a britek (is) elkalkulálták magukat nem okoz meglepetést. Az azonban kissé furcsa, hogy állítólag a görögök és a kínaiak jobban számoltak. A nagy sportrendezvények esetében ugyanis - a montreali olimpia kudarcát követően - kizárólag az angolszász országok veszik komolyan a megtérülést, és figyelnek a költségekre. Nem véletlen, hogy itt szokott előjönni a gazdasági kudarc és siker kérdése is.

Görögországban és Kínában ez fel sem merült: a világ legnépesebb országa a globális politikai térképre akart felkerülni, míg az olimpia őshazája be akarta bizonyítani, hogy a huszadik, és 21. század fordulóján is képes játékokat rendezni, s ennek érdekében egyik országban sem sajnálták a pénzt. Úgy pedig nem nehéz tartani a büdzsét, ha lényegében annak nincs is felső határa (márpedig Pekingben nagyjából ez volt a helyzet).

Nos, a "cél szentesíti az eszközt" elv Kínának bejött, Görögországnak azonban láthatóan nem. Bár erős lenne kizárólag az olimpiára fogni a déli ország jelenlegi helyzetét, az azonban biztos, hogy a költségvetés helyzetén nem javított az ötkarikás játékok megszervezése…

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS

Korábbi posztjaink:

Csapdában a kesudió

Fogyókúrára küldik a csokikat

Új kihívót kap az Apple

Példátlan számok a spanyoloktól

Robban a gázpiac, több százezer munkahely

Fogynak a marhák Amerikában