Nem csupán a legfelső áfakulcs tekintetében tartozik Magyarország az európai élvonalhoz.

 Az általános forgalmi adó standard kulcsa hazánkban 27 százalék, ami európai uniós csúcs. 25 százalékos a kulcs Dániában és Svédországban, a legkisebb, 17 százalékos áfát Cipruson kell megfizetni. Ciprus 2000-ben is sereghajtó volt, 10 százalékkal, a 12 évvel ezelőtti mezőnyt az Eurostat hétfőn közzétett, az uniós adózási trendeket összesítő jelentése szerint Dánia, Magyarország és Svédország vezette 25-25 százalékkal. (Két ország van, ahol az idén kisebb a kulcs, mint 12 évvel ezelőtt: Csehországban és Szlovákiában 2000-ben rendre 22, illetve 23 százalékos volt, az idén pedig 20 százalékos a fő áfakulcs.)

Svédországgal és Dániával egy másik, az áfához köthető mutató tekintetében is versenyben vagyunk. Az átlagos fogyasztási adóráta – amit úgy számolunk, hogy a fogyasztási adókból származó összes bevételt elosztjuk a háztartások teljes fogyasztásával – az Eurostat adatai szerint 2010-ben 27,2 százalék volt Magyarországon. Ez az adat a magyarországinál 3 tagállamban magasabb: Dániában (31,5 százalék), Svédországban (28,1 százalék) és Luxemburgban (27,3 százalék).

A kormány adózási filozófiája szerint a terheknek inkább a fogyasztást kell terhelniük, mint a jövedelmeket, és ezzel összhangban vezette be a kabinet az új adókat is. Nem kizárt tehát, hogy a 2013-as adatok szerinti átlagos fogyasztási adóráta már Magyarországon lesz a legmagasabb az egész EU-ban.

Az áfából származó bevételek növelése ugyanakkor nem a jelenlegi kormány kizárólagos jellemzője. Ebből az adónemből szinte minden évben több folyt be, mint az előzőben: az egyetlen kivétel 2006, amikor az áfabevétel az egy évvel korábbi 1830 milliárd forintról 1770 milliárd forintra csökkent. 1995-ben az éves áfabevétel a KSH 431 milliárd forint volt; összehasonlításképpen: az idén áprilisban 422 millió forintnyi áfabevétele volt az államháztartásnak, a 2012-es előirányzat pedig 2747 milliárd forint.