Radar

Az alapvető élelmiszer-alapanyagok drágulása miatt nehezen lesz elkerülhető az áremelkedés. A világ egyik legnagyobb élelmiszercége szerint vége a jó időknek.

Az elmúlt hónapokban látványos drágulás következett be az árupiacokon. Az Egyesült Államokban évtizedek óta nem látott szárazság ugyanis jelentősen megdobta az alapvető termények - búza és kukorica - árát, ezzel párhuzamosan a szintén fontos élelmiszer-alapanyagnak minősülő szójabab is jelentősen drágult.

A rendkívüli aszály mellett az árakat felfelé húzza a bioetanol iránti egyre jelentősebb kereslet is. Peter Brabeck-Letmathe, a világ egyik legnagyobb élelmiszer-gyártójaként ismert Nestlé első embere a napokban a BBC-nek azt nyilatkozta: "vége az olcsó élelmiszerek korának".

Szerinte, ha a bioüzemanyagokhoz nem az ominózus terményeket használnák fel, akkor olcsóbbak lehetnének az élelmiszerek. Barbeck-Letmathe úgy véli, a bioüzemanyagok csak a jelentős támogatások miatt bírják a versenyt elsősorban az Egyesült Államokban, ezek a dotációk azonban elfogadhatatlanok.

A gyapotpiac izgalmasan alakult eddig, a jövő pedig meglehetősen bizonytalan. Bár vannak elemzések, amelyek drágulást jósolnak, ezek nem elég megalapozottak. Ha a bizonytalan piacon tovább esik az ár, akkor a gyapot lehet az egyik legrosszabbul szereplő termény.

A gyapothelyzet fokozódik, az év eleje óta 30 százalékos leértékelődésen esett át a termény, ami 2010 végén még történelmi csúcson, 220 dollárcenten állt, mivel a kedvezőtlen időjárás akkor alaposan megtépázta a termést.

A javuló időjárásnak és terméskilátásoknak köszönhetően 2011 elejétől azonban fordulat következett be a piacon, és 2012 második felében is gazdasági lassulással kell számolnunk, ami a textilipar teljesítményére is rányomhatja a bélyegét. A jelenlegi helyzetben az iparágon belül árérzékenység alakult ki, ami arra sarkallta a kínai feldolgozókat, hogy az állami gyapot készletekből fedezzék a termeléshez szükséges mennyiséget, így a legnagyobb gyapotfelvásárló kieshet a piacról.

Az év első három hónapjában a fémek vitték a prímet az árupiacon. A január elején és március végén feljegyzett árfolyamok alapján a platina nyerte a versenyt, árfolyama ugyanis több mint 17 százalékkal emelkedett. Szorosan követi az ezüst, 16 százalékos drágulással, a harmadik helyen pedig a Brent típusú olaj található, amely több mint 14 százalékkal drágult.

A fémek látványos emelkedése leginkább a pénzpiaci körülményekkel, semmint fundamentális - a kereslet és kínálat alapján kialakult - tényezőkkel magyarázható. Arról van szó, hogy az európai, ezen belül a görög adósságválság enyhítendő beindult a pénzpumpa, ez növelte a pénzmennyiséget a rendszerben, amit el kellett költeni. A pénz egy része pedig a fémek piacán csapódott le.

A fémdrágulás mellet ritka jelenséggel is találkozhattunk az árupiacon, a kávék ugyanis egymással mentek szembe. A robusta típusú kávé árfolyama 6 százalékkal emelkedett, az arabica típusú kávé jegyzése ötödével csökkent, ez pedig azért furcsa mozgás, mert egymást helyettesítő alapanyagokról beszélünk.

Ritkaság

Az arabica áresését az váltotta ki, hogy a legnagyobb termelő Brazília rekordtermést, azaz hatalmas kínálatot helyezett kilátásba az év elején, ez pedig lejtőre küldte az árfolyamot. A trend azonban a negyedév végére megtört, egyrészt az utóbbi hónapokban a vártnál szárazabb volt az időjárás, ráadásul a kedvező terméskilátások miatt Brazília jelentősen lecsökkentette az arabicakészleteit. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy megfordul az árfolyam trandje, az idén mérsékelt, jövőre pedig az időjárástól függően feljebb kúszhat az arabica ára.

A nap mint nap fogyasztott forró italok versenyében a fogyasztók szempontjából egyelőre a kávé van előnyben. Az előrejelzések szerint a tea árfolyama ugyanis várhatóan emelkedni fog, miközben az úgynevezett robuszta kávé olcsóbb lehet az árupiacon. Igaz, a kávé ára rövid távon csökkenhet, a teaé pedig hosszú távon.  

A legfrissebb kilátások alapján a londoni árupiacon jegyzett robuszta kávé árfolyama a jelenlegi közel 2000 dolláros szintről 1700 dollár süllyedhet a következő hetekben.  

A tea esetében fogyasztás bővülése jelenti az ármozgató tényezőt, a kávénál ezzel szemben a bőséges termés. A kávétermelés ugyanis ötödével 600 ezer tonnára bővült Indonéziában, amely a világ harmadik legnagyobb robusztakávé-termelője. A hároméves rekordot jelentő eredmény a napsütés és a csapadék optimális kombinációjának köszönhető.

Mivel a robuszta az instant kávé alapanyaga, ezért az elemzők azt várják, hogy az instant kávét felhasználó kávézóláncok - köztük a Starbucks - mellett a Nescafé gyártójának is alacsonyabbak lesznek az alapanyagköltségei. Reméljük ez látható lesz az üzletek polcain és a kávézókban is.

Tekintse meg korábbi posztjainkat is!

Rákapott a világ a teára

Olcsóbb is lehetne a kóla

Elverték a forintot a társai

Luxus: akik még válságban is nyernek

Hullámvasúton az arany és az ezüst