Radar

Május eleje óta, tehát nagyjából két hét alatt közel 5 százalékot veszített értékéből az euró a dollárhoz képest, ilyen mértékű zuhanásra pedig kilenc hónapja nem volt példa.

Az okokkal persze mindenki tisztában van: Görögországban nem vezettek eredményre az előrehozott választások, túl sok parlamenti helyet szereztek a további megszorításokat ellenző pártok, így veszélybe került az Európai Bizottság, Európai Központi Bank és Nemzetközi Valutaalap alkotta trojkával tervezett megállapodás, és ismét felsejlett az államcsőd.

A történet - a választásoktól eltekintve - az elmúlt két évből ismerős lehet, a helyzet azonban az, hogy most tényleg nagy a baj. Az Európai Bizottság egyértelműen elzárkózott az engedményektől, az EKB állítólag nem támogatja tovább a görög bankokat, amelyekből mellesleg a lakosság talicskával tolja ki a pénzt, miközben a június 17-ére kiírt választások sikerét továbbra sem garantálja semmi (a görögök józanságára a lassan polgárháborússá váló környezetben kissé nehéz lenne alapozni).

Az IMF-tárgyalások megindítására kapott engedély után látványos erősödést produkáló forint sorsa nagyon közvetett módon ugyan, de a politikától függ a következő napokban. Nem a magyar, hanem a görög politikai csatározások kimenetelétől.

A görög politikai erők ugyanis a választások óta nem tudnak megegyezni a kormányalakításról, a vita elsősorban arról szól, hogy a hatalomra kerülő pártok hajlandóak-e végrehajtani az Európai Unió által a mentőcsomag fejében kért megszorításokat. Ha erre nem kerül sor, akkor új választásokat kell kiírni, amelynek eredménye jelenleg megjósolhatatlan. Akár az is bene van a pakliban, hogy a megszorításokat elutasító pártok nyernek, ezt követően Görögország csődbe mehet és akár kiléphet ez eurózónából.

Itt jön képbe a forint, mert egy esetleges görög csőd, amely egyre reálisabbnak tűnik, komoly eladási hullámot generálhat a piacokon és egy ilyen helyzetben könnyen lehet, hogy az eurózónában csalódó befektetők a kevésbé biztonságosnak tekintett eszközökből, mint például a forintból is kiszállnak. Ezt jelzi, hogy a görög kormányalakítási tárgyalások megszakítása után hétfőn masszív mínuszokat produkáltak a nemzetközi piacok, és a forint is gyengült, az euró például a hétfő reggeli 290 alatti szintről 292 fölé szaladt.

Egy kis ideig reménykedhettünk abban, hogy a görögökkel már senki nem foglalkozik, és a déli állam egyre valószínűbb összeomlása hidegen hagyja a befektetőket, mára azonban kiderült, hogy sajnos ez nem így van.

A demokrácia őshazája, ahol - hogy századjára mi is lecsapjuk ezt a magas-labdát - éppen haldoklik a demokrácia, annak ellenére képes még mindig a mélybe lökni az eurót (valamint ezzel párhuzamosan a forintot is), hogy a piac már réges rég beárazta az összeomlást. És, úgy fest, hogy igen helyesen tette, hiszen most már egyre többen emlegetik reális forgatókönyvként Görögország csődjét, és kilépését az eurózónából.

A hétvégi választások kudarca után ugyan minden bizonnyal újra az urnák elé járulhatnak a derék görögök, azonban ennek a második körnek is erősen kétséges a sikeressége. Persze a nagyobb pártok megpróbálhatják a voksolást úgy beállítani, mint az ország uniós tagságáról való döntést, ami akár sikerre is vezethetne, a "reformokat" ellenző pártok kezében azonban továbbra is ott van az a csodafegyver, hogy átfogalmazhatják a pártok közötti döntést arra a kérdésre: "Szeretne Ön további megszorításokat?"