Radar

Az eurózóna tomboló adósságválsága, valamint az Európai Központi Bank jegybanktörvény-módosításról mondott múlt csütörtöki kritikája nyomán a magyar CDS-felár több hónapos csúcsra emelkedett.

Bár az, hogy a CDS-felár mennyire jól mutatja egy adott ország helyzetét, vitára adhat okot, egy azonban biztos: jelenleg az egyik legfontosabb indexe annak, mennyire bíznak az adott országban, annak fizetőképességében a befektetők. A régióban messze a legrosszabbul állunk.

Prágát tartják a legjobb adósnak a környéken

A Bloomberg adatai szerint a magyar CDS-mutató 600 bázispont felett tanyázik napok óta. Ezzel szemben a román mutató 480 bázispontnál jár, a lengyeleké 280 pont körül mozog. A piac a legjobb adósnak Csehországot tekinti, a cseh CDS-felár mindössze 150 bázispont. A bizalmatlanság fő oka, hogy a piacok már hónapok óta az IMF-fel való tárgyalások megkezdésére és a megállapodásra várnak. Ez fontos garancia lenne arra, hogy biztosan visszakapják a pénzüket.

Nem csupán a legfelső áfakulcs tekintetében tartozik Magyarország az európai élvonalhoz.

Az általános forgalmi adó standard kulcsa hazánkban 27 százalék, ami európai uniós csúcs. 25 százalékos a kulcs Dániában és Svédországban, a legkisebb, 17 százalékos áfát Cipruson kell megfizetni. Ciprus 2000-ben is sereghajtó volt, 10 százalékkal, a 12 évvel ezelőtti mezőnyt az Eurostat hétfőn közzétett, az uniós adózási trendeket összesítő jelentése szerint Dánia, Magyarország és Svédország vezette 25-25 százalékkal. (Két ország van, ahol az idén kisebb a kulcs, mint 12 évvel ezelőtt: Csehországban és Szlovákiában 2000-ben rendre 22, illetve 23 százalékos volt, az idén pedig 20 százalékos a fő áfakulcs.)

Svédországgal és Dániával egy másik, az áfához köthető mutató tekintetében is versenyben vagyunk. Az átlagos fogyasztási adóráta - amit úgy számolunk, hogy a fogyasztási adókból származó összes bevételt elosztjuk a háztartások teljes fogyasztásával - az Eurostat adatai szerint 2010-ben 27,2 százalék volt Magyarországon. Ez az adat a magyarországinál 3 tagállamban magasabb: Dániában (31,5 százalék), Svédországban (28,1 százalék) és Luxemburgban (27,3 százalék).

Egyelőre nincs recesszió, de három hónap múlva kiderülhet, hogy már egy éve recesszió van. Ez elsőre őrültségnek tűnik, de van benne logika - pontosabban statisztika.

A KSH első becslése szerint Magyarország GDP-je a naptárhatással és szezonálisan kiigazított adatok szerint január-márciusban 1,3 százalékkal csökkent 2011 negyedik negyedévéhez viszonyítva.

Statisztikai hivatalunk a szezonális kiigazítást végző programot minden friss "hard" adattal újrafuttatja, aminek eredménye általában az, hogy az előző negyedévek növekedési ütemeire korábban adott becslések helyét újak veszik át. Most is ez történt, az eredmény pedig: negyedév/negyedév alapon az utolsó pozitív adatot (1,4 százalék) 2011 első negyedévének oszlopában látjuk a KSH-statisztikában. Az azóta eltelt négy negyedévben a negatív és a stagnáló időszakok felváltva követték egymást, így (szigorúan véve) nem kell azt a fránya R-betűs szót használnunk...