Nem Görögország, hanem Spanyolország lehet az első állam, amely elhagyja az eurózónát – írja Matthew Lynn, a Strategy Economics vezérigazgatója.

A spanyol gazdaság már visszasüllyedt a recesszióba, az ingatlanpiac összeomlott, a bankrendszer az összeomlás szélén, a munkanélküliség 24 százalékos, a kiskereskedelmi forgalom év/év alapon 10 százalékkal csökken. Brüsszel eközben Spanyolországnak is ugyanazt tanácsolja, mint a többi bajba került közös pénzt használó államnak: merüljön mélyebbre a recesszióban, hagyja emelkedni a munkanélküliséget és csökkenni a béreket, amíg a gazdaság vissza nem nyeri a versenyképességét. Pedig legalább hat érv szól amellett, hogy – Spanyolország számára legalábbis – van élet az eurózónán kívül.

Első. A spanyol gazdaság túl nagy. Míg Görögország esetében egy, a GDP 10 százalékára rúgó csomag is mindössze 23 milliárd eurót jelent, addig az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának megmentése már nem finanszírozható „mellényzsebből”. A kemény munkát az országnak magának kell elvégeznie.

Második. Spanyolországnak már most elege van a megszorításokból, a tiltakozó megmozdulások már egy éve tartanak. Holott az országra az eurózónában még jó néhány kemény év vár, amire úgy tűnik, nincs felkészülve.

Harmadik. A spanyol gazdaság „valódi gazdaság”. Miközben a görögök igazából nem gyártanak semmit, a spanyol gazdaság erős ipari bázissal rendelkezik, az export a GDP 26 százaléka, ami hasonlít az Egyesült Királyság, Olaszország vagy Franciaország mutatójához. Az exportra termelő sikeres ágazatoknak köszönhetően az ország az eurózónán kívül sincs kudarcra ítélve. Spanyolország valódi problémája az ingatlanpiaci buborék kipukkanása, amely a bankrendszer összeomlásával fenyeget.

Negyedik. Spanyolország politikai szempontból stabil, az eurózónához vagy az Európai Unióhoz való csatlakozás az ország számára nem politikai kérdés, mint az Oroszországtól függetlenedni kívánó Lettország, vagy az Egyesült Királysághoz kötődő szálakat elvágni kívánó Írország esetében. Spanyolország szempontjából a gazdasági érvek a döntőek, márpedig ezek nem a tagság mellett szólnak.

Ötödik. A spanyol gazdaság távlatai szélesek. Európán kívül Latin-Amerika és az Egyesült Államok spanyolajkú piaca felé is nyitott, a nagy spanyol cégek – az egyesült királyságbeliekhez hasonlóan – inkább globális, mintsem Európára összpontosító stratégiát követnek.

Hatodik. A vita már elkezdődött. Számos közgazdász és tudós érvel amellett, hogy a spanyol gazdaság csak a peseta visszaállításával lábalhat ki a válságból, a téma immár nem számít tabunak.

Mindezek alapján – zárja gondolatmenetét Lynn –, valószínűnek tűnik, hogy Spexit előbb lesz, mint Grexit.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS

Korábbi posztjaink:

Olajban fürdik a világ

Padlón a gázár - Hogyan tovább?

Minőség kérdése az egész

Magyarország, az európai áfanagyhatalom

A Facebook a piac fekete lova

Kísérthet a Lehman-bukás