Radar

Történelmi mélypontra zuhant a Facebook (FB) részvények jegyzése a társaság tőzsdei történetének első gyorsjelentését követően. A cég piaci értéke alig több, mint egy nap alatt 17 milliárd dollárral csökkent.

A társaság papírjai már csütörtökön, a gyorsjelentés előtt is gyengélkedtek: miközben a vezető amerikai indexek mind masszív pluszban zártak (a Nasdaq például 1,4 százalékkal erősödött), a Facebook lejtőre került. A csütörtöki pesszimizmust a Zynga előző napi gyorsjelentése okozta: a közösségi játékairól ismert társaság (amely szimbiózisban él a Facebookkal), ugyanis a várt nyereség helyett veszteségről számolt be, ezt pedig a befektetők igencsak rosszul fogadtak. A cég árfolyama 37,5 százalékkal szakadt csütörtökön, s húzta magával a FB-t is, igaz a közösségi oldal megúszta 8,5 százalékos eséssel.

Mármint a rendes kereskedést, az igazi pofon ugyanis csak a második negyedéves számok bemutatása után jött: a zárást követő kereskedésben újabb 11 százalékos mínuszban is megfordult a papír. Pedig a gyorsjelentésben közölt adatok nem okoztak csalódást: az egyszeri tételektől megtisztított részvényenként 12 centes profit, épp annyi, amennyit a szakértők vártak, az 1,18 milliárdos forgalom pedig a konszenzust is meghaladja 80 millióval. Ráadásul a reklámbevételek is magasabbak lettek a prognózisnál. A képet némileg árnyalja ugyan, hogy az egyszeri tételeket is figyelembe véve története első veszteséges negyedévét volt kénytelen elkönyvelni a vállalat, valószínűleg azonban nem ez keserítette el a befektetőket.

Miközben a nemzetközi pénzügyi sajtó figyelmét leköti a görög és a spanyol helyzet, addig a román lej a kertek alatt szépen csöndben soha nem látott szintre gyengült az euróval szemben.

A gyengülés okaiként a recesszióba süllyedő gazdaság és az elromló nemzetközi hangulat mellett fel lehet hozni a Victor Ponta kormányfő és Traian Basescu államfő közötti politikai csatát, és az egyre erősebb brüsszeli kritikákat is.

Traian Basescu ellen bizalmi szavazást tartanak vasárnap, miközben a Victor Ponta a doktori disszertációja kapcsán egy izgalmas plagizálási botrányra számíthat. Egyik sem tesz jót a lej megítélésének, nem csoda, hogy az egy éve még 4,2 közelében ingadozó euróárfolyam soha nem látott szintre, 4,6 fölé lendült.

Az alapvető élelmiszer-alapanyagok drágulása miatt nehezen lesz elkerülhető az áremelkedés. A világ egyik legnagyobb élelmiszercége szerint vége a jó időknek.

Az elmúlt hónapokban látványos drágulás következett be az árupiacokon. Az Egyesült Államokban évtizedek óta nem látott szárazság ugyanis jelentősen megdobta az alapvető termények - búza és kukorica - árát, ezzel párhuzamosan a szintén fontos élelmiszer-alapanyagnak minősülő szójabab is jelentősen drágult.

A rendkívüli aszály mellett az árakat felfelé húzza a bioetanol iránti egyre jelentősebb kereslet is. Peter Brabeck-Letmathe, a világ egyik legnagyobb élelmiszer-gyártójaként ismert Nestlé első embere a napokban a BBC-nek azt nyilatkozta: "vége az olcsó élelmiszerek korának".

Szerinte, ha a bioüzemanyagokhoz nem az ominózus terményeket használnák fel, akkor olcsóbbak lehetnének az élelmiszerek. Barbeck-Letmathe úgy véli, a bioüzemanyagok csak a jelentős támogatások miatt bírják a versenyt elsősorban az Egyesült Államokban, ezek a dotációk azonban elfogadhatatlanok.

Hétfőn ismét nekiestek az adósságválságtól rettegő befektetők az eurónak, mert még mindig nincs megnyugtató recept. A közös deviza a dollárral szemben 2, a jenhez képest 12 éves mélypontra került.

Az euró értékvesztése - amely egyébként a forintot is gyengítette hétfő délelőtt - több, az eurózónából érkező kedvezőtlen hírrel magyarázható. A befektetők ismét aggódnak a görögök fizetőképessége miatt, a spanyoloknál pedig egész tartományok kértek segítséget az államtól az adósságuk rendezéséhez.

Utóbbi hír főszerepet játszott abban, hogy a fenntarthatóság szempontjából kritikusnak mondott 7 százalék felett mozgó spanyol állampapír hozam tovább emelkedett.

Közben az euró a dollárral szemben újabb kétéves mélypontot ért el, a japán jenhez képest pedig 12 éve nem látott szintre gyengült.

Rossz hét volt az autósok szempontjából: a nemzetközi árváltozások eredményeként jelentősebb drágulás is elképzelhető.

A forint a hét során csak minimálisan erősödött a dollárral szemben, miközben a gázolaj és a benzin árfolyama is viszonylag jelentősen 3-4 százalékkal emelkedett a piacon.

A változások - figyelembe véve, hogy a hazai kiskereskedelmi ár mintegy 40 százalékát adja a termelői (világpiaci) ár - forintban kifejezve a hazai kutakon jelentősebb, akár 4-5 forintot meghaladó forintos áremelkedést mindenképp indokolnának, de ha a Mol nem bánik óvatosan a ceruzával, akkor ennél nagyobb mértékű drágulás is elképzelhető.