Radar

Az uniós cukorkvóta miatt Európában kétszer annyiba kerül a cukor, mint a világpiacon.

Az uniós fogyasztók a cukor világpiaci árának kétszeresét fizetik, valamint a kontinens élelmiszeripari vállalatai is küzdenek, hogy elfogadható áron sikerüljön cukrot beszerezniük - írta a héten a Financial Times.

A faramuci helyzet forrása a 2006 óta érvényben lévő uniós cukorpiaci szabályozás, amely a korábbi magas árakat hivatott letörni és megszabta, melyik uniós ország mekkora mennyiséget termelhet. Emiatt pedig cukorgyárak zártak be, így csökkent a kínálat.

Bár nyolc hónapja nem látott euróerősödést hoztak múlt hét pénteken az uniós csúcs eredményei, félő, hogy a lelkesedés ezúttal sem tart sokáig, s a közös európai pénz ismét lejtőre kerülhet.

Az előző hét utolsó napján az euró/dollár árfolyama 1,8 százalékkal ugrott meg, aminél nagyobb mértékű emelkedésre utoljára tavaly októberben volt példa, hétfőn azonban megjött a korrekció, s az euró lefelé vette az irányt.

A hét eleji újabb fordulat nem meglepő, hiszen jelenleg lényegében minden az euró erősödése ellen hat. Az uniós csúcs bár meglepetésre hozott előrelépéseket, áttörésről azért enyhe túlzás lenne beszélni: a perifériás országok problémáját nem egyetlen éjszaka alatt fogják megoldani az európai politikusok. Ezt lassan a piac is kezdi beárazni, így borítékolható, hogy hosszabb távon az úgynevezett PIIGS-államok (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) gondjai továbbra is nyomás alatt tartják majd a közös európai pénzt.

A leggazdagabb üzletemberek az első félévben naponta több mint 30 milliárd forinttal növelték vagyonukat.

A világ leggazdagabb embereinek vagyona tovább gömbölyödött az elmúlt fél évben. A Bloomberg milliárdosokat felsoroló listája szerint a negyven leggazdagabb emberből tizenkettő vagyona csökkent, a többieké nőtt, vagyis igen jó félévet zártak.

A világ leggazdagabb embere továbbra a telekommunikációs cégeiből élő mexikói Carlos Slim. Vagyona január óta 18 százalékkal 72,7 milliárd dollárra hízott. Átszámolva mostani árfolyamra napi 16 milliárd forinttal lett gazdagabb.

A múlt heti gázolaj- és benzinár zuhanást követően most jóval szerényebb árváltozás várható a hazai kutakon.

A héten ugyan a benzin és gázolaj tőzsdei árfolyama tovább süllyedt, a forint azonban gyengült a dollárhoz képest, így a forintban jegyzett üzemanyagárak szempontjából a két hatás nagyjából kioltotta egymást.

A konkrét számokat tekintve ez úgy nézet ki, hogy a gázolaj heti átlagos tőzsdei árfolyama 1,0 százalékkal, a benzin jegyzése 2,5 százalékkal esett, a forint azonban 0,7 százalékkal gyengült a hét átlagában, azaz a forintban jegyzett elmozdulás a gázolaj esetében minimális, a benzinnél pedig 1,8 százalékos esés volt.

Benzinár idei alakulása (forint/tonna)

Így a gázolaj ára változatlan maradhat a hazai kutakon a Mol soron következő döntése nyomán, miközben a benzinár szerény mértékben - 2-4 forinttal - tovább ereszkedhet.

Valamennyi régiós deviza erősödött a héten, de a forint esetében ehhez látványos hajrára volt szükség.

Jó erőben kezdte a hetet a hazai deviza, az euró bő 3 forinttal a 290-es határ alól indult hétfőn és a hét első felében viszonylag szűk sávban ezen szint alatt mozgott. Csütörtökön aztán két oldalról kapott pofont a magyar deviza.

Egyfelől az uniós csúcstalálkozó miatti délelőtti befektetői pesszimizmus a dollárt erősítette az euróval szemben, ez pedig a forintot is gyengítette. Másik oldalról pedig belföldi hír nyomasztotta a magyar devizát. Mégpedig a kormány új gazdasági csomagja, amelyből a befektetők a költségvetési szigor enyhülését olvasták ki, ami szintén rosszat tett az árfolyamnak.

Csütörtökön az euró 290 forint fölé szaladt, annak ellenére, hogy közben az IMF jelezte, hogy megindulhatnak a tárgyalások a hitelkeretről és a szokásos kötvényaukció is jól sikerült.