Radar

Az euróval szemben bő 40 forinttal, több mint 10 százalékkal erősödött a forint az év eleje óta, de korábbi évekhez képest azonban a dollár és a frankkal szemben még mindig jelentős az elmaradása.

Idén januárban került a korábban soha nem látott mélypontra a forint az euróval szemben, azóta pedig valamennyi fontos külföldi devizával szemben jelentősen erősödött. A jegybanki árfolyamok alapján az euró több mint 13, a frank 11,5, a dollár pedig 10,4 százalékkal drágult.

Korábbi árfolyamok alapján azonban közel sem olyan látványos az idei eredményével a feltörekvő devizák versenéyben igen előkelő helyet elfogaló magyar pénz erősödése, sőt, a bőven van mit ledolgoznia. A dollár és a devizában eladósodott magyar háztartások számára leginkább fontos svájci frank ugyanis jelentősen erősödött azóta, ezt nem tudta kompenzálni az elmúlt hét hónapban végbement forinterősödés.

Tavaly az Egyesült Államokban 129 ezerrel csökkent a milliomosok tábora, míg világszerte 17,5 ezerrel nőtt az 1 millió dollár feletti vagyonnal bíró háztartások száma.

Az első helyen álló Szingapúrban a háztartások 17 százalékának van több mint 1 millió dolláros vagyona, az USA-ban ez mindössze 4,3 százalék, ami a hetedik helyre elegendő a Boston Consulting Group által készített milliomoslistán.

Az ultravagyonosokat felvonultató rangsor első helyén Svájc áll, ahol 100 ezer háztartásból 11 rendelkezik 100 millió dollár feletti vagyonnal, a második Szingapúr, ahol 10. Az USA eléggé lemaradt, még a top 15-be sem sikerült bekerülnie.

A Csendes-óceáni térség (Japán nélkül) háztartásainak vagyona 10,7 százalékkal 23 700 milliárd dollárra nőtt, ezzel szemben Észak-Amerikában 0,9 százalékkal 38 ezer milliárd dollárra apadt.

Hetente versenyeztetjük a régiós devizákat, az elmúlt hetekben rendre a forint végzett a sor végén. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a forint a legsérülékenyebbnek tartott deviza a régióban. Ha van legsérülékenyebb deviza, akkor stabilnak, legstabilabbnak is kell lennie, ez pedig a cseh korona.

Bár Csehország jövőre és 2014-ben megszorításokat tervez a költségvetési hiány leszorítása érdekében, a gazdaság teljesítményét meghatározó mutatókban jól áll. Beszédes, hogy a cseh jegybank alapkamata 0,75 százalék, ez pedig negyed százalékponttal alacsonyabb az eurózóna jegybankjánál érvényben lévő 1 százalékos rátánál és töredéke a 7 százalékos magyar kamatnak. Az alapkamat pedig a hitelezés, ezen keresztül a beruházások és a növekedés szempontjából kulcsfontosságú.

A befektetők bizalmát amellett, hogy a minimális alapkamat mellett is van vevő a cseh koronára, az is jelzi, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint a hosszú távú államkötvények hozama (kamata) 3,71 százalék, ennyit kérnek évente a befektetők azért, hogy finanszírozzák a cseh államadósságot. Magyarország esetében az elvárás 8,73 százalék, vagyis több mint duplája a cseh értéknek.

Felemás hetet zártak a régiós devizák. Minimális különbséggel, de most is a forint lett az utolsó. A magyar deviza hétfőhöz képest 0,6, lengyel társa 0,5 százalékkal gyengült az euróval szemben. A cseh és a román pénz azonban erősödött, előbbi 0,3, utóbbi 0,2 százalékkal. Vagyis a korona nyerte a heti versenyt.

A devizapiacokon a korábbiaknál eseménydúsabb volt a hét, és bekövetkezett a korrekció, azaz gyengülés ment végbe a porondon. A befektetőket elsőként Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke keserítette el, amikor közölte, nem indul újra a pénzpumpa.

A másik fontos piaci lökés az adósságproblémákkal küzdő Spanyolországból érkezett, gyengén sikerült a spanyol állampapír-aukció amely felerősítette az európai adósságválsággal kapcsolatos aggodalmakat, olyannyira, hogy a csütörtökön a francia állampapírok is csak magasabb hozam mellett keltek el.

A grafikonon a régiós devizák heti teljesítménye látható

(A zöld a zloty, a kék a lej, a bordó a forint, a lila a korona)

Ebben kedvezőtlen klímában mozgott a forint, ráadásul kiderült, hogy továbbra sincs érdemi elmozdulás az IMF-tárgyalások ügyében. Ebben a helyzetben egy jelentősebb forintgyengülés sem lett volna meglepő, de a magyar deviza jól bírta a kiképzést. Igaz, a mérsékelt gyengülésével így is utolsó lett a régiós devizák heti küzdelmében.

Az eurózóna felizzó válsága remek alkalmat biztosított a spekulánsoknak hogy teszteljék a svájci jegybankot, amely azonban kitart, és - Magyarország legnagyobb örömére - egyelőre nem engedi erősödni az alpesi devizát.

A devizapiaci spekulánsok az elmúlt napokban nagy tételben fogadtak a svájci frank euróval szembeni erősödésére, megpróbálva ezzel rákényszeríteni a svájci jegybankot, hogy adja fel a tavaly szeptember óta érvényben lévő 1,2-es árfolyamgátat. A központi bank azonban egyelőre ellenáll a spekulánsok rohamának, és nem adja fel a szintet, azaz nem engedi 1,2 alá esni az EURCHF árfolyamot.

Ki miért harcol?

Kérdésként felmerülhet, hogy a spekulánsok miért támadják a frankot. A válasz rendkívül egyszerű: pénzért. Egy árfolyamgát összeomlásakor ugyanis elszabadul az árfolyam, és napok alatt milliókat, sőt milliárdokat lehet keresni. És hogy miért nem szeretnék a svájciak, hogy erősödjön a frank? Elsősorban azért nem, mert az erős frank tönkreteszi az exportjukat és recesszióba taszítja a gazdaságot.

A történet harmadik szereplője Magyarország. A magyar lakosság szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy miként végződik a spekulánsok és a svájci jegybank csörtéje. Ha ugyanis elbukik az 1,2-es küszöb, akkor a frank árfolyama gyorsan 250 forint fölé ugorhatna, sőt akár a 260-270-es szinteket is megközelíthetné.