Radar

Legutóbb pontosan száz éve, a stockholmi olimpián készültek színaranyból az olimpiai aranyérmek. A londoni a legnagyobb és legnehezebb.

Leg, leg, leg. Minden sportoló legnagyobb álma, az olimpiai aranyérem eszmei értéke felbecsülhetetlen, de mennyit is ér valójában? Az olimpiák történelmének legnagyobb és legnehezebb medáljával a nyakukban állhatnak a dobogó legfelső fokára a londoni játékok legjobbjai.

Az eddigi rekorder az 1992-es barcelonai olimpia medálja volt, súlya 231 gramm, vastagsága 10mm, átmérője 70mm volt. A 2006-os torinói téli olimpia egyedi formájú aranyérme átmérőjében verte az addigiakat: az olimpiai karikához hasonlító, belül lyukas érmek átmérője 107 mm volt. A londoni játékokra tervezett aranyérem nagyjából 400 grammos, 7 milliméter vastag és 85 mm átmérőjű.

Az olimpia miatt jelentősen növekszik a borfogyasztás Londonban, idén összesen közel 2 milliárd dolláros lehet a forgalom a fővárosban. Az esemény hivatalos borai között ott a Tokaji, de a déli féltekéről is érkezett három idei bor.

Nagy eseményhez sok bor kell, ez nem kérdés. Londonban pedig 17 napig tart a világraszóló hacacáré.

Az Egyesült Királyság 2012 nyarán igazi partizónává vált: júniusban ünnepelték II. Erzsébet királynő uralkodásának 60. évfordulóját, most az olimpia és a paralimpia ad okot az ünneplésre.

Becslések szerint az Olimpia 7,9 milliárd dolláros (1832 milliárd forint) lökést jelent a gazdaságnak, csak borra pedig idén 1,93 milliárd dollárt - közel 450 milliárd forintot - költenek Londonban, ami 35 százalékkal több mint 2011-ben. A város 4 millió látogatót vár az ötkarikás játékok 17 napja alatt, ami rendesen megpörgeti a vendéglátósok forgalmát.

Egy friss elemzés szerint legalább a duplájába kerül a londoni olimpia annak, mint amivel eredetileg kalkulált a brit kormányzat, s ezzel az idei ötkarikás játékok a "leginkább túlköltött" olimpia 1996 óta.

A britek - állítólag - 8,4 milliárd fontot (több, mint 3000 milliárd forintot) fordítanak a szervezésre, ami hajszálpontosan a kétszerese a hét évvel ezelőtt beadott pályázatban megjelölt összegnek. Ennél jobban utoljára az amerikaiak számolták el magukat: az atlantai játékok esetében ugyanis a végső cech 147 százalékkal lett magasabb a tervezettnél.

Bár a hír önmagában is érdekes, mivel azonban feltehetőleg csak a brit választópolgárok homloka szalad ráncba tőle, érdemes egy kicsit elcsámcsogni a számokon, és magán az alapállításon is.

Kezdjük a tanulmányban megjelölt 8,4 milliárd fontos szervezési költséggel. Egyrészt az említett összeg brutálisan magas. Különösen akkor, ha belegondolunk, hogy néhány éve még az is felmerült, hogy 2020-ban (illetve 2012-ben és 2016-ban is) Magyarország rendez majd olimpiát. A 3000 milliárd forint több, mint a 2012-re tervezett költségvetési deficit hatszorosa (tehát az olimpia előkészítésének időszakára lényegében meg is lenne a hiányunk), a magyar GDP-nek pedig nagyjából 13 százaléka.