Legutóbb pontosan száz éve, a stockholmi olimpián készültek színaranyból az olimpiai aranyérmek. A londoni a legnagyobb és legnehezebb. 

Leg, leg, leg. Minden sportoló legnagyobb álma, az olimpiai aranyérem eszmei értéke felbecsülhetetlen, de mennyit is ér valójában? Az olimpiák történelmének legnagyobb és legnehezebb medáljával a nyakukban állhatnak a dobogó legfelső fokára a londoni játékok legjobbjai. 

Az eddigi rekorder az 1992-es barcelonai olimpia medálja volt, súlya 231 gramm, vastagsága 10mm, átmérője 70mm volt. A 2006-os torinói téli olimpia egyedi formájú aranyérme átmérőjében verte az addigiakat: az olimpiai karikához hasonlító, belül lyukas érmek átmérője 107 mm volt. A londoni játékokra tervezett aranyérem nagyjából 400 grammos, 7 milliméter vastag és 85 mm átmérőjű.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályzata szerint az aranyéremnek minimum 92,5 százalékos ezüstből kell készülnie, és legalább 6 gramm színaranyat kell tartalmaznia. Ennek fényében az idei érmek 92,5 százalék ezüst, 1,34 százalék arany és 6,16 százalék réz keverékéből készülnek. Az arany unciánkénti ára alapján az előírt 6 gramm arany költsége 337 dollár. Egy érem előállítása pedig 700 dollár, ami az egyik legdrágább az olimpia történetében.

Az 1912-es stockholmi olimpián még tömör aranyból készültek a 24 grammos érmek, akkoriban egy uncia arany 18,93 dollárba került, így könnyedén kikalkulálható, hogy 16 dolláros érmeket akasztottak a legjobb sportolók nyakába. Az azóta bekövetkezett pénzromlással korrigálva a stockholmi érem ára 350 dollár lenne ma, vagyis a londoni éremnek a felét érné. Ha az idei érmek most is teljesen aranyból készülnének, jelenlegi piaci értéken 22 ezer dollárba kerülnének, és a 300 kiosztott érem összköltsége elérné a 6,6 millió dollárt.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS

Korábbi posztjaink:

Borban úszik az olimpia

Átlátszó arany: az évszázad üzlete

Vége az olcsó ételek korának?

Pályázó a legrosszabb szerepre

FBI-nyomozás, elbocsátás, razzia

Támadják a csúcsborokat