Radar

A meleg időjárás miatt a következő hónapokban ötödével drágulhat a két legfontosabb gabona ára a világpiacon.

A nagy meleg és a szárazság miatt az elmúlt hónapban a búza határidős ára 25 százalékkal, a kukoricáé 21 százalékkal emelkedett. A jelentős felértékelődés mögött a kínálat drasztikus szűkülése áll, mert a kedvezőtlen időjárás miatt a termés több országban is jóval alulmúlja a várakozásokat. Ez a búza esetében Spanyolországban 14, Oroszországban 5, míg az Egyesült Államokban 3 százalékos mínuszt jelent.

A kukorica sincs a helyzet magaslatán, esetében hasonlóan rossz adatokkal számolhatunk, ráadásul a következő két hétben az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint az elmúlt húsz év egyik legmelegebb időjárása köszönthet a főbb mezőgazdasági termő területekre. A minisztérium szerint augusztusra az Egyesült Államok kukoricakészlete akár tizenhat éves mélypontra zuhanhat.

Egy friss elemzés szerint legalább a duplájába kerül a londoni olimpia annak, mint amivel eredetileg kalkulált a brit kormányzat, s ezzel az idei ötkarikás játékok a "leginkább túlköltött" olimpia 1996 óta.

A britek - állítólag - 8,4 milliárd fontot (több, mint 3000 milliárd forintot) fordítanak a szervezésre, ami hajszálpontosan a kétszerese a hét évvel ezelőtt beadott pályázatban megjelölt összegnek. Ennél jobban utoljára az amerikaiak számolták el magukat: az atlantai játékok esetében ugyanis a végső cech 147 százalékkal lett magasabb a tervezettnél.

Bár a hír önmagában is érdekes, mivel azonban feltehetőleg csak a brit választópolgárok homloka szalad ráncba tőle, érdemes egy kicsit elcsámcsogni a számokon, és magán az alapállításon is.

Kezdjük a tanulmányban megjelölt 8,4 milliárd fontos szervezési költséggel. Egyrészt az említett összeg brutálisan magas. Különösen akkor, ha belegondolunk, hogy néhány éve még az is felmerült, hogy 2020-ban (illetve 2012-ben és 2016-ban is) Magyarország rendez majd olimpiát. A 3000 milliárd forint több, mint a 2012-re tervezett költségvetési deficit hatszorosa (tehát az olimpia előkészítésének időszakára lényegében meg is lenne a hiányunk), a magyar GDP-nek pedig nagyjából 13 százaléka.

A világszerte csökkenő fogyasztás leszorította a kesudió árát, emiatt beragadt a piac.

Bár a luxustermékek piaca jól bírja a gyűrődést, természetesen vannak kivételek. A globális gazdasági bizonytalanság a luxuscikkek közé sorolt kesudiót nem kímélte, 2011 óta jelentősen szűkült a piaca részben a korábbi magas ár miatt.

A kesudió fontonkénti ára tavaly elérte a 4,50 dollárt, ma már azonban csak 3,30-3,50 dolláron kereskednek vele, az árcsökkenés magyarázata pedig a szokásos: a világpiacon csökkent az igény.

A heti árfolyamváltozások miatt szerdán csökkenhetnek az üzemanyagárak.

Az egy héttel korábbi forgatókönyvhöz hasonló folyamatok zajlottak le a pénzpiacokon a héten. A forint erősödött a dollárral szemben, közben pedig az üzemanyagok jegyzésárai is 10-20 dollárral süllyedtek.

Az elektromos autók, mobiltelefonok és táblagépek elterjedése vonzó célponttá tette a legkönnyebb, amúgy is méregdrága fémet.

Széles körű ipari alkalmazásnak köszönhetően a legkönnyebb fém, a lítium ára 2000 óta megháromszorozódott, az iparág volumene elérte az évi 1 milliárd dollárt.

Mivel a lítium korántsem olyan gyakori, mint például a szilícium, bányászata, használata nagyon drága. A lítiumot kerámiák készítéséhez, valamint alumínium és egyéb fémek ötvözésénél is használják, a gyógyszeriparban is fontos alapanyag, manapság elsősorban a hibrid és elektromos meghajtású járművek gyártása felé tolódó autóipar dobja meg a keresletet.

1997-es bevezetése óta a Toyota 4 millió Priust értékesített és a táblagépek iránti kereslet is bőven túlszárnyalja a várakozásokat, az Apple idén több mint 107 millió iPadet tervez eladni. A következő ugrás 2016-17-ben várható az elektromos autók elterjedésével, elemzők szerint 2020-ig a lítiumigény megduplázódik.