Radar

A héten nem változott a magyar alapkamat, amely az Európai Unión belül a maga 7,0 százalékával a legmagasabbnak számít. Európában ugyanakkor találni magasabb kamatszintet, Ukrajnában például 7,75, Szerbiában 9,5 százalék az alapráta. Ennél magasabb kamatokat más kontinensen kell keresni. A Bloomberg adatai szerint Kenya az első 18 százalékos kamatszinttel, a hatvanhét országot felsoroló ranglistán a tízedik Brazília 9,75 százalékkal.

A kamatszintet tekintve tehát uniós listavezetők vagyunk, ennek pedig több oka van. A kamatszinttel a jegybank az inflációt igyekszik kordában tartani, magas kamat esetén kisebb a veszélye, hogy elszabadulnak az árak. Az infláció elleni harc részeként a hitelezést szabályozza a jegybank, vagyis azt, hogy a bankok mennyiért adnak egymásnak kölcsön. Másfelől pedig a forint elleni spekuláció fegyvere, a mostani kamatszintben ez játszhatja a főszerepet.

Bizalomhiány

Ha több befektető kipécézné magának a forintot, akkor forintban vesznek fel rövid távú forinthiteleket, abból eurót vásárolnak a devizapiacon mondjuk 290 forintért, ezáltal növelik a forintkínálatot a piacon, vagyis csökkenni kezd a forint árfolyama. Ha ezt egyre többen teszik, fokozatosan gyengült a forint, amíg a másik oldalon nem állnak be vevők.

Mondjuk 310 forintig elszalad az árfolyam, eladják az eurót 310 forintért, visszafizetik a forinthitelt az eurónként egy húszast jelentő nyereséget pedig zsebre teszik. Ezt a folyamatot törte meg a jegybank például 2008 őszén, amikor 3 százalékponttal megemelte az alapkamatot. Ennek következményeként a spekulánsok alapanyaga, a forint és a mögötte álló hitel jelentősen megdrágult, a gyengülésre való várakozás pedig csak vitte a pénzt. Kevésbé viharos időkben pedig azért tarthatja magasan a kamatot a jegybank, hogy a magas kamat, azaz jelentős költségek miatt védekezzen egy esetleges roham ellen.

A következő hetekben több, a devizapiacok teljesítményét meghatározó esemény várható. Az amerikai jegybank újabb pénzpumpájáról hétfőn írtunk, a másik fontos esemény a svájci jegybank új elnökének áprilisban-májusban várható kinevezése lehet, az új vezető politikája ugyanis befolyással bír a devizahiteles magyar háztartások szempontjából kulcsfontosságú frank kilátásaira.

A legfontosabb kérdés, hogy az új elnök és a döntéshozó testület hogyan áll az euróval szemben tavaly érvénybe léptetett árfolyamküszöb módosításához. Jelenleg az euróval szemben - EURCHF árfolyam - az 1,20-as szintnél van a limit, de korábban és a napokban felröppentek pletykák a piacon, amelyek a küszöb feljebb emelését találgatták. Egy ilyen horderejű döntésre jó eséllyel csak az új elnök megválasztása után kerülhet sor.

Pénzszivattyú

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a küszöböt megemeli-e a jegybank. A lépés azonnal gyengítené a frankot, melynek mostani ereje a svájci exportot jelentősen visszafogja, emellett kiszivattyúzza a magyar családok kasszáját is.

Az amerikai központi bank soron következő, áprilisi ülése sorsdöntő lehet, melyen eldőlhet, hogy a jegybank újra megnyitja-e a pénzcsapokat. A döntés mind a dollár, mind az euró, mind a forint közeljövőjét meghatározhatja.

A Fed eddig két lépésben, mintegy 2300 milliárd dollárt - 500 ezer milliárd forint, a magyar éves GDP közel 20-szorosa - pumpált az amerikai pénzpiacokra, bízva abban, hogy a likviditási fröccs lendületet ad a gazdaságnak.

A terv mondhatjuk, hogy bejött, az amerikai gazdaság ugyanis hétről hétre egyre biztatóbb képet fest, a legutóbbi munkaerőpiaci jelentés például már arról számolt be, hogy a munkanélküliségi ráta hároméves mélypontra, azaz 8,3 százalékra süllyedt.

Rossz hetet zártak a régiós devizák. A forint, a lengyel zloty és a cseh korona nagyjából egy irányba mozgott a nemzetközi hangulattal párhuzamosan. A pesszimizmus volt a jellemző, ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők a biztonságosabbnak tartott eszközök felé fordulnak, és kevésbé díjazzák a kockázatosabbnak mondott, úgynevezett feltörekvő piaci devizákat, köztük a régiós fizetőeszközöket.

A forint vezetésével a régiós devizák többsége gyengült, a román lej volt a kivétel, amely a múlt heti jelentős esés után korrigált, azaz minimális erősödést ért el a múlt pénteki szinthez képest. Így a lej lett a hét nyertese. A cseh korona megúszta 0,5 százalékos mínusszal, a zloty 0,7 százalékkal gyengült. A forint azonban több mint 1 százalékkal került lejjebb az euróval szemben.

A grafikonon jobbról balra látható a régiós devizák heti teljesítménye

(A zöld a forint, a kék a lej, a bordó a zloty, a lila a korona)

Az is látható volt, hogy a piaci szereplők a carry trade-ben sem látnak igazán fantáziát. (Az úgynevezett carry trade egy befektetési stratégia, lényege, hogy a piaci szereplő alacsony kamatszintet fenntartó ország – például Japán - devizájában vesz fel hitelt és azt befekteti egy magas kamatszintet biztosító ország devizájába és zsebre teszi a kamatkülönbséget.) Az alacsony kamatot nyújtó japán jen  erősödött, a viszonylag magas kamatozású ausztrál dollár pedig gyengült. Mivel a forint is magas kamatozású deviza, ezért a gyengüléséhez ez is hozzájárulhatott.

Bár a forint azonos irányba tartott a koronával és a zlotyval, de a többieknél valamivel nagyobb gyengülés azt jelzi, hogy érzékenyebb a piaci változásokra a magyar deviza. Igaz, hogy komolyabb elmozdulásról nem beszélhetünk, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a devizapiacon kiegyenlítődött a forintpesszimisták és forintoptimisták aránya. Ez az egyensúly akkor borulhat fel, ha a nemzetközi szervezetekkel (Nemzetközi Valutaalap, Európai Unió) kötendő hiteltárgyalásokra kíváncsi befektetők azt látják, hogy Magyarország vonakodik tető alá hozni a megállapodást.

Egyelőre ugyanis úgy látszik, hogy a megegyezésre szükség lesz ahhoz, hogy ne ugorjon 300 forint fölé az euróárfolyam. Ameddig ez a meccs nyitott marad, addig a külföldi piacokon dől el a forint sorsa. Leegyszerűsítve: ha van vásárlókedv a nyugati tőzsdéken akkor erősödik, ha nincs, akkor gyengül a forint. 

Tízéves mélypontra esett a földgáz ára az Egyesült Államokban - mostanában szinte naponta találkozunk ezzel a hírrel a világhálón, tovább azokkal a kommentárokkal, melyek az extrém olcsó gáz alternatív felhasználási lehetőségeit firtatják.

Az olcsó amerikai gázzal helyettesíteni lehetne az egyre drágább benzint, előbb a teherszállításban, később pedig a személyautóknál, emellett a tengerentúli földgáz Európában is megjelenhetne, akár fűtési céllal is.

A földgáz tőzsdei ára az Egyesült Államokban a 2008 nyarán mért rekordról mára ötödére esett - 13,5 dollárról 2,5 dollárra -, miközben a benzin alig kerül kevesebbe most, mint négy éve. A gáz meredek áresése a kínálat emelkedésével indokolható, ami elsősorban az egyre fejlettebb fúrási technológiák megjelenésének és gazdag új lelőhelyek feltárásának köszönhető. Az Egyesült Államok földgáz-kitermelése 2005 és 2010 között mintegy 20 százalékkal ugrott meg, amivel az USA átvette a világ legnagyobb földgáz-kitermelőjének járó megtisztelő címet Oroszországtól.