Radar

A szerdától megint emelkedő magyarországi üzemanyagárakat a forint árfolyama mellett az olaj világpiaci ára befolyásolja, amely az idén kitett magáért.

A világpiacon a két legfontosabb olajfajta az amerikai könnyűolaj (crude), a másik pedig a Brent. Előbbi 105-106 dollár körül mozgott kedden, utóbbi pedig 120 dollár felett járt, szemben a januári 100, illetve 110 dollár körüli szinttel. Az árfolyamemelkedés elsősorban azzal magyarázható, hogy Irán konfliktusba került az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, de szerepet játszik benne a közel-keleti térségben lévő országokban, köztük Szíriában, Jemenben kialakult politikai fesztültség is.

10-20 dolláros olajrizikó

A crude árában durván 10, a Brent jegyzésében pedig 15-20 dolláros többletet eredményez az iráni fesztültség és további kockázatot jelent, ha fegyveres konfliktus robbanna ki, amely megdobhatja az olaj árát. Erre a veszélyre hívta fel a figyelmet kedden a Nemzetközi Valutaalap vezetője. Christine Lagarde azt mondta, akár 30 százalékos olajdrágulást eredményezhet, ha leállna az iráni olajexport. Hozzátette, egy ilyen mértékű áremelkedés "komoly következményekkel" járna az egész világgazdaságra.

Bár az olajtermelő országok elvileg örülnek az áremelkedésnek, de az elszabaduló olajár világgazdasági szempontból szinte senkinek nem érdeke, mivel az visszafogja az amúgy is harmatosan teljesítő gazdaságot - erre utalt az IMF vezetője is. Ezt alátámasztja az egyik nagy olajtermelő ország, Szaúd-Arábia álláspontja: az ország olajminisztere közölte, hogy a gazdasági növekedés szempontjából indokolatlannak tartja a mostani olajárat, ezért készek arra, hogy növelje termelését az árfolyamok csökkentése érdekében.

Felemás hetet zártak a régiós devizák, amelyek egymástól eltérő pályán mozogtak. A péntek délutántól péntek délutánig tartó versenyt a cseh korona nyerte: fél százalékkal erősödött az euróval szemben a most pénteki kora esti - 18 óra körüli - árfolyamok alapján.

A második helyre jött fel az előző héten még utolsó helyen lévő forint, a magyar deviza ugyanis szerény mértékben, 0,3 százalékkal erősödött - a hosszú hétvége miatt - csonka héten.

A vesztesek között van a lej és a zloty. Bár a lej a héten soha nem látott mélypontra süllyedt az euróval szemben, a múlt pénteki szintekhez képest százalékos arányban a zloty még rosszabbul teljesített, előbbi 0,7, utóbbi 0,8 százalékot veszített értékéből.

A lengyel deviza rossz szereplésében szerepet játszott, hogy az elemzői várakozásoknál rosszabb lett a hét közepén megjelent lengyel fizetésimérleg- és inflációs adat, ez pedig gyengítette a devizát. A hét második felében ugyan javított helyzetén a zloty, de nem tudta teljesen ledolgozni hátrányát.

Hullámzó mozgást mutatott a forint is. Az euró árfolyama hétközben megfordult a 293 forintos szinteken, majd rákapcsolt a magyar deviza, de ez nem volt elég ahhoz, hogy tartósan a 290 forintos szint alá kerüljön az euróárfolyam, igaz, pénteken kora este e szint alatt is járt a jegyzés.

Idén növekedni fog a világ olajétvágya - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) héten kiadott, a Reuters által idézett előrejelzéséből.

A szervezet azonban nem változtatott korábbi előrejelzésén, vagyis továbbra is azzal számol, hogy közel 1 százalékkal több, azaz 89,9 millió hordó lesz a napi kereslet 2012-ben. Az IEA a világgazdaság gyenge növekedési kilátásaival és a magas olajár miatti keresletcsökkenéssel magyarázta, hogy nem nyúlt a korábbi számokhoz.

A friss prognózis ugyanakkor a korábbitól eltérő kitermelést, más néven olajkínálatot jelez előre. A legjelentősebb olajexportáló országokat tömörítő OPEC-en kívüli országoktól az IEA korábban napi 900 ezer hordós termelést várt, ma már azonban csak 730 ezerre számít.

A kiesés azonban előreláthatóan nem fog gondot okozni, mivel az OPEC-országokban dübörög a termelés, a szervezethez tartozó országokban a termelési szint utoljára 2008-ban látott szintre emelkedett. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Szaúd-Arábia három évtizede nem látott mennyiséget hozott a felszínre, de szerepet játszott a növekedésben az is, hogy Líbia olajipara is kezd magára találni.

Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne kapnánk hírt egy újabb élelmiszerár-rekordól. Drágább lesz a kakaó és a tea, fölmegy a búza vagy épp a kukorica ára a világpiacon. A legfrissebb újdonság az, hogy Kína - hiába a december óta 20 százalékkal emelkedő világpiaci ár - a 2012/2013-es időszakban 59 millió tonnára kívánja emelni szójabab importját, a felhasználást pedig a jelenlegi 169 millió tonnáról 2015-re 200 millió tonnára kívánja bővíteni.

Az emelkedő élelmiszerárakkal kapcsolatos hírek mögött valahogy mindig Kínát és a kínai rekord összegű vásárlásokat találjuk meg…

Kína már így is a legnagyobb szójabab importőr a világon, a folyamatok pedig abba az irányba mutatnak, hogy rövid időn belül újabb vásárlásokra készül. Érdekes statisztika: jelenleg az Európai Unió teljes lakosságának megfelelő kínai ember fogyaszt legalább annyi mezőgazdasági terméket, mint egy átlagmagyar.

"Mikor lesz már vége a válságnak? - hangzik a gyakran ismételt kérdés, a válaszok azonban a legtöbbször csak tovább erősítik a bizonytalanságot. A jó hír ugyanakkor az, hogy él köztünk néhány guru, akik valahogy mindig hamarabb megérzik a változást. Őket érdemes követni, és akkor nagyot nem hibázhatunk.

A spekuláns zsenik közül a leggazdagabb - akinek vagyona 50 milliárd dollárra tehető, ami több mint 10 000 milliárd forint -, név szerint Warren Buffett hónapok óta optimista a világgazdaság jövőjét illetően, a legújabb hír pedig az, hogy optimizmusát újabb vállalatok felvásárlásával készül bizonyítani.

Az omahai bölcsként is ismert befektető a szolgáltatási szektorhoz kötődő cégeket vett górcső alá - név szerint Liberty Media, DirecTV, DaVita, CVS Caremark, General Dinamics -, amit sokan úgy értelmeznek, hogy a fogyasztás fellendülésére számít.