Radar

Felemás hetet zártak a régiós devizák. Minimális különbséggel, de most is a forint lett az utolsó. A magyar deviza hétfőhöz képest 0,6, lengyel társa 0,5 százalékkal gyengült az euróval szemben. A cseh és a román pénz azonban erősödött, előbbi 0,3, utóbbi 0,2 százalékkal. Vagyis a korona nyerte a heti versenyt.

A devizapiacokon a korábbiaknál eseménydúsabb volt a hét, és bekövetkezett a korrekció, azaz gyengülés ment végbe a porondon. A befektetőket elsőként Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke keserítette el, amikor közölte, nem indul újra a pénzpumpa.

A másik fontos piaci lökés az adósságproblémákkal küzdő Spanyolországból érkezett, gyengén sikerült a spanyol állampapír-aukció amely felerősítette az európai adósságválsággal kapcsolatos aggodalmakat, olyannyira, hogy a csütörtökön a francia állampapírok is csak magasabb hozam mellett keltek el.

A grafikonon a régiós devizák heti teljesítménye látható

(A zöld a zloty, a kék a lej, a bordó a forint, a lila a korona)

Ebben kedvezőtlen klímában mozgott a forint, ráadásul kiderült, hogy továbbra sincs érdemi elmozdulás az IMF-tárgyalások ügyében. Ebben a helyzetben egy jelentősebb forintgyengülés sem lett volna meglepő, de a magyar deviza jól bírta a kiképzést. Igaz, a mérsékelt gyengülésével így is utolsó lett a régiós devizák heti küzdelmében.

Az év első három hónapjában a fémek vitték a prímet az árupiacon. A január elején és március végén feljegyzett árfolyamok alapján a platina nyerte a versenyt, árfolyama ugyanis több mint 17 százalékkal emelkedett. Szorosan követi az ezüst, 16 százalékos drágulással, a harmadik helyen pedig a Brent típusú olaj található, amely több mint 14 százalékkal drágult.

A fémek látványos emelkedése leginkább a pénzpiaci körülményekkel, semmint fundamentális - a kereslet és kínálat alapján kialakult - tényezőkkel magyarázható. Arról van szó, hogy az európai, ezen belül a görög adósságválság enyhítendő beindult a pénzpumpa, ez növelte a pénzmennyiséget a rendszerben, amit el kellett költeni. A pénz egy része pedig a fémek piacán csapódott le.

A fémdrágulás mellet ritka jelenséggel is találkozhattunk az árupiacon, a kávék ugyanis egymással mentek szembe. A robusta típusú kávé árfolyama 6 százalékkal emelkedett, az arabica típusú kávé jegyzése ötödével csökkent, ez pedig azért furcsa mozgás, mert egymást helyettesítő alapanyagokról beszélünk.

Ritkaság

Az arabica áresését az váltotta ki, hogy a legnagyobb termelő Brazília rekordtermést, azaz hatalmas kínálatot helyezett kilátásba az év elején, ez pedig lejtőre küldte az árfolyamot. A trend azonban a negyedév végére megtört, egyrészt az utóbbi hónapokban a vártnál szárazabb volt az időjárás, ráadásul a kedvező terméskilátások miatt Brazília jelentősen lecsökkentette az arabicakészleteit. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy megfordul az árfolyam trandje, az idén mérsékelt, jövőre pedig az időjárástól függően feljebb kúszhat az arabica ára.

A világ leggazdagabb embereinek nem lehet oka panaszra, év eleje óta valamennyiük vagyona gyarapodott.

A Bloomberg hírügynökség március elején indította el a milliárdosok indexét, amely minden nap megmutatja, hogy a világ húsz leggazdagabb emberének vagyona mennyivel gyarapodott vagy éppen csökkent a részvénypiaci mozgások nyomán. Eddig egyiküknek sem lehet oka panaszra, ugyanis mindenki növekedést ért el januárhoz képest.

Ha az idei vagyongyarapodás mértékét nézzük, akkor a sor elején Eike Furhken Batista, az elsősorban olajiparban érdekelt brazil üzletember áll. Vagyona több mint 50 százalékkal 34 milliárd dollárra hízott három hónap alatt.

A legszerényebb gyarapodást az amerikai Koch Industries ipari konglomerátum két tulajdonosa érte el, a testvérpár, David Koch és Charles Koch vagyona egyaránt 2,1 százalékkal 34,3-34,3 milliárd dollárra nőtt.

A héten nem volt kivétel, valamennyi régiós deviza veszített értékéből, közülük a legrosszabb teljesítményt - a múlt héthez hasonlóan - a forint nyújtotta.

A hétfői jegyzésekhez képest péntek délutánig a forint az euróval szemben 1,4 százalékkal gyengült, vagyis a közös deviza jegyzése 295 forint fölé lendült. Csütörtökön ennél is rosszabb volt a helyzet, amikor az euró 297 forintig is elszaladt. 

A legjobb eredményt a román lej érte el, az euróval szemben ugyanis csak fél százalékkal gyengült. A lejt a zloty követte, amely 0,9 százalékot veszített értékéből. A cseh korona a harmadik helyen végzett, a forinttól alig elmaradó, 1,2 százalékos süllyedéssel. 

A grafikonon a régiós devizák heti teljesítménye látható

(A zöld a zloty, a kék a lej, a bordó a korona, a lila a forint)

A forint csütörtöki és heti gyengülése a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. A külföldi piacokon pesszimizmus alakult ki, azaz az eladók kerültek többségbe. Mivel a régiós devizák a kockázatosabb eszközök táborába tartoznak, ezért ebben a piaci klímában gyengültek.

A forint pedig azért esett nagyobb mértékben, mert a piacok bizonytalanabbnak látják a helyzetét a többi devizánál. Ez pedig elsősorban a gazdaság gyengébb számai mellett továbbra is azzal magyarázható, hogy nincs semmilyen előrelépés az Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól várt hitelkeret ügyében, amely a befektetők szerint szükséges lenne Magyarország számára. 

Elsők vagyunk a kamatlistán