Radar

Az elmúlt két hétben a forint látványosan erősödött az euróval szemben, ugyanis két hete még 307 forintot is kértek egy euróért a nemzetközi devizapiacon. Ennek oka elsősorban az új jegybanki vezetéstől való félelemben keresendő, ugyanis sokan kételkedtek abban, hogy Matolcsy György piacbarát politikát fog folytatni mint jegybankelnök.

Mára azonban elpárolgott a félsz és jelenleg kevesebb, mint 300 forintot adnak egy euróért (pontosan 297 forintot).  A hazai fizetőeszköz erősödése mögött a pozitív külpiaci hangulat, valamint a vártnál jobb magyar költségvetési számok húzódnak meg.

Ezen túl további pozitív hír volt a piaci szereplők számára az MNB múlt heti bejelentése, miszerint a magyar jegybank közel nulla százalék mellett ad hitelt a kereskedelmi bankok számára annak érdekében, hogy a hazai hitelezési piac és ezzel együtt a gazdaság teljesítőképessége felpörögjön. Erre szüksége is van a kormánynak, hiszen kicsivel több, mint egy év múlva parlamenti választások lesznek Magyarországon. Ebben az esetben pedig kiemelten fontos a jelenlegi kabinetnek, hogy bővülő gazdaság és javuló makro pálya mellett várja a voksolást.

Összességében tehát az első egy hónap, ami Matolcsy György mögött áll, nem váltotta be a hozzá fűzött félelmeket. A piac kezd megnyugodni és ennek eredményeképpen az áprilisi hónap jó időszak lehet a forint számára, már amennyiben jónak ítéljük meg a 300 forint alatti EUR/HUF kurzust. 

Az idei erősödésével a világ élvonalába tartozó forint jól szerepelt az utóbbi napokban: az euró két hónapja nem látott mélységbe került. A piacok szeretik a forintot, de ez külföldön dőlt el. Frissítés: Szerdán a kormány újabb megszorító lépései megszakították az erősödést.

A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai szerint kedden 278,42 forint volt az euró árfolyama, ennél alacsonyabban legutóbb augusztus végén járt a közös deviza. Szerdán reggel pedig a bankközi devizapiacon már 278 alatt is megfordult az euró.

A januári mindenkori csúcsot jelentő 320 forint feletti jegyzésekhez képest a forint 13 százalékkal erősödött, ezzel a világ legjobbjai közé tartozik. A folyamat elsősorban a devizában eladósodott háztartások számára üdvös, emellett a befektetők is szép hasznot realizálhattak a forinton.

A viszonylag olcsó tömegboroknál is rombolt az idén szinte mindent felborító időjárás.

Olaszország, Franciaország és Spanyolország szőlőtermő vidékei rosszul szerepeltek ebben a szezonban. A kedvezőtlen időjárás kiábrándító szüretet eredményezett. Mivel a három ország a tömegborok legnagyobb termelőjének számít a világon, jelentős áremelkedés következett be.

A gyenge szüretre számítani lehetett, az egyik olasz borkutató intézet a múlt hónapban jelezte, az olasz termelők 39,3 millió hektoliter bort állítanak majd elő, ami 8 százalékos hanyatlást jelent 2011-hez képest. Franciaország sokkal rosszabbul jár: az agrártárca szerint 20 százalékkal 40,6 millió hektoliterre csökken az eredmény - hasonlóan alacsony számokat legutóbb 40 évvel ezelőtt produkált a francia borszektor.

Némileg erősödött az euró arra a hírre (vagy inkább egyelőre pletykára), miszerint az Európai Központi Bank (EKB) a jövőben korlátlanul vásárolhat majd a bajban lévő eurózóna tagországok kötvényeiből.

A befektetői hangulat minden bizonnyal azért javult az információ kiszivárgását követően, mert korábban arról volt szó, hogy az EKB vagy összegszerű felső határt határoz meg, vagy egy hozamplafonhoz köti a beavatkozást (azaz lesz egy olyan hozamszint, amit kizárólag az illetékesek ismernek, és amelynél már biztosan lép a jegybank), ezek azonban korlátozták volna a központi bank mozgásterét.

Bár az euró az ilyen híresztelések hatására már hetek óta erősödik, komoly kérdés, hogy tényleges lépések nélkül meddig tartható az irány, azaz meddig érik be az invesztorok kizárólag ígéretekkel. A július végi - az EUR/USD keresztben is fordulatot hozó - Mario Draghi nyilatkozat óta ugyanis az EKB mást sem csinál, mint hogy a piaci hangulatnak megfelelően alakítja kommunikációját: néha az illetékesek tesznek néhány utalást valamilyen monetáris beavatkozásra, majd ha megfelelő a csillagok állása, nyilatkozataikkal ismét a távolabbi jövőbe helyezik a konkrét intézkedéseket.

Megütötték a kamatdöntés után a forintot, ez pedig a törékenységre utal.

A jegybank döntéshozói két év után kedden csökkentették először az alapkamatot - a ráta 7,00 százalékról 6,75 százalékra módosult -, amely meglepő volt a többségi elemzői várakozások tükrében.

A tanács megosztott volt, erre utalt Simor András jegybankelnök is, amikor a kamatdöntés után azt mondta, szoros eredménnyel döntött a testület a csökkentés mellett. A csökkentésre szavazó jegybankárok feltehetően úgy vélik, az inflációs kockázatok miatt nem indokolt a pénzromlás elleni fegyverként használt kamat 7 százalékos szintje, a kamatcsökkentés pedig hozzájárulhat a hitelezésen keresztül a recesszióban lévő gazdaság élénkítéséhez.