Radar

Két rekord is azt jelzi, a piacok nem bíznak a spanyolokban. A tízéves hozam az eurózóna fennállása óta nem látott szintre emelkedett, a spanyol és olasz hozam közötti különbség is történelmi csúcsra nőtt.

A görög krízis lassan rendeződni látszik, de a Spanyolországra nehezedő nyomás nem mérséklődik. A bizonytalanság miatt a spanyol 10 éves kötvények hozama újabb magasságokba szökött, átlépve a 7 százalékos lélektani határt, amire az euró bevezetése óta nem volt példa.

Spanyolország sokáig nem engedheti meg magának a 7 százalékos szintet, mert ez a befektetők szemében egyenlő azzal, hogy az ország újabb csomagra szorul a 100 milliárd eurós bankmentő csomagon felül.

Az eurózóna adósságválsága 30 ezer milliárd forintos lyukak befoltozásával nem oldható meg. Egyelőre nincs megoldás, pedig az idő sürget.

Bár hétfőn a kereskedés első felében úgy tűnt, a spanyol bankrendszer stabilizálására kért 100 milliárd eurós csomag megnyugtatja a befektetőket és megindultak felfelé az árfolyamok. Az öröm azonban nem sokáig tartott.

A jelenlegi árfolyamon közel 30 ezer milliárd forint értékű spanyol hitelcsomag ugyanis nem biztos, hogy elég a spanyol problémák megoldásához, elképzelhető, hogy további segítségre lesz szükség. Emellett kiderült, hogy a recesszióba süllyedő Ciprusnak is segítségre lehet szüksége.

Még nagyobb gond, hogy a befektetők egy része attól tart, csak idő kérdése az olasz mentőcsomag bejelentése. Mindezek miatt erősödött a feszültség a piacokon, amit mutat, hogy az ázsiai tőzsdék kedden az európai és amerikai társaik hétfői esése után ugyancsak veszítettek értékükből.

Lekörözte a többieket a forint. Bőven a 300 forintos lélektaninak mondott határ felett kezdte a hetet az euró, 305 forint felett is járt az árfolyam, pénteken azonban közel 10 forinttal kevesebb ért a közös deviza.

A forinterősödés részben annak köszönhető, hogy a nemzetközi piacon az korábbi hetekben a dollárral szemben egyre jobban gyengülő euró megindult felfelé az emelkedőn, ez pedig segített a rizikósabbnak tartott, úgynevezett feltörekvő piaci devizáknak, így a forintnak is.

Az euró erősödése a kedvező befektetői hangulat számlájára írható. Ebben szerepet játszott egyebek mellett, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyik jegybankára jelezte, ha, szükség lesz rá, újra beindítható a pénzpumpa. Szintén hozzájárult a jó hangulathoz, hogy a súlyos gondokkal küzdő Spanyolország sikeres kötvényaukciót bonyolított le.

Ezután is a spanyolok voltak a középpontban, csak ellenkező előjellel: a Fitch hitelminősítő jelentősen, három fokozattal lerontotta a spanyol osztályzatot, mondván Madridnak nagyon komoly összeget kell kifizetnie a bankok feltőkésítése érdekében. Pénteken pedig megjelent egy sajtóértesülés, amely szerint Spanyolország mentőcsomagot fog igényelni. A rossz spanyol hírek az euróz gyengítette a dollárral szemben, de a forintot nem küldte lejtőre.

Tavaly az Egyesült Államokban 129 ezerrel csökkent a milliomosok tábora, míg világszerte 17,5 ezerrel nőtt az 1 millió dollár feletti vagyonnal bíró háztartások száma.

Az első helyen álló Szingapúrban a háztartások 17 százalékának van több mint 1 millió dolláros vagyona, az USA-ban ez mindössze 4,3 százalék, ami a hetedik helyre elegendő a Boston Consulting Group által készített milliomoslistán.

Az ultravagyonosokat felvonultató rangsor első helyén Svájc áll, ahol 100 ezer háztartásból 11 rendelkezik 100 millió dollár feletti vagyonnal, a második Szingapúr, ahol 10. Az USA eléggé lemaradt, még a top 15-be sem sikerült bekerülnie.

A Csendes-óceáni térség (Japán nélkül) háztartásainak vagyona 10,7 százalékkal 23 700 milliárd dollárra nőtt, ezzel szemben Észak-Amerikában 0,9 százalékkal 38 ezer milliárd dollárra apadt.

Bár pénteken még úgy tűnt, hogy a forint számára kockázatosan kezdődik a hét az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kritizált jegybanktörvény parlamenti végszavazása miatt, ez a kérdés még nem dőlt el véglegesen.

A hét végén ugyanis Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokkal megbízott miniszter azt kérte a kormánypártoktól, hétfőn még ne szavazzák meg a jegybanktörvény módosítását a tárgyalások előkészítése érdekében. Rogán Antal frakcióvezető pedig azt mondta, hogy várhatóan elhalasztják a voksolást.

A két nemzetközi szervezet azért kritizálta a jegybanktörvény módosítását, mert szerintük nem biztosítja a jegybanki függetlenséget, márpedig a tárgyalások megkezdését ehhez kötötték, ráadásul ez a befektetőknek is fontos szempont.