Radar

Az IMF-tárgyalások megindítására kapott engedély után látványos erősödést produkáló forint sorsa nagyon közvetett módon ugyan, de a politikától függ a következő napokban. Nem a magyar, hanem a görög politikai csatározások kimenetelétől.

A görög politikai erők ugyanis a választások óta nem tudnak megegyezni a kormányalakításról, a vita elsősorban arról szól, hogy a hatalomra kerülő pártok hajlandóak-e végrehajtani az Európai Unió által a mentőcsomag fejében kért megszorításokat. Ha erre nem kerül sor, akkor új választásokat kell kiírni, amelynek eredménye jelenleg megjósolhatatlan. Akár az is bene van a pakliban, hogy a megszorításokat elutasító pártok nyernek, ezt követően Görögország csődbe mehet és akár kiléphet ez eurózónából.

Itt jön képbe a forint, mert egy esetleges görög csőd, amely egyre reálisabbnak tűnik, komoly eladási hullámot generálhat a piacokon és egy ilyen helyzetben könnyen lehet, hogy az eurózónában csalódó befektetők a kevésbé biztonságosnak tekintett eszközökből, mint például a forintból is kiszállnak. Ezt jelzi, hogy a görög kormányalakítási tárgyalások megszakítása után hétfőn masszív mínuszokat produkáltak a nemzetközi piacok, és a forint is gyengült, az euró például a hétfő reggeli 290 alatti szintről 292 fölé szaladt.

Egy kis ideig reménykedhettünk abban, hogy a görögökkel már senki nem foglalkozik, és a déli állam egyre valószínűbb összeomlása hidegen hagyja a befektetőket, mára azonban kiderült, hogy sajnos ez nem így van.

A demokrácia őshazája, ahol - hogy századjára mi is lecsapjuk ezt a magas-labdát - éppen haldoklik a demokrácia, annak ellenére képes még mindig a mélybe lökni az eurót (valamint ezzel párhuzamosan a forintot is), hogy a piac már réges rég beárazta az összeomlást. És, úgy fest, hogy igen helyesen tette, hiszen most már egyre többen emlegetik reális forgatókönyvként Görögország csődjét, és kilépését az eurózónából.

A hétvégi választások kudarca után ugyan minden bizonnyal újra az urnák elé járulhatnak a derék görögök, azonban ennek a második körnek is erősen kétséges a sikeressége. Persze a nagyobb pártok megpróbálhatják a voksolást úgy beállítani, mint az ország uniós tagságáról való döntést, ami akár sikerre is vezethetne, a "reformokat" ellenző pártok kezében azonban továbbra is ott van az a csodafegyver, hogy átfogalmazhatják a pártok közötti döntést arra a kérdésre: "Szeretne Ön további megszorításokat?"

A hétfőn még a 300 forintos szint közelében is megforduló euró kedden 294 alá süllyedt, szerdán reggel pedig 293 forintba került (szerdán kora délután, az EU-s megállapodás hírére már a 288-at közelítette az árfolyam). Utóbbi szinteken pedig legutóbb április elején mozgott a közös európai deviza.

A látványos erősödéshez hozzájárult a kedvező nemzetközi befektetői hangulat, de forintspecifikus tényezőknek nagyobb szerep jutott. Ezt az bizonyítja, hogy a forint régiós társa, a zloty árfolyama alig változott az euróval szemben a keddi kereskedésben.

A forint elsősorban a pozitív híreknek köszönheti sikerét, az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban ugyanis kedvezően nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn uniós biztos. A piac ezzel a jelentős erősödéssel jutalmazta a nyilatkozatokat.

Egy esetleges eladási hullámot generáló spanyol válság vélhetően felgyorsítaná a forint szempontjából kulcsfontosságú magyar hiteltárgyalásokat.

Napok óta bizonytalanság uralkodik az európai pénzpiacokon, a befektetők attól félnek, hogy Spanyolország is az utolsó pillanatban megmentett Görögország sorsára jut.

Egyelőre nincs igazán komoly pánik, ha azonban nem sikerül elhitetni a befektetőkkel, hogy Spanyolország úrrá tud lenni pénzügyi problémáin és képes a piacról finanszírozni adósságát, akkor a görög válságnál jóval nagyobb felfordulás jöhet a piacokon elsősorban azért, mert a jelentős nemzetközi kitettséggel rendelkező nagybankokkal megspékelt spanyol gazdaság jóval meghatározóbb az eurózónában, mint a görög.
Forrás: Sxc.hu

Egy fokozódó pesszimizmus - amit egyelőre sajnos nem lehet kizárni - ismét eltérítheti a befektetőket az eurózóna piacaitól és felerősödheti az valutaövezet széthullása miatti aggodalmak. Ebben az esetben a befektetők a kockázatmentesnek tartott eszközökbe menekülnének. Ez az árfolyamok nyelvén azt jelentené, hogy a dollár erősödne, az euró pedig gyengülne. Az euró esésével párhuzamosan a forint piacát is ellepnék az eladók, ez pedig bőven 300 forint fölé hajtaná az euró árfolyamát.

Felemás hetet zártak a régiós devizák. Minimális különbséggel, de most is a forint lett az utolsó. A magyar deviza hétfőhöz képest 0,6, lengyel társa 0,5 százalékkal gyengült az euróval szemben. A cseh és a román pénz azonban erősödött, előbbi 0,3, utóbbi 0,2 százalékkal. Vagyis a korona nyerte a heti versenyt.

A devizapiacokon a korábbiaknál eseménydúsabb volt a hét, és bekövetkezett a korrekció, azaz gyengülés ment végbe a porondon. A befektetőket elsőként Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke keserítette el, amikor közölte, nem indul újra a pénzpumpa.

A másik fontos piaci lökés az adósságproblémákkal küzdő Spanyolországból érkezett, gyengén sikerült a spanyol állampapír-aukció amely felerősítette az európai adósságválsággal kapcsolatos aggodalmakat, olyannyira, hogy a csütörtökön a francia állampapírok is csak magasabb hozam mellett keltek el.

A grafikonon a régiós devizák heti teljesítménye látható

(A zöld a zloty, a kék a lej, a bordó a forint, a lila a korona)

Ebben kedvezőtlen klímában mozgott a forint, ráadásul kiderült, hogy továbbra sincs érdemi elmozdulás az IMF-tárgyalások ügyében. Ebben a helyzetben egy jelentősebb forintgyengülés sem lett volna meglepő, de a magyar deviza jól bírta a kiképzést. Igaz, a mérsékelt gyengülésével így is utolsó lett a régiós devizák heti küzdelmében.