Radar

Egyelőre nincs recesszió, de három hónap múlva kiderülhet, hogy már egy éve recesszió van. Ez elsőre őrültségnek tűnik, de van benne logika - pontosabban statisztika.

A KSH első becslése szerint Magyarország GDP-je a naptárhatással és szezonálisan kiigazított adatok szerint január-márciusban 1,3 százalékkal csökkent 2011 negyedik negyedévéhez viszonyítva.

Statisztikai hivatalunk a szezonális kiigazítást végző programot minden friss "hard" adattal újrafuttatja, aminek eredménye általában az, hogy az előző negyedévek növekedési ütemeire korábban adott becslések helyét újak veszik át. Most is ez történt, az eredmény pedig: negyedév/negyedév alapon az utolsó pozitív adatot (1,4 százalék) 2011 első negyedévének oszlopában látjuk a KSH-statisztikában. Az azóta eltelt négy negyedévben a negatív és a stagnáló időszakok felváltva követték egymást, így (szigorúan véve) nem kell azt a fránya R-betűs szót használnunk...

A múlt héten a világ leggazdagabb 40 embere összesen 17 milliárd dollárt veszített, miután a görög aggodalmak lesiklópályára küldték a tőzsdéket.

A Bloomberg által összeállított Billionaires Index adatai szerint a legnagyobb bukót épp a világ leggazdagabb embere, a mexikói Carlos Slim szenvedte el. A közel 70 milliárd dolláros vagyonnal bíró üzletember a részvényárfolyamok zuhanása nyomán egy hét alatt 4,2 milliárd dollárral - közel 1000 milliárd forint - lett szegényebb.

A listán Carlos Slim mögött két amerikai milliárdos következik, Bill Gates, aki egy 61,8 milliárd dolláros vagyon boldog tulajdonosa, és Warren Buffett, akinek befektetései 45,7 milliárdot érnek jelenleg. A világ 40 leggazdagabb embere egyébiránt összesen 1000 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik.

Egy kis ideig reménykedhettünk abban, hogy a görögökkel már senki nem foglalkozik, és a déli állam egyre valószínűbb összeomlása hidegen hagyja a befektetőket, mára azonban kiderült, hogy sajnos ez nem így van.

A demokrácia őshazája, ahol - hogy századjára mi is lecsapjuk ezt a magas-labdát - éppen haldoklik a demokrácia, annak ellenére képes még mindig a mélybe lökni az eurót (valamint ezzel párhuzamosan a forintot is), hogy a piac már réges rég beárazta az összeomlást. És, úgy fest, hogy igen helyesen tette, hiszen most már egyre többen emlegetik reális forgatókönyvként Görögország csődjét, és kilépését az eurózónából.

A hétvégi választások kudarca után ugyan minden bizonnyal újra az urnák elé járulhatnak a derék görögök, azonban ennek a második körnek is erősen kétséges a sikeressége. Persze a nagyobb pártok megpróbálhatják a voksolást úgy beállítani, mint az ország uniós tagságáról való döntést, ami akár sikerre is vezethetne, a "reformokat" ellenző pártok kezében azonban továbbra is ott van az a csodafegyver, hogy átfogalmazhatják a pártok közötti döntést arra a kérdésre: "Szeretne Ön további megszorításokat?"

Miközben a háromhónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozama éves mélypontra esett (7,14 százalék), az állam - többek között magasabb hozamokkal - növelni szeretné a lakossági állampapír-vásárlás arányát.

Az Államadósság Kezelő Központ érvei érthetőek: a külföldi befektetők 60 százalékot meghaladó részesedése komoly kockázati tényező, ezért erősíteni kívánja a lakossági részvételt. Töröcskei István vezérigazgató a minap az ír példát említette, ahol a nagybani piacon jelenleg nincs is kibocsátás, a lakossági program viszont bővül.

A stabilabb, kiszámíthatóbb befektetői körnek ugyanakkor megvan az ára. Az államnak bővítenie kell az ÁKK fiókhálózatát, a lakossági befektetőknek pedig magasabb hozamot kell kínálnia: a Féléves Kincstárjegy például 7 százalékos, az egyéves kamatozó Kincstárjegy 8 százalékos kamattal vásárolható meg, a három-, illetve ötéves futamidejű prémium kötvények kamata pedig meghaladja a 9 százalékot.

Az állampapírok ugyanakkor tovább erősíthetik az egyre agresszívebb sebességbe kapcsolt, szintén a 9 százalék körüli szinteknél járó betétikamat-versenyt is, végeredményben tehát a bankoktól vonhatnak el forrásokat.

Hétfőn rosszul indult a kereskedés a világ részvénypiacain, estek az árfolyamok, később azonban javult a helyzet. Napközben az olaj ára is csökkent, az amerikai könnyűolajat 95,34 dolláron is jegyezték, amire december 20-án volt utoljára példa, ennek ellenére a csökkenés itt mérsékeltebb volt.

A konkrét árfolyammozgások mellett érdemes megvizsgálni a mostani piaci felállást, mert furcsa állapotok alakultak ki a piacokon. A görög és francia választások eredménye miatt felerősödtek az eurózóna adósságválságával kapcsolatos aggodalmak, amelyek az elmúlt hónapokat is meghatározták a tendenciákat. Ez az aggodalom egy csomó shortost, azaz árcsökkenésre játszó, abból nyereséget realizáló szereplőt vonzott a részvénypiacokra. Most azonban nincs igazán jelentős vevői nyomás, leegyszerűsítve kevés a vásárló.

Pont ellentétes folyamat alakult ki az olajpiacon. Az utóbbi hónapokban az iráni feszültség, az esetleges fegyveres konfliktus réme fenyegetett, ezért sok befektető rárohant a piacra az áremelkedés reményében. Bár miattuk valóban drágult az olaj, de úgy néz ki, többre vágynak, illetve akik később szálltak be még nem tömték tele a zsebüket, ezért aztán nincs eladó. Ilyen helyzet pedig ritkán áll elő a pénz- és tőkepiacon.