Radar

Izgalmas hetet zárt a devizapiac, amelynek egyik főszereplője a forint volt. A magyar deviza a régiós devizák versenyét utcahosszal megnyerte.

A magyar deviza jó szereplése annak köszönhető, hogy előrelépés történt az IMF-tárgyalások ügyében. Először kedden Orbán Viktor és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozott arról, hogy közeledtek a két fél álláspontjai a vitás kérdésekben, szerdán pedig Brüsszel úgy döntött, megindulhatnak a tárgyalások, amelynek eredményeként Magyarország hitelkerethez juthat.

Az elmúlt hetekben bizonytalan volt a befektetői bizalom javulásához szükséges hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdése, ez pedig meg is látszott a forint árfolyamán. Ehhez hozzájött az európai adósságválság, elsősorban a Spanyolország súlyos pénzügyi gondjai miatt kialakult pesszimizmus, így 300 forint közelébe került az euró.

A hétfőn még a 300 forintos szint közelében is megforduló euró kedden 294 alá süllyedt, szerdán reggel pedig 293 forintba került (szerdán kora délután, az EU-s megállapodás hírére már a 288-at közelítette az árfolyam). Utóbbi szinteken pedig legutóbb április elején mozgott a közös európai deviza.

A látványos erősödéshez hozzájárult a kedvező nemzetközi befektetői hangulat, de forintspecifikus tényezőknek nagyobb szerep jutott. Ezt az bizonyítja, hogy a forint régiós társa, a zloty árfolyama alig változott az euróval szemben a keddi kereskedésben.

A forint elsősorban a pozitív híreknek köszönheti sikerét, az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban ugyanis kedvezően nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn uniós biztos. A piac ezzel a jelentős erősödéssel jutalmazta a nyilatkozatokat.

Miközben lépten-nyomon pesszimista elemzői véleményekkel találkozunk a forint kapcsán, a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya mindenkori csúcsra ugrott.

A piac lényegében már beárazta az IMF-megállapodás csúszását, miközben továbbra is megy a kettős kommunikáció a kormány részéről. Mindazonáltal mintha valami megmozdult volna az állóvízben: Fellegi Tamás helyét a tárgyalódelegáció élén várhatóan a nemzetközi pénzügyi rendszer által is elismert Varga Mihály veszi át, a fővárosi önkormányzat megállapodott a Suezzel a Fővárosi Vízművek visszavásárlásáról, a hétvégén Matolcsy György tárgyal David Liptonnal, az IMF vezérigazgató-helyettesével, jövő héten pedig Orbán-Barroso találkozó lesz.

Külföldi befektetők állampapír-állománya (milliárd forint)

forrás: AKK

Könnyen lehet tehát, hogy izgalmas napok/hetek következnek a forint piacán, miközben ugyanis a sajtóból szinte naponta érkeznek az aggasztó hírek és elemzések a forint és a megrekedt IMF-tárgyalások kapcsán, addig a külföldi befektetők - igaz, továbbra is rendkívül magas hozam mellett - vásárolják a magyar állampapírokat, a színfalak mögött pedig mintha mégis közelednének egymáshoz a tárgyalófelek.

Hetente versenyeztetjük a régiós devizákat, az elmúlt hetekben rendre a forint végzett a sor végén. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a forint a legsérülékenyebbnek tartott deviza a régióban. Ha van legsérülékenyebb deviza, akkor stabilnak, legstabilabbnak is kell lennie, ez pedig a cseh korona.

Bár Csehország jövőre és 2014-ben megszorításokat tervez a költségvetési hiány leszorítása érdekében, a gazdaság teljesítményét meghatározó mutatókban jól áll. Beszédes, hogy a cseh jegybank alapkamata 0,75 százalék, ez pedig negyed százalékponttal alacsonyabb az eurózóna jegybankjánál érvényben lévő 1 százalékos rátánál és töredéke a 7 százalékos magyar kamatnak. Az alapkamat pedig a hitelezés, ezen keresztül a beruházások és a növekedés szempontjából kulcsfontosságú.

A befektetők bizalmát amellett, hogy a minimális alapkamat mellett is van vevő a cseh koronára, az is jelzi, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint a hosszú távú államkötvények hozama (kamata) 3,71 százalék, ennyit kérnek évente a befektetők azért, hogy finanszírozzák a cseh államadósságot. Magyarország esetében az elvárás 8,73 százalék, vagyis több mint duplája a cseh értéknek.

Érdekes pályát írt le az elmúlt hetekben az Apple tőzsdei árfolyama. A papír jegyzése az év első bő három hónapjában 60 százalékkal emelkedett, aminek eredményeként múlt héten (igaz csak néhány percre, de) a 600 milliárd dollárt - 135 000 milliárd forint - is átlépte a cég piaci értéke (ez a magyar GDP-nek több, mint négyszerese!).

Az újabb kerek határkő leküzdése azért nagy szó, mert erre korábban mindössze egyetlen vállalat volt képes: a Microsoft 12 évvel ezelőtt a dotcom-lufi kipukkanása előtt, ráadásul a szoftveróriás tulajdonosai is csak két hétig büszkélkedhettek azzal, hogy cégük 600 milliárdnál is többet ér.

Furcsa mód az újabb rekorddöntés ahelyett, hogy tovább fűtötte volna az optimizmust, ezúttal fordulatot hozott, s a dinamikus emelkedést (ha egyelőre csak 5 napra is, de) felváltotta a még talán ennél is meredekebb zuhanás. A részvény árfolyam 10 százalékkal értékelődött le egy hét alatt, ami azt jelenti, hogy az Apple értéke 60 milliárd dollárral csökkent (ez a Mol teljes értékének nyolcszorosa).