Radar

A márkás, tinédzserkorú vagy idősebb pezsgőkben lehet fantázia, de azért érdemes óvatosnak lenni.

Egyre többen tekintenek úgy a prémium kategóriás pezsgőkre, mint a bordeaux-i csúcsborokra és legalább akkora nyereséget is remélnek tőlük, a European Fine Wines azonban óvatosságra inti a befektetőket.

Leginkább az Armand de Brignac (ismertebb nevén Ace) került az érdeklődés középpontjába, amely olyan hírességek kedvence, mint Jay-Z és Chris Brown. A speciális borbefektetésekkel foglalkozó cég vezetője, Scott Assemakis szerint viszont ettől ez még nem feltétlenül befektetési kategória.

Előfordul, hogy sikeres lesz egy ilyen pezsgőügylet. A 96-os Krug Brut ára például 2200 fontra (820 ezer forint) emelkedett az elmúlt 5 év során, ez pedig közel 50 százalékos hasznot jelent; ám a siker nem jön hirtelen. A pezsgők esetében a tipikus megtérülési idő 7- 10 év, ezzel szemben egy bordeaux-i csúcsbor esetében már 3-5 év alatt realizálódhat a nyereség.

Nem csupán a legfelső áfakulcs tekintetében tartozik Magyarország az európai élvonalhoz.

Az általános forgalmi adó standard kulcsa hazánkban 27 százalék, ami európai uniós csúcs. 25 százalékos a kulcs Dániában és Svédországban, a legkisebb, 17 százalékos áfát Cipruson kell megfizetni. Ciprus 2000-ben is sereghajtó volt, 10 százalékkal, a 12 évvel ezelőtti mezőnyt az Eurostat hétfőn közzétett, az uniós adózási trendeket összesítő jelentése szerint Dánia, Magyarország és Svédország vezette 25-25 százalékkal. (Két ország van, ahol az idén kisebb a kulcs, mint 12 évvel ezelőtt: Csehországban és Szlovákiában 2000-ben rendre 22, illetve 23 százalékos volt, az idén pedig 20 százalékos a fő áfakulcs.)

Svédországgal és Dániával egy másik, az áfához köthető mutató tekintetében is versenyben vagyunk. Az átlagos fogyasztási adóráta - amit úgy számolunk, hogy a fogyasztási adókból származó összes bevételt elosztjuk a háztartások teljes fogyasztásával - az Eurostat adatai szerint 2010-ben 27,2 százalék volt Magyarországon. Ez az adat a magyarországinál 3 tagállamban magasabb: Dániában (31,5 százalék), Svédországban (28,1 százalék) és Luxemburgban (27,3 százalék).

Bár meglett a 100 milliárd dollár feletti piaci kapitalizáció, bizonyos szempontból mégis csalódást okozott első napján a Facebook. A cég jegyzése ugyanis a várt szárnyalás helyett stagnált, s pénteken záráskor csak egy hajszállal forgott a kibocsátási ár, azaz 38 dollár felett a részvény.

Más kérdés, hogy a közösségi oldal összes felkínált papírját - az egyébként múlt héten megemelt - kibocsátási sáv tetején, 38 dolláron jegyezték le, aminek eredményeként az IPO minden idők legnagyobb technológiai szektorban végrehajtott ilyen jellegű tranzakciója volt (16 milliárd dollár).

Arról nem is beszélve, hogy az első napi stagnálás (az oldalazás nem lenne megfelelő kifejezés, az árfolyam ugyanis igen hektikus mozgást mutatott, s 42 dolláron is megfordult) ellenére a Facebook értékeltsége kiemelkedően magas.

A forint gyengült a héten, ami rossz hír a hazai autósoknak, a benzin és a gázolaj tőzsdei ára ugyanakkor esett, ami viszont kedvező előjel a Mol következő árváltoztatása előtt. A két hatás eredője 1-4 forintos áremelés lehet a kutakon.

A héten minden az esetleges görög csődről szólt a pénzpiacokon, és minthogy a várható jövő egyre borúsabb, a forint meredeken gyengült, a gázolaj- és benzinár pedig süllyedt. A gyenge forint a hazai kutakon dráguló benzint és gázolajat jelentene, míg az üzemanyagok tőzsdei árának esése a kiskereskedelmi árak mérséklődését hozza maga után, így a két tényező a héten nagyjából kioltotta egymást.

Benzinár idei alakulása (forint/tonna)

Ami a konkrét számokat illeti: a hét átlagában a forint 4,0 százalékkal gyengült a dollárral szemben, miközben a gázolaj dollárban jegyzett tőzsdei ára átlagosan 2,6 százalékkal, a benziné 3,6 százalékkal esett.

Május eleje óta, tehát nagyjából két hét alatt közel 5 százalékot veszített értékéből az euró a dollárhoz képest, ilyen mértékű zuhanásra pedig kilenc hónapja nem volt példa.

Az okokkal persze mindenki tisztában van: Görögországban nem vezettek eredményre az előrehozott választások, túl sok parlamenti helyet szereztek a további megszorításokat ellenző pártok, így veszélybe került az Európai Bizottság, Európai Központi Bank és Nemzetközi Valutaalap alkotta trojkával tervezett megállapodás, és ismét felsejlett az államcsőd.

A történet - a választásoktól eltekintve - az elmúlt két évből ismerős lehet, a helyzet azonban az, hogy most tényleg nagy a baj. Az Európai Bizottság egyértelműen elzárkózott az engedményektől, az EKB állítólag nem támogatja tovább a görög bankokat, amelyekből mellesleg a lakosság talicskával tolja ki a pénzt, miközben a június 17-ére kiírt választások sikerét továbbra sem garantálja semmi (a görögök józanságára a lassan polgárháborússá váló környezetben kissé nehéz lenne alapozni).