Radar

Lekörözte a többieket a forint. Bőven a 300 forintos lélektaninak mondott határ felett kezdte a hetet az euró, 305 forint felett is járt az árfolyam, pénteken azonban közel 10 forinttal kevesebb ért a közös deviza.

A forinterősödés részben annak köszönhető, hogy a nemzetközi piacon az korábbi hetekben a dollárral szemben egyre jobban gyengülő euró megindult felfelé az emelkedőn, ez pedig segített a rizikósabbnak tartott, úgynevezett feltörekvő piaci devizáknak, így a forintnak is.

Az euró erősödése a kedvező befektetői hangulat számlájára írható. Ebben szerepet játszott egyebek mellett, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyik jegybankára jelezte, ha, szükség lesz rá, újra beindítható a pénzpumpa. Szintén hozzájárult a jó hangulathoz, hogy a súlyos gondokkal küzdő Spanyolország sikeres kötvényaukciót bonyolított le.

Ezután is a spanyolok voltak a középpontban, csak ellenkező előjellel: a Fitch hitelminősítő jelentősen, három fokozattal lerontotta a spanyol osztályzatot, mondván Madridnak nagyon komoly összeget kell kifizetnie a bankok feltőkésítése érdekében. Pénteken pedig megjelent egy sajtóértesülés, amely szerint Spanyolország mentőcsomagot fog igényelni. A rossz spanyol hírek az euróz gyengítette a dollárral szemben, de a forintot nem küldte lejtőre.

Eseménydús hét volt a pénz- és tőkepiacokon, elsősorban amiatt, hogy a múlt heti választások eredménye után felerősödtek a görög csőddel kapcsolatos aggodalmak, a francia voksolás miatt pedig az európai adósságválság megoldása vált kétségesebbé. 

A viszonylag bizonytalan hangulatban valamennyi régiós deviza veszített értékéből, az euró forinttal szembeni árfolyama a 290 forint feletti tartományban is megfordult, később aztán javított a magyar deviza. 

A régiós versenyt ezúttal a legstabilabb térségi pénznek tartott cseh korona nyerte, amely mindössze 0,2 százalékkal értékelődött le az euróval szemben hétfő és péntek között. A második helyre volt jó a forint 0,5 százalékos értékvesztése. A magyar pénzt a lengyel zloty követte 0,8 százalékos mínusszal, a legrosszabbul pedig a román lej teljesített, amely közel 1 százalékot veszített értékéből. 

A forint viszonylag jó teljesítménye részben azzal magyarázható, hogy az IMF-tárgyalásokban továbbra is bízik a piac. A jelenlegi nemzetközi helyzetet nézve egyre fontosabbnak látszik a tárgyalások megkezdése és konkrét jelzést küldeni a piacnak, mert az európai porondon könnyen eladási hullám söpörhet végig. Ha az adósságválság elmélyül, esetleg a görögök valóban csődbe mennek, akkor szükség lehet az IMF-támaszra, hogy a forint megtartsa pozícióját és az ország finanszírozása se kerüljön veszélybe. 

A múlt héten látványos erősödést produkáló, a Bloomberg feltörekvő piaci devizák teljesítménye alapján készült listát nagy fölénnyel vezető forint most is kiemelkedett a mezőnyből.

Az IMF maradt a fókuszban

Bár az IMF-tárgyalások előtt utat nyitó brüsszeli döntés után bekövetkezett látványos erősödés miatt szinte törvényszerű lett volna egy korrekció, de jelentősebb gyengülés nem következett be. Igaz, az euró a héten járt a 283 forintos tartományban, de ahhoz képest a pénteki 285 forintos árfolyamszint nem mondható jelentős veszteségnek. Utóbbi jegyzés gyakorlatilag megegyezik a hétfőivel, tehát a hét elejéhez képest gyakorlatilag stagnált az árfolyam, miközen a forint társai veszítettek értékükből.

A forint újabb győzelme azzal magyarázható, hogy a befektetők továbbra is bíznak abban, hogy az IMF-tárgyalások sikerrel zárulnak, igaz, egyelőre ez csak megelőlegezett bizalom, hiszen még nincs kézzelfogható eredménye az egyeztetéseknek.

Gyengék a többiek

A régiós devizák közül a cseh korona járt a legrosszabbul: hétfő és péntek között közel 1 százalékkal gyengült, a román lej 07 százalékkal értékelődött le. A lengyel zloty kerüt a forint mögé, amely csak 0,5 százalékos veszteséggel zárta ezt a hetet.

Izgalmas hetet zárt a devizapiac, amelynek egyik főszereplője a forint volt. A magyar deviza a régiós devizák versenyét utcahosszal megnyerte.

A magyar deviza jó szereplése annak köszönhető, hogy előrelépés történt az IMF-tárgyalások ügyében. Először kedden Orbán Viktor és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozott arról, hogy közeledtek a két fél álláspontjai a vitás kérdésekben, szerdán pedig Brüsszel úgy döntött, megindulhatnak a tárgyalások, amelynek eredményeként Magyarország hitelkerethez juthat.

Az elmúlt hetekben bizonytalan volt a befektetői bizalom javulásához szükséges hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdése, ez pedig meg is látszott a forint árfolyamán. Ehhez hozzájött az európai adósságválság, elsősorban a Spanyolország súlyos pénzügyi gondjai miatt kialakult pesszimizmus, így 300 forint közelébe került az euró.

Hetente versenyeztetjük a régiós devizákat, az elmúlt hetekben rendre a forint végzett a sor végén. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a forint a legsérülékenyebbnek tartott deviza a régióban. Ha van legsérülékenyebb deviza, akkor stabilnak, legstabilabbnak is kell lennie, ez pedig a cseh korona.

Bár Csehország jövőre és 2014-ben megszorításokat tervez a költségvetési hiány leszorítása érdekében, a gazdaság teljesítményét meghatározó mutatókban jól áll. Beszédes, hogy a cseh jegybank alapkamata 0,75 százalék, ez pedig negyed százalékponttal alacsonyabb az eurózóna jegybankjánál érvényben lévő 1 százalékos rátánál és töredéke a 7 százalékos magyar kamatnak. Az alapkamat pedig a hitelezés, ezen keresztül a beruházások és a növekedés szempontjából kulcsfontosságú.

A befektetők bizalmát amellett, hogy a minimális alapkamat mellett is van vevő a cseh koronára, az is jelzi, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint a hosszú távú államkötvények hozama (kamata) 3,71 százalék, ennyit kérnek évente a befektetők azért, hogy finanszírozzák a cseh államadósságot. Magyarország esetében az elvárás 8,73 százalék, vagyis több mint duplája a cseh értéknek.