Radar

Miközben lépten-nyomon pesszimista elemzői véleményekkel találkozunk a forint kapcsán, a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya mindenkori csúcsra ugrott.

A piac lényegében már beárazta az IMF-megállapodás csúszását, miközben továbbra is megy a kettős kommunikáció a kormány részéről. Mindazonáltal mintha valami megmozdult volna az állóvízben: Fellegi Tamás helyét a tárgyalódelegáció élén várhatóan a nemzetközi pénzügyi rendszer által is elismert Varga Mihály veszi át, a fővárosi önkormányzat megállapodott a Suezzel a Fővárosi Vízművek visszavásárlásáról, a hétvégén Matolcsy György tárgyal David Liptonnal, az IMF vezérigazgató-helyettesével, jövő héten pedig Orbán-Barroso találkozó lesz.

Külföldi befektetők állampapír-állománya (milliárd forint)

forrás: AKK

Könnyen lehet tehát, hogy izgalmas napok/hetek következnek a forint piacán, miközben ugyanis a sajtóból szinte naponta érkeznek az aggasztó hírek és elemzések a forint és a megrekedt IMF-tárgyalások kapcsán, addig a külföldi befektetők - igaz, továbbra is rendkívül magas hozam mellett - vásárolják a magyar állampapírokat, a színfalak mögött pedig mintha mégis közelednének egymáshoz a tárgyalófelek.

Nyárra 500 forint lehet a benzinár - olvashatjuk nap mint nap. Kiszámoltuk, hogyan.

A benzin és a gázolja átlagára 450 forint körül alakul, azaz 50 forintos - 10-11 százalékos - további drágulással érné el a rettegett 500 forintos határt.

A hazai benzinár 55 százalékát viszonylag állandó tételek adják, többnyire a jövedéki adó és az áfa, kisebb részben egyéb költségtételek és a kereskedői árrés. A fennmaradó 45 százalék, azaz a változó tétel a benzin forintban számolt világpiaci árának változása. Ez az, ami felelős a hazai benzinár ingadozásáért.

Hogyan lesz 500 az 500?

A forintban számolt világpiaci ár pedig két módon tudna emelkedni. Egyrészt ha a forint gyengülne a dollárral szemben, másrészt ha a benzin dollárban jegyzett tőzsdei ára felmenne. Tekintettel a föntebb említett 45 százalékos súlyra, a hazai benzinár akkor menne fel 10 százalékkal, ha a benzin forintban számolt világpiaci ára 20-22 százalékkal emelkedne.

Tehát az 500 forintos benzinárhoz vagy a dollár/forint árfolyamnak kellene a jelenlegi 225 forintról 275 forintra ugrania, vagy a benzin világpiaci árának felszöknie a mostani 1150 dollár közeléből 1400 dollár közelébe (vagy a két hatás eredőjeként kell kijönnie a 20-22 százaléknak).

Felemás hetet zártak a régiós devizák. Minimális különbséggel, de most is a forint lett az utolsó. A magyar deviza hétfőhöz képest 0,6, lengyel társa 0,5 százalékkal gyengült az euróval szemben. A cseh és a román pénz azonban erősödött, előbbi 0,3, utóbbi 0,2 százalékkal. Vagyis a korona nyerte a heti versenyt.

A devizapiacokon a korábbiaknál eseménydúsabb volt a hét, és bekövetkezett a korrekció, azaz gyengülés ment végbe a porondon. A befektetőket elsőként Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke keserítette el, amikor közölte, nem indul újra a pénzpumpa.

A másik fontos piaci lökés az adósságproblémákkal küzdő Spanyolországból érkezett, gyengén sikerült a spanyol állampapír-aukció amely felerősítette az európai adósságválsággal kapcsolatos aggodalmakat, olyannyira, hogy a csütörtökön a francia állampapírok is csak magasabb hozam mellett keltek el.

A grafikonon a régiós devizák heti teljesítménye látható

(A zöld a zloty, a kék a lej, a bordó a forint, a lila a korona)

Ebben kedvezőtlen klímában mozgott a forint, ráadásul kiderült, hogy továbbra sincs érdemi elmozdulás az IMF-tárgyalások ügyében. Ebben a helyzetben egy jelentősebb forintgyengülés sem lett volna meglepő, de a magyar deviza jól bírta a kiképzést. Igaz, a mérsékelt gyengülésével így is utolsó lett a régiós devizák heti küzdelmében.

A héten nem változott a magyar alapkamat, amely az Európai Unión belül a maga 7,0 százalékával a legmagasabbnak számít. Európában ugyanakkor találni magasabb kamatszintet, Ukrajnában például 7,75, Szerbiában 9,5 százalék az alapráta. Ennél magasabb kamatokat más kontinensen kell keresni. A Bloomberg adatai szerint Kenya az első 18 százalékos kamatszinttel, a hatvanhét országot felsoroló ranglistán a tízedik Brazília 9,75 százalékkal.

A kamatszintet tekintve tehát uniós listavezetők vagyunk, ennek pedig több oka van. A kamatszinttel a jegybank az inflációt igyekszik kordában tartani, magas kamat esetén kisebb a veszélye, hogy elszabadulnak az árak. Az infláció elleni harc részeként a hitelezést szabályozza a jegybank, vagyis azt, hogy a bankok mennyiért adnak egymásnak kölcsön. Másfelől pedig a forint elleni spekuláció fegyvere, a mostani kamatszintben ez játszhatja a főszerepet.

Bizalomhiány

Ha több befektető kipécézné magának a forintot, akkor forintban vesznek fel rövid távú forinthiteleket, abból eurót vásárolnak a devizapiacon mondjuk 290 forintért, ezáltal növelik a forintkínálatot a piacon, vagyis csökkenni kezd a forint árfolyama. Ha ezt egyre többen teszik, fokozatosan gyengült a forint, amíg a másik oldalon nem állnak be vevők.

Mondjuk 310 forintig elszalad az árfolyam, eladják az eurót 310 forintért, visszafizetik a forinthitelt az eurónként egy húszast jelentő nyereséget pedig zsebre teszik. Ezt a folyamatot törte meg a jegybank például 2008 őszén, amikor 3 százalékponttal megemelte az alapkamatot. Ennek következményeként a spekulánsok alapanyaga, a forint és a mögötte álló hitel jelentősen megdrágult, a gyengülésre való várakozás pedig csak vitte a pénzt. Kevésbé viharos időkben pedig azért tarthatja magasan a kamatot a jegybank, hogy a magas kamat, azaz jelentős költségek miatt védekezzen egy esetleges roham ellen.

Rossz hetet zártak a régiós devizák. A forint, a lengyel zloty és a cseh korona nagyjából egy irányba mozgott a nemzetközi hangulattal párhuzamosan. A pesszimizmus volt a jellemző, ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők a biztonságosabbnak tartott eszközök felé fordulnak, és kevésbé díjazzák a kockázatosabbnak mondott, úgynevezett feltörekvő piaci devizákat, köztük a régiós fizetőeszközöket.

A forint vezetésével a régiós devizák többsége gyengült, a román lej volt a kivétel, amely a múlt heti jelentős esés után korrigált, azaz minimális erősödést ért el a múlt pénteki szinthez képest. Így a lej lett a hét nyertese. A cseh korona megúszta 0,5 százalékos mínusszal, a zloty 0,7 százalékkal gyengült. A forint azonban több mint 1 százalékkal került lejjebb az euróval szemben.

A grafikonon jobbról balra látható a régiós devizák heti teljesítménye

(A zöld a forint, a kék a lej, a bordó a zloty, a lila a korona)

Az is látható volt, hogy a piaci szereplők a carry trade-ben sem látnak igazán fantáziát. (Az úgynevezett carry trade egy befektetési stratégia, lényege, hogy a piaci szereplő alacsony kamatszintet fenntartó ország – például Japán - devizájában vesz fel hitelt és azt befekteti egy magas kamatszintet biztosító ország devizájába és zsebre teszi a kamatkülönbséget.) Az alacsony kamatot nyújtó japán jen  erősödött, a viszonylag magas kamatozású ausztrál dollár pedig gyengült. Mivel a forint is magas kamatozású deviza, ezért a gyengüléséhez ez is hozzájárulhatott.

Bár a forint azonos irányba tartott a koronával és a zlotyval, de a többieknél valamivel nagyobb gyengülés azt jelzi, hogy érzékenyebb a piaci változásokra a magyar deviza. Igaz, hogy komolyabb elmozdulásról nem beszélhetünk, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a devizapiacon kiegyenlítődött a forintpesszimisták és forintoptimisták aránya. Ez az egyensúly akkor borulhat fel, ha a nemzetközi szervezetekkel (Nemzetközi Valutaalap, Európai Unió) kötendő hiteltárgyalásokra kíváncsi befektetők azt látják, hogy Magyarország vonakodik tető alá hozni a megállapodást.

Egyelőre ugyanis úgy látszik, hogy a megegyezésre szükség lesz ahhoz, hogy ne ugorjon 300 forint fölé az euróárfolyam. Ameddig ez a meccs nyitott marad, addig a külföldi piacokon dől el a forint sorsa. Leegyszerűsítve: ha van vásárlókedv a nyugati tőzsdéken akkor erősödik, ha nincs, akkor gyengül a forint.