Radar

Mindannyian emlékszünk még a Danone méltán híres reklámjára, amely szerint a görögök nagy sikere, hogy a demokrácia, a művészetek és az olimpia mellett még a görög joghurtot is ők adták a világnak. A francia cégnek azonban most némi gondot okoz, hogy a görögök ugyan adták a joghurtot, de most valamiért nem veszik.

Legalábbis valami ilyesmivel indokolta a Danone a profit warningját, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a várt stagnálás helyett csökkenhet a cég üzemi eredményhányada 2012-ben.

Persze csúnya dolog lenne az egészet a görögök nyakába varrni, a Danone sem ezt tette, közleményében inkább a teljes dél-európai régiót, illetve az ott nem létező belső fogyasztást hibáztatta, külön kiemelve a szomszédos spanyolokat.

Két rekord is azt jelzi, a piacok nem bíznak a spanyolokban. A tízéves hozam az eurózóna fennállása óta nem látott szintre emelkedett, a spanyol és olasz hozam közötti különbség is történelmi csúcsra nőtt.

A görög krízis lassan rendeződni látszik, de a Spanyolországra nehezedő nyomás nem mérséklődik. A bizonytalanság miatt a spanyol 10 éves kötvények hozama újabb magasságokba szökött, átlépve a 7 százalékos lélektani határt, amire az euró bevezetése óta nem volt példa.

Spanyolország sokáig nem engedheti meg magának a 7 százalékos szintet, mert ez a befektetők szemében egyenlő azzal, hogy az ország újabb csomagra szorul a 100 milliárd eurós bankmentő csomagon felül.

Az eurózóna adósságválsága 30 ezer milliárd forintos lyukak befoltozásával nem oldható meg. Egyelőre nincs megoldás, pedig az idő sürget.

Bár hétfőn a kereskedés első felében úgy tűnt, a spanyol bankrendszer stabilizálására kért 100 milliárd eurós csomag megnyugtatja a befektetőket és megindultak felfelé az árfolyamok. Az öröm azonban nem sokáig tartott.

A jelenlegi árfolyamon közel 30 ezer milliárd forint értékű spanyol hitelcsomag ugyanis nem biztos, hogy elég a spanyol problémák megoldásához, elképzelhető, hogy további segítségre lesz szükség. Emellett kiderült, hogy a recesszióba süllyedő Ciprusnak is segítségre lehet szüksége.

Még nagyobb gond, hogy a befektetők egy része attól tart, csak idő kérdése az olasz mentőcsomag bejelentése. Mindezek miatt erősödött a feszültség a piacokon, amit mutat, hogy az ázsiai tőzsdék kedden az európai és amerikai társaik hétfői esése után ugyancsak veszítettek értékükből.

Az eurózóna tomboló adósságválsága, valamint az Európai Központi Bank jegybanktörvény-módosításról mondott múlt csütörtöki kritikája nyomán a magyar CDS-felár több hónapos csúcsra emelkedett.

Bár az, hogy a CDS-felár mennyire jól mutatja egy adott ország helyzetét, vitára adhat okot, egy azonban biztos: jelenleg az egyik legfontosabb indexe annak, mennyire bíznak az adott országban, annak fizetőképességében a befektetők. A régióban messze a legrosszabbul állunk.

Prágát tartják a legjobb adósnak a környéken

A Bloomberg adatai szerint a magyar CDS-mutató 600 bázispont felett tanyázik napok óta. Ezzel szemben a román mutató 480 bázispontnál jár, a lengyeleké 280 pont körül mozog. A piac a legjobb adósnak Csehországot tekinti, a cseh CDS-felár mindössze 150 bázispont. A bizalmatlanság fő oka, hogy a piacok már hónapok óta az IMF-fel való tárgyalások megkezdésére és a megállapodásra várnak. Ez fontos garancia lenne arra, hogy biztosan visszakapják a pénzüket.

Nem Görögország, hanem Spanyolország lehet az első állam, amely elhagyja az eurózónát - írja Matthew Lynn, a Strategy Economics vezérigazgatója.

A spanyol gazdaság már visszasüllyedt a recesszióba, az ingatlanpiac összeomlott, a bankrendszer az összeomlás szélén, a munkanélküliség 24 százalékos, a kiskereskedelmi forgalom év/év alapon 10 százalékkal csökken. Brüsszel eközben Spanyolországnak is ugyanazt tanácsolja, mint a többi bajba került közös pénzt használó államnak: merüljön mélyebbre a recesszióban, hagyja emelkedni a munkanélküliséget és csökkenni a béreket, amíg a gazdaság vissza nem nyeri a versenyképességét. Pedig legalább hat érv szól amellett, hogy - Spanyolország számára legalábbis - van élet az eurózónán kívül.

Első. A spanyol gazdaság túl nagy. Míg Görögország esetében egy, a GDP 10 százalékára rúgó csomag is mindössze 23 milliárd eurót jelent, addig az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának megmentése már nem finanszírozható "mellényzsebből". A kemény munkát az országnak magának kell elvégeznie.