A mobiltelefonok és elektromos autók aksijaihoz használt lítiummal kelleti magát Chile a befektetőknél. 

A lítiumról már írtuk, hogy egyre szélesebb körű ipari alkalmazásnak köszönhetően az ára egy évtized alatt megháromszorozódott és további áremelkedésre van kilátás, mivel az elemzők szerint 2020-ig a lítiumigény megduplázódik. Mivel a lítium korántsem olyan gyakori, mint például a szilícium, bányászata, használata nagyon drága.

Éppen ezt próbálja meglovagolni most Chile, amely Argentínával és Bolíviával alkotja az úgynevezett lítium-háromszöget - ebben a térségben található ugyanis a világ ismert tartalékainak 85 százaléka.

A világ lítiumkészletének negyedét birtokló Chilében a Pinochet katonai diktatúra alatt a kincset érő fémet stratégiai erőforrásként tartották számon, nukleáris fegyverkezési tervekben szerepelt, de a diktátorral együtt ezek a tervek is megdőltek.

A kormány azonban most bejelentette, hogy várja helyi és külföldi vállalatok pályázati ajánlatait: a feltárásra és kitermelésre kiterjedő speciális szerződés 20 éves időszakra szól, és 7 százalékos koncessziós díj ellenében 100 ezer tonna lítiumtartalmú ásvány kitermelésére jogosítja fel a sikeres pályázót.

Az üzemeltetési szerződés a kormány várakozásai szerint, mintegy 350 millió dollár bevételt hozhat majd Chilének, mindezt gyakorlatilag egy fillér kiadás nélkül.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS

Korábbi posztjaink:

Cukor méregdrágán

A jegybankok bánhatnak el az euróval

Gömbölyödnek a gazdagok

Dráguláshoz vezet a kánikula

Magyar olimpia: bele is rokkannánk

Csapdában a kesudió