Radar

Az amerikai központi bank soron következő, áprilisi ülése sorsdöntő lehet, melyen eldőlhet, hogy a jegybank újra megnyitja-e a pénzcsapokat. A döntés mind a dollár, mind az euró, mind a forint közeljövőjét meghatározhatja.

A Fed eddig két lépésben, mintegy 2300 milliárd dollárt - 500 ezer milliárd forint, a magyar éves GDP közel 20-szorosa - pumpált az amerikai pénzpiacokra, bízva abban, hogy a likviditási fröccs lendületet ad a gazdaságnak.

A terv mondhatjuk, hogy bejött, az amerikai gazdaság ugyanis hétről hétre egyre biztatóbb képet fest, a legutóbbi munkaerőpiaci jelentés például már arról számolt be, hogy a munkanélküliségi ráta hároméves mélypontra, azaz 8,3 százalékra süllyedt.

Rossz hetet zártak a régiós devizák. A forint, a lengyel zloty és a cseh korona nagyjából egy irányba mozgott a nemzetközi hangulattal párhuzamosan. A pesszimizmus volt a jellemző, ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők a biztonságosabbnak tartott eszközök felé fordulnak, és kevésbé díjazzák a kockázatosabbnak mondott, úgynevezett feltörekvő piaci devizákat, köztük a régiós fizetőeszközöket.

A forint vezetésével a régiós devizák többsége gyengült, a román lej volt a kivétel, amely a múlt heti jelentős esés után korrigált, azaz minimális erősödést ért el a múlt pénteki szinthez képest. Így a lej lett a hét nyertese. A cseh korona megúszta 0,5 százalékos mínusszal, a zloty 0,7 százalékkal gyengült. A forint azonban több mint 1 százalékkal került lejjebb az euróval szemben.

A grafikonon jobbról balra látható a régiós devizák heti teljesítménye

(A zöld a forint, a kék a lej, a bordó a zloty, a lila a korona)

Az is látható volt, hogy a piaci szereplők a carry trade-ben sem látnak igazán fantáziát. (Az úgynevezett carry trade egy befektetési stratégia, lényege, hogy a piaci szereplő alacsony kamatszintet fenntartó ország – például Japán - devizájában vesz fel hitelt és azt befekteti egy magas kamatszintet biztosító ország devizájába és zsebre teszi a kamatkülönbséget.) Az alacsony kamatot nyújtó japán jen  erősödött, a viszonylag magas kamatozású ausztrál dollár pedig gyengült. Mivel a forint is magas kamatozású deviza, ezért a gyengüléséhez ez is hozzájárulhatott.

Bár a forint azonos irányba tartott a koronával és a zlotyval, de a többieknél valamivel nagyobb gyengülés azt jelzi, hogy érzékenyebb a piaci változásokra a magyar deviza. Igaz, hogy komolyabb elmozdulásról nem beszélhetünk, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a devizapiacon kiegyenlítődött a forintpesszimisták és forintoptimisták aránya. Ez az egyensúly akkor borulhat fel, ha a nemzetközi szervezetekkel (Nemzetközi Valutaalap, Európai Unió) kötendő hiteltárgyalásokra kíváncsi befektetők azt látják, hogy Magyarország vonakodik tető alá hozni a megállapodást.

Egyelőre ugyanis úgy látszik, hogy a megegyezésre szükség lesz ahhoz, hogy ne ugorjon 300 forint fölé az euróárfolyam. Ameddig ez a meccs nyitott marad, addig a külföldi piacokon dől el a forint sorsa. Leegyszerűsítve: ha van vásárlókedv a nyugati tőzsdéken akkor erősödik, ha nincs, akkor gyengül a forint. 

Felemás hetet zártak a régiós devizák, amelyek egymástól eltérő pályán mozogtak. A péntek délutántól péntek délutánig tartó versenyt a cseh korona nyerte: fél százalékkal erősödött az euróval szemben a most pénteki kora esti - 18 óra körüli - árfolyamok alapján.

A második helyre jött fel az előző héten még utolsó helyen lévő forint, a magyar deviza ugyanis szerény mértékben, 0,3 százalékkal erősödött - a hosszú hétvége miatt - csonka héten.

A vesztesek között van a lej és a zloty. Bár a lej a héten soha nem látott mélypontra süllyedt az euróval szemben, a múlt pénteki szintekhez képest százalékos arányban a zloty még rosszabbul teljesített, előbbi 0,7, utóbbi 0,8 százalékot veszített értékéből.

A lengyel deviza rossz szereplésében szerepet játszott, hogy az elemzői várakozásoknál rosszabb lett a hét közepén megjelent lengyel fizetésimérleg- és inflációs adat, ez pedig gyengítette a devizát. A hét második felében ugyan javított helyzetén a zloty, de nem tudta teljesen ledolgozni hátrányát.

Hullámzó mozgást mutatott a forint is. Az euró árfolyama hétközben megfordult a 293 forintos szinteken, majd rákapcsolt a magyar deviza, de ez nem volt elég ahhoz, hogy tartósan a 290 forintos szint alá kerüljön az euróárfolyam, igaz, pénteken kora este e szint alatt is járt a jegyzés.

Változatos hetet zárt a forint. A magyar deviza 290 forint alatti szinteken kezdte a hetet, ám a hét közepén gyengült. Az euró jegyzése 298 forintos szinteken is megfordult, majd fokozatosan lejjebb jött az árfolyam. Pénteken délután 291 forint alatt jegyezték az eurót, ami 0,6 százalékos gyengülést jelent a hétfői szinthez képest.

A régiós devizák is hasonló pályát futottak be a héten, de valamennyi megelőzte a forintot. A cseh korona 0,6 százalékkal erősödött az euróval szemben, ezzel első lett. A múlt héten a régiós devizák versenyében utolsó helyezést elérő román lej a második, 0,2 százalékos plusszal. A harmadik a zloty, minimális gyengüléssel.

A forint többieknél jelentősebb értékvesztésében szerepet játszott, hogy több nemzetközi befektető egyre bizonytalanabbnak látja az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó hiteltárgyalások megkezdését és kimenetelét.