Radar

A forint gyengült a héten, ami rossz hír a hazai autósoknak, a benzin és a gázolaj tőzsdei ára ugyanakkor esett, ami viszont kedvező előjel a Mol következő árváltoztatása előtt. A két hatás eredője 1-4 forintos áremelés lehet a kutakon.

A héten minden az esetleges görög csődről szólt a pénzpiacokon, és minthogy a várható jövő egyre borúsabb, a forint meredeken gyengült, a gázolaj- és benzinár pedig süllyedt. A gyenge forint a hazai kutakon dráguló benzint és gázolajat jelentene, míg az üzemanyagok tőzsdei árának esése a kiskereskedelmi árak mérséklődését hozza maga után, így a két tényező a héten nagyjából kioltotta egymást.

Benzinár idei alakulása (forint/tonna)

Ami a konkrét számokat illeti: a hét átlagában a forint 4,0 százalékkal gyengült a dollárral szemben, miközben a gázolaj dollárban jegyzett tőzsdei ára átlagosan 2,6 százalékkal, a benziné 3,6 százalékkal esett.

Sanyarú hete volt a régiós devizák többségének az eurózóna adósságválsága és az esetleges görög csőd miatti befektetői bizalmatlanság miatt, amely hetek óta meghatározza a mozgásukat.

A heti versenyben a forint gyengült a legnagyobb mértékben, ez pedig azt jelzi, hogy a négy térségi deviza közül a magyar pénz a legsérülékenyebb. A heti süllyedés eredményeként ráadásul eltűnt az az előny, amelyet az IMF-tárgyalások megkezdésére adott uniós engedély után szedett össze. A héten újfent kiderült, ha elromlik hangulat, akkor a forint járhat a legrosszabbul.

A forint több mint 2 százalékos veszteséget produkált a héten, míg a második legrosszabb teljesítményt elérő zloty is csak 1,3 százalékkal értékelődött le. A román lej 0,3 százalékkal került lejjebb az euróval szemben. A térség legstabilabb devizája, a cseh korona társaival ellentétben minimális, 0,2 százalékos erősödést ért el.

Az IMF-tárgyalások megindítására kapott engedély után látványos erősödést produkáló forint sorsa nagyon közvetett módon ugyan, de a politikától függ a következő napokban. Nem a magyar, hanem a görög politikai csatározások kimenetelétől.

A görög politikai erők ugyanis a választások óta nem tudnak megegyezni a kormányalakításról, a vita elsősorban arról szól, hogy a hatalomra kerülő pártok hajlandóak-e végrehajtani az Európai Unió által a mentőcsomag fejében kért megszorításokat. Ha erre nem kerül sor, akkor új választásokat kell kiírni, amelynek eredménye jelenleg megjósolhatatlan. Akár az is bene van a pakliban, hogy a megszorításokat elutasító pártok nyernek, ezt követően Görögország csődbe mehet és akár kiléphet ez eurózónából.

Itt jön képbe a forint, mert egy esetleges görög csőd, amely egyre reálisabbnak tűnik, komoly eladási hullámot generálhat a piacokon és egy ilyen helyzetben könnyen lehet, hogy az eurózónában csalódó befektetők a kevésbé biztonságosnak tekintett eszközökből, mint például a forintból is kiszállnak. Ezt jelzi, hogy a görög kormányalakítási tárgyalások megszakítása után hétfőn masszív mínuszokat produkáltak a nemzetközi piacok, és a forint is gyengült, az euró például a hétfő reggeli 290 alatti szintről 292 fölé szaladt.

Eseménydús hét volt a pénz- és tőkepiacokon, elsősorban amiatt, hogy a múlt heti választások eredménye után felerősödtek a görög csőddel kapcsolatos aggodalmak, a francia voksolás miatt pedig az európai adósságválság megoldása vált kétségesebbé. 

A viszonylag bizonytalan hangulatban valamennyi régiós deviza veszített értékéből, az euró forinttal szembeni árfolyama a 290 forint feletti tartományban is megfordult, később aztán javított a magyar deviza. 

A régiós versenyt ezúttal a legstabilabb térségi pénznek tartott cseh korona nyerte, amely mindössze 0,2 százalékkal értékelődött le az euróval szemben hétfő és péntek között. A második helyre volt jó a forint 0,5 százalékos értékvesztése. A magyar pénzt a lengyel zloty követte 0,8 százalékos mínusszal, a legrosszabbul pedig a román lej teljesített, amely közel 1 százalékot veszített értékéből. 

A forint viszonylag jó teljesítménye részben azzal magyarázható, hogy az IMF-tárgyalásokban továbbra is bízik a piac. A jelenlegi nemzetközi helyzetet nézve egyre fontosabbnak látszik a tárgyalások megkezdése és konkrét jelzést küldeni a piacnak, mert az európai porondon könnyen eladási hullám söpörhet végig. Ha az adósságválság elmélyül, esetleg a görögök valóban csődbe mennek, akkor szükség lehet az IMF-támaszra, hogy a forint megtartsa pozícióját és az ország finanszírozása se kerüljön veszélybe. 

Egy kis ideig reménykedhettünk abban, hogy a görögökkel már senki nem foglalkozik, és a déli állam egyre valószínűbb összeomlása hidegen hagyja a befektetőket, mára azonban kiderült, hogy sajnos ez nem így van.

A demokrácia őshazája, ahol - hogy századjára mi is lecsapjuk ezt a magas-labdát - éppen haldoklik a demokrácia, annak ellenére képes még mindig a mélybe lökni az eurót (valamint ezzel párhuzamosan a forintot is), hogy a piac már réges rég beárazta az összeomlást. És, úgy fest, hogy igen helyesen tette, hiszen most már egyre többen emlegetik reális forgatókönyvként Görögország csődjét, és kilépését az eurózónából.

A hétvégi választások kudarca után ugyan minden bizonnyal újra az urnák elé járulhatnak a derék görögök, azonban ennek a második körnek is erősen kétséges a sikeressége. Persze a nagyobb pártok megpróbálhatják a voksolást úgy beállítani, mint az ország uniós tagságáról való döntést, ami akár sikerre is vezethetne, a "reformokat" ellenző pártok kezében azonban továbbra is ott van az a csodafegyver, hogy átfogalmazhatják a pártok közötti döntést arra a kérdésre: "Szeretne Ön további megszorításokat?"