Radar

Miközben lépten-nyomon pesszimista elemzői véleményekkel találkozunk a forint kapcsán, a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya mindenkori csúcsra ugrott.

A piac lényegében már beárazta az IMF-megállapodás csúszását, miközben továbbra is megy a kettős kommunikáció a kormány részéről. Mindazonáltal mintha valami megmozdult volna az állóvízben: Fellegi Tamás helyét a tárgyalódelegáció élén várhatóan a nemzetközi pénzügyi rendszer által is elismert Varga Mihály veszi át, a fővárosi önkormányzat megállapodott a Suezzel a Fővárosi Vízművek visszavásárlásáról, a hétvégén Matolcsy György tárgyal David Liptonnal, az IMF vezérigazgató-helyettesével, jövő héten pedig Orbán-Barroso találkozó lesz.

Külföldi befektetők állampapír-állománya (milliárd forint)

forrás: AKK

Könnyen lehet tehát, hogy izgalmas napok/hetek következnek a forint piacán, miközben ugyanis a sajtóból szinte naponta érkeznek az aggasztó hírek és elemzések a forint és a megrekedt IMF-tárgyalások kapcsán, addig a külföldi befektetők - igaz, továbbra is rendkívül magas hozam mellett - vásárolják a magyar állampapírokat, a színfalak mögött pedig mintha mégis közelednének egymáshoz a tárgyalófelek.

Hetente versenyeztetjük a régiós devizákat, az elmúlt hetekben rendre a forint végzett a sor végén. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a forint a legsérülékenyebbnek tartott deviza a régióban. Ha van legsérülékenyebb deviza, akkor stabilnak, legstabilabbnak is kell lennie, ez pedig a cseh korona.

Bár Csehország jövőre és 2014-ben megszorításokat tervez a költségvetési hiány leszorítása érdekében, a gazdaság teljesítményét meghatározó mutatókban jól áll. Beszédes, hogy a cseh jegybank alapkamata 0,75 százalék, ez pedig negyed százalékponttal alacsonyabb az eurózóna jegybankjánál érvényben lévő 1 százalékos rátánál és töredéke a 7 százalékos magyar kamatnak. Az alapkamat pedig a hitelezés, ezen keresztül a beruházások és a növekedés szempontjából kulcsfontosságú.

A befektetők bizalmát amellett, hogy a minimális alapkamat mellett is van vevő a cseh koronára, az is jelzi, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint a hosszú távú államkötvények hozama (kamata) 3,71 százalék, ennyit kérnek évente a befektetők azért, hogy finanszírozzák a cseh államadósságot. Magyarország esetében az elvárás 8,73 százalék, vagyis több mint duplája a cseh értéknek.

Egy esetleges eladási hullámot generáló spanyol válság vélhetően felgyorsítaná a forint szempontjából kulcsfontosságú magyar hiteltárgyalásokat.

Napok óta bizonytalanság uralkodik az európai pénzpiacokon, a befektetők attól félnek, hogy Spanyolország is az utolsó pillanatban megmentett Görögország sorsára jut.

Egyelőre nincs igazán komoly pánik, ha azonban nem sikerül elhitetni a befektetőkkel, hogy Spanyolország úrrá tud lenni pénzügyi problémáin és képes a piacról finanszírozni adósságát, akkor a görög válságnál jóval nagyobb felfordulás jöhet a piacokon elsősorban azért, mert a jelentős nemzetközi kitettséggel rendelkező nagybankokkal megspékelt spanyol gazdaság jóval meghatározóbb az eurózónában, mint a görög.
Forrás: Sxc.hu

Egy fokozódó pesszimizmus - amit egyelőre sajnos nem lehet kizárni - ismét eltérítheti a befektetőket az eurózóna piacaitól és felerősödheti az valutaövezet széthullása miatti aggodalmak. Ebben az esetben a befektetők a kockázatmentesnek tartott eszközökbe menekülnének. Ez az árfolyamok nyelvén azt jelentené, hogy a dollár erősödne, az euró pedig gyengülne. Az euró esésével párhuzamosan a forint piacát is ellepnék az eladók, ez pedig bőven 300 forint fölé hajtaná az euró árfolyamát.

Valamennyi régiós deviza veszített értékéből a héten. Ebben szerepet játszott, hogy jellemzően kedvezőtlen befektetői hangulat uralta a piacokat, elsősorban a spanyol aggodalmak miatt. Egy másfél héttel ezelőtti rosszul sikerült spanyol kötvényaukció után az eurózóna kötvénypiacain feszültség alakult ki, ennek következtében emelkedtek a hozamok. Ráadásul Spanyolország csődkockázati mutatója a héten rekordszintre nőtt.

Pénteken romlott el igazán a hangulat a világ tőke- és pénzpiacain. A magyar tőzsde jelentős esést volt kénytelen elkönyvelni, az egyik vezető részvény, az OTP több mint 6 százalékkal zuhant. Ezzel párhuzamosan a legfontosabb európai részvényindexek 1-2,5 százalékkal estek, az amerikai parketten pedig több mint 1 százalékos volt a süllyedés.

A grafikonon a régiós devizák heti teljesítménye látható

(A kék a lej, a zöld a korona, a piros a zloty, a lila a forint)

A rossz széljárásban a hét egészét tekintve gyengültek a térségi devizák, de komolyabb értékvesztés nem következett be. Bár most is a forint szerepelt a leggyengébben, a pénteki árfolyam még mindig elmarad a hétközben elért, 300 forint közeli szinttől.

Nyárra 500 forint lehet a benzinár - olvashatjuk nap mint nap. Kiszámoltuk, hogyan.

A benzin és a gázolja átlagára 450 forint körül alakul, azaz 50 forintos - 10-11 százalékos - további drágulással érné el a rettegett 500 forintos határt.

A hazai benzinár 55 százalékát viszonylag állandó tételek adják, többnyire a jövedéki adó és az áfa, kisebb részben egyéb költségtételek és a kereskedői árrés. A fennmaradó 45 százalék, azaz a változó tétel a benzin forintban számolt világpiaci árának változása. Ez az, ami felelős a hazai benzinár ingadozásáért.

Hogyan lesz 500 az 500?

A forintban számolt világpiaci ár pedig két módon tudna emelkedni. Egyrészt ha a forint gyengülne a dollárral szemben, másrészt ha a benzin dollárban jegyzett tőzsdei ára felmenne. Tekintettel a föntebb említett 45 százalékos súlyra, a hazai benzinár akkor menne fel 10 százalékkal, ha a benzin forintban számolt világpiaci ára 20-22 százalékkal emelkedne.

Tehát az 500 forintos benzinárhoz vagy a dollár/forint árfolyamnak kellene a jelenlegi 225 forintról 275 forintra ugrania, vagy a benzin világpiaci árának felszöknie a mostani 1150 dollár közeléből 1400 dollár közelébe (vagy a két hatás eredőjeként kell kijönnie a 20-22 százaléknak).