Radar

Nem Görögország, hanem Spanyolország lehet az első állam, amely elhagyja az eurózónát - írja Matthew Lynn, a Strategy Economics vezérigazgatója.

A spanyol gazdaság már visszasüllyedt a recesszióba, az ingatlanpiac összeomlott, a bankrendszer az összeomlás szélén, a munkanélküliség 24 százalékos, a kiskereskedelmi forgalom év/év alapon 10 százalékkal csökken. Brüsszel eközben Spanyolországnak is ugyanazt tanácsolja, mint a többi bajba került közös pénzt használó államnak: merüljön mélyebbre a recesszióban, hagyja emelkedni a munkanélküliséget és csökkenni a béreket, amíg a gazdaság vissza nem nyeri a versenyképességét. Pedig legalább hat érv szól amellett, hogy - Spanyolország számára legalábbis - van élet az eurózónán kívül.

Első. A spanyol gazdaság túl nagy. Míg Görögország esetében egy, a GDP 10 százalékára rúgó csomag is mindössze 23 milliárd eurót jelent, addig az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának megmentése már nem finanszírozható "mellényzsebből". A kemény munkát az országnak magának kell elvégeznie.

A görög politikai és adósságválság súlyosbodása miatt egyre több elemző, befektető számol az ország csődjével és ez eurózónából való kilépésével. A görög helyzet sokban hasonlít a több mint 10 évvel ezelőtti argentin bukásra, az esetleges csőd egy másik, közelmúltban látott piaci felálláshoz vezethet.

Ez pedig a Lehman Brothers csődje, amely a gazdaságtörténelem egyik legnagyobb bukása volt és az amerikai jelzálogpiacról induló válság elmélyüléséhez vezetett az egész világon. A számos kedvezőtlen hatás közül az egyik legfontosabb az volt, hogy a pénzpiacokon korábban egymást partnernek tekintő bankok, befektetők nem voltak hajlandóak hitelezni, ez pedig az egekbe hajtotta a kamatokat és kiszárította a hitelpiacokat.

Az esetleges görög csőd szintén visszavetné a hitelezést, ezt követően ugyanis a befektetők nyilvánvalóan kevésbé szívesen adnának pénzt az eddig legjobb adósoknak tekintett államoknak, főként az eurózóna perifériáján lévő, pénzügyi gondokkal küzdő országoknak.

Május eleje óta, tehát nagyjából két hét alatt közel 5 százalékot veszített értékéből az euró a dollárhoz képest, ilyen mértékű zuhanásra pedig kilenc hónapja nem volt példa.

Az okokkal persze mindenki tisztában van: Görögországban nem vezettek eredményre az előrehozott választások, túl sok parlamenti helyet szereztek a további megszorításokat ellenző pártok, így veszélybe került az Európai Bizottság, Európai Központi Bank és Nemzetközi Valutaalap alkotta trojkával tervezett megállapodás, és ismét felsejlett az államcsőd.

A történet - a választásoktól eltekintve - az elmúlt két évből ismerős lehet, a helyzet azonban az, hogy most tényleg nagy a baj. Az Európai Bizottság egyértelműen elzárkózott az engedményektől, az EKB állítólag nem támogatja tovább a görög bankokat, amelyekből mellesleg a lakosság talicskával tolja ki a pénzt, miközben a június 17-ére kiírt választások sikerét továbbra sem garantálja semmi (a görögök józanságára a lassan polgárháborússá váló környezetben kissé nehéz lenne alapozni).

Az IMF-tárgyalások megindítására kapott engedély után látványos erősödést produkáló forint sorsa nagyon közvetett módon ugyan, de a politikától függ a következő napokban. Nem a magyar, hanem a görög politikai csatározások kimenetelétől.

A görög politikai erők ugyanis a választások óta nem tudnak megegyezni a kormányalakításról, a vita elsősorban arról szól, hogy a hatalomra kerülő pártok hajlandóak-e végrehajtani az Európai Unió által a mentőcsomag fejében kért megszorításokat. Ha erre nem kerül sor, akkor új választásokat kell kiírni, amelynek eredménye jelenleg megjósolhatatlan. Akár az is bene van a pakliban, hogy a megszorításokat elutasító pártok nyernek, ezt követően Görögország csődbe mehet és akár kiléphet ez eurózónából.

Itt jön képbe a forint, mert egy esetleges görög csőd, amely egyre reálisabbnak tűnik, komoly eladási hullámot generálhat a piacokon és egy ilyen helyzetben könnyen lehet, hogy az eurózónában csalódó befektetők a kevésbé biztonságosnak tekintett eszközökből, mint például a forintból is kiszállnak. Ezt jelzi, hogy a görög kormányalakítási tárgyalások megszakítása után hétfőn masszív mínuszokat produkáltak a nemzetközi piacok, és a forint is gyengült, az euró például a hétfő reggeli 290 alatti szintről 292 fölé szaladt.

Egy esetleges eladási hullámot generáló spanyol válság vélhetően felgyorsítaná a forint szempontjából kulcsfontosságú magyar hiteltárgyalásokat.

Napok óta bizonytalanság uralkodik az európai pénzpiacokon, a befektetők attól félnek, hogy Spanyolország is az utolsó pillanatban megmentett Görögország sorsára jut.

Egyelőre nincs igazán komoly pánik, ha azonban nem sikerül elhitetni a befektetőkkel, hogy Spanyolország úrrá tud lenni pénzügyi problémáin és képes a piacról finanszírozni adósságát, akkor a görög válságnál jóval nagyobb felfordulás jöhet a piacokon elsősorban azért, mert a jelentős nemzetközi kitettséggel rendelkező nagybankokkal megspékelt spanyol gazdaság jóval meghatározóbb az eurózónában, mint a görög.
Forrás: Sxc.hu

Egy fokozódó pesszimizmus - amit egyelőre sajnos nem lehet kizárni - ismét eltérítheti a befektetőket az eurózóna piacaitól és felerősödheti az valutaövezet széthullása miatti aggodalmak. Ebben az esetben a befektetők a kockázatmentesnek tartott eszközökbe menekülnének. Ez az árfolyamok nyelvén azt jelentené, hogy a dollár erősödne, az euró pedig gyengülne. Az euró esésével párhuzamosan a forint piacát is ellepnék az eladók, ez pedig bőven 300 forint fölé hajtaná az euró árfolyamát.