Radar

Valamennyi régiós deviza veszített értékéből a héten. Ebben szerepet játszott, hogy jellemzően kedvezőtlen befektetői hangulat uralta a piacokat, elsősorban a spanyol aggodalmak miatt. Egy másfél héttel ezelőtti rosszul sikerült spanyol kötvényaukció után az eurózóna kötvénypiacain feszültség alakult ki, ennek következtében emelkedtek a hozamok. Ráadásul Spanyolország csődkockázati mutatója a héten rekordszintre nőtt.

Pénteken romlott el igazán a hangulat a világ tőke- és pénzpiacain. A magyar tőzsde jelentős esést volt kénytelen elkönyvelni, az egyik vezető részvény, az OTP több mint 6 százalékkal zuhant. Ezzel párhuzamosan a legfontosabb európai részvényindexek 1-2,5 százalékkal estek, az amerikai parketten pedig több mint 1 százalékos volt a süllyedés.

A grafikonon a régiós devizák heti teljesítménye látható

(A kék a lej, a zöld a korona, a piros a zloty, a lila a forint)

A rossz széljárásban a hét egészét tekintve gyengültek a térségi devizák, de komolyabb értékvesztés nem következett be. Bár most is a forint szerepelt a leggyengébben, a pénteki árfolyam még mindig elmarad a hétközben elért, 300 forint közeli szinttől.

Alig másfél hónapot kell várnunk az esztendő legnagyobb tőzsdei dobására, a Facebook (FB) elsődleges részvénykibocsátására.

Bár a bevezetésről túl sok részletet még így hat héttel a tervezett időpont előtt sem lehet tudni, az azonban biztosnak tűnik, hogy minden idők egyik legnagyobb ilyen jellegű tranzakciójára kerül sor május végén; a Facebook ugyanis legalább 5 milliárd dollár - 1100 milliárd forint - értékben dob piacra papírokat (sőt az első hírek még egy 10 milliárdos pakettről szóltak).

A nagy esemény előtt persze mindenki azt találgatja, hogy megéri-e Facebook-részvényt venni, vagy inkább tartsuk távol magunkat a közösségi oldal tőzsdei rajtjától. Az elmúlt hetekben érvek és ellenérvek garmadája csapott össze, amelyek között nem szeretnénk - és nem is tudunk - igazságot tenni, arra azonban már a szakértők közötti vita is rávilágít, hogy érdemes óvatosan kezelni az FB-bevezetést.

Klaus Kleinfeld, a világ egyik vezető alumínumgyártója, az Alcoa vezérigazgatója januárban azt jósolta: a kínai alumíniumipar "hamarosan" csökkenteni fogja a kapacitásokat. Ez egyelőre nem jött be, sőt!

A kínai alumíniumipar kibocsátása az év első két hónapjában - az International Aluminum Association adatai szerint - 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, miközben az alumínium ára hasonló ütemben az ellenkező irányba indult.

Ha a kínai alumíniumipar nem is, az Alcoa a fékre lép: a társaság több - egyesült államokbeli, illetve európai - gyárát tervezi bezárni, 12 százalékkal csökkentve kapacitását. Hasonló lépésekre szánta el magát a Norsk Hydro is: a norvég társaság egy ausztrál üzemét bezárta, egy németországi gyárában pedig jelentősen csökkentette a termelést.

A világ globális alumíniumfelhasználása az idén - 17,6 millió tonnás kínai fogyasztást tételezve - 43,9 millió tonna lehet, jósolja Andrew Cosgrove, a Bloomberg Industries elemzője. A kínálat a prognózis szerint 2,1 millió tonnával lesz nagyobb, amihez még hozzájárulnak a raktárkészletek, amelyeknek nagysága 2008 szeptembere, a Lehman Brothers csődje óta több mint háromszorosára nőtt.

Nyárra 500 forint lehet a benzinár - olvashatjuk nap mint nap. Kiszámoltuk, hogyan.

A benzin és a gázolja átlagára 450 forint körül alakul, azaz 50 forintos - 10-11 százalékos - további drágulással érné el a rettegett 500 forintos határt.

A hazai benzinár 55 százalékát viszonylag állandó tételek adják, többnyire a jövedéki adó és az áfa, kisebb részben egyéb költségtételek és a kereskedői árrés. A fennmaradó 45 százalék, azaz a változó tétel a benzin forintban számolt világpiaci árának változása. Ez az, ami felelős a hazai benzinár ingadozásáért.

Hogyan lesz 500 az 500?

A forintban számolt világpiaci ár pedig két módon tudna emelkedni. Egyrészt ha a forint gyengülne a dollárral szemben, másrészt ha a benzin dollárban jegyzett tőzsdei ára felmenne. Tekintettel a föntebb említett 45 százalékos súlyra, a hazai benzinár akkor menne fel 10 százalékkal, ha a benzin forintban számolt világpiaci ára 20-22 százalékkal emelkedne.

Tehát az 500 forintos benzinárhoz vagy a dollár/forint árfolyamnak kellene a jelenlegi 225 forintról 275 forintra ugrania, vagy a benzin világpiaci árának felszöknie a mostani 1150 dollár közeléből 1400 dollár közelébe (vagy a két hatás eredőjeként kell kijönnie a 20-22 százaléknak).

Piaci pletykák szerint a tulajdonos CVC Capital Partners júniusban vezetné tőzsdére a Forma-1-et, a tranzakció értéke 2 milliárd dollár (megközelítőleg 450 milliárd forint) lenne.

A Bloomberg által idézett, meg nem erősített hírek szerint a Forma-1 elsődleges részvénykibocsátása során 20 százalékos részesedést dobna piacra a társság, a részvényeket pedig a szingapúri tőzsdére vezetnék be. Ha a Forma-1 20 százaléka 2 milliárd dollárt ér, akkor a sportág teljes értéke valahol 10 milliárd dollár, azaz 2300 milliárd forint közelében mozoghat. Bernie Ecclestone a hírek szerint megtartja 5,3 százalékos F1-részesedését.

A híresztelések szerint a Forma-1 növekvő távol-keleti népszerűsége miatt dönthetnek a tulajdonosok a szingapúri részvénykibocsátás mellett, félő ugyanakkor, hogy a részvénypiacok esése végül meghiúsítja a tranzakciót, éppen úgy, mint a Manchester United tavaly beharangozott tőzsdére lépését.