Radar

Az amerikai központi bank soron következő, áprilisi ülése sorsdöntő lehet, melyen eldőlhet, hogy a jegybank újra megnyitja-e a pénzcsapokat. A döntés mind a dollár, mind az euró, mind a forint közeljövőjét meghatározhatja.

A Fed eddig két lépésben, mintegy 2300 milliárd dollárt - 500 ezer milliárd forint, a magyar éves GDP közel 20-szorosa - pumpált az amerikai pénzpiacokra, bízva abban, hogy a likviditási fröccs lendületet ad a gazdaságnak.

A terv mondhatjuk, hogy bejött, az amerikai gazdaság ugyanis hétről hétre egyre biztatóbb képet fest, a legutóbbi munkaerőpiaci jelentés például már arról számolt be, hogy a munkanélküliségi ráta hároméves mélypontra, azaz 8,3 százalékra süllyedt.

Rossz hetet zártak a régiós devizák. A forint, a lengyel zloty és a cseh korona nagyjából egy irányba mozgott a nemzetközi hangulattal párhuzamosan. A pesszimizmus volt a jellemző, ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők a biztonságosabbnak tartott eszközök felé fordulnak, és kevésbé díjazzák a kockázatosabbnak mondott, úgynevezett feltörekvő piaci devizákat, köztük a régiós fizetőeszközöket.

A forint vezetésével a régiós devizák többsége gyengült, a román lej volt a kivétel, amely a múlt heti jelentős esés után korrigált, azaz minimális erősödést ért el a múlt pénteki szinthez képest. Így a lej lett a hét nyertese. A cseh korona megúszta 0,5 százalékos mínusszal, a zloty 0,7 százalékkal gyengült. A forint azonban több mint 1 százalékkal került lejjebb az euróval szemben.

A grafikonon jobbról balra látható a régiós devizák heti teljesítménye

(A zöld a forint, a kék a lej, a bordó a zloty, a lila a korona)

Az is látható volt, hogy a piaci szereplők a carry trade-ben sem látnak igazán fantáziát. (Az úgynevezett carry trade egy befektetési stratégia, lényege, hogy a piaci szereplő alacsony kamatszintet fenntartó ország – például Japán - devizájában vesz fel hitelt és azt befekteti egy magas kamatszintet biztosító ország devizájába és zsebre teszi a kamatkülönbséget.) Az alacsony kamatot nyújtó japán jen  erősödött, a viszonylag magas kamatozású ausztrál dollár pedig gyengült. Mivel a forint is magas kamatozású deviza, ezért a gyengüléséhez ez is hozzájárulhatott.

Bár a forint azonos irányba tartott a koronával és a zlotyval, de a többieknél valamivel nagyobb gyengülés azt jelzi, hogy érzékenyebb a piaci változásokra a magyar deviza. Igaz, hogy komolyabb elmozdulásról nem beszélhetünk, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a devizapiacon kiegyenlítődött a forintpesszimisták és forintoptimisták aránya. Ez az egyensúly akkor borulhat fel, ha a nemzetközi szervezetekkel (Nemzetközi Valutaalap, Európai Unió) kötendő hiteltárgyalásokra kíváncsi befektetők azt látják, hogy Magyarország vonakodik tető alá hozni a megállapodást.

Egyelőre ugyanis úgy látszik, hogy a megegyezésre szükség lesz ahhoz, hogy ne ugorjon 300 forint fölé az euróárfolyam. Ameddig ez a meccs nyitott marad, addig a külföldi piacokon dől el a forint sorsa. Leegyszerűsítve: ha van vásárlókedv a nyugati tőzsdéken akkor erősödik, ha nincs, akkor gyengül a forint. 

Az egyik legnagyobb légitársaság szerint a csődhullám elkerüléséhez állami segítség kell.

Köddé váló profitokat, sőt bukásokat hozhat az idei év a légiközlekedésben, miután az európai gazdaságok továbbra is stagnálnak, az üzemanyagárak pedig megállíthatatlanul emelkednek. Legalábbis erre számít Tim Clark, a Dubai központú Emirates légitársaság elnöke, aki szerint a Spainair és a Malév idei csődje után év végéig további légitársaságok dobják be a törölközőt.

Az Emirates - amely a legnagyobb szereplővé nőtte ki magát a nemzetközi légi közlekedésben - számára húsbavágó az üzemanyagárak emelkedése, a vállalat teljes költségein belül ugyanis ez a tétel 45 százalékot tesz ki. Clark közölte, az áremelkedés ellen nem is próbálnak védekezni, amikor ugyanis a tőzsdén fedezeti ügyleteket próbáltak kötni, eddig furcsa módon mindig vesztettek…

Tízéves mélypontra esett a földgáz ára az Egyesült Államokban - mostanában szinte naponta találkozunk ezzel a hírrel a világhálón, tovább azokkal a kommentárokkal, melyek az extrém olcsó gáz alternatív felhasználási lehetőségeit firtatják.

Az olcsó amerikai gázzal helyettesíteni lehetne az egyre drágább benzint, előbb a teherszállításban, később pedig a személyautóknál, emellett a tengerentúli földgáz Európában is megjelenhetne, akár fűtési céllal is.

A földgáz tőzsdei ára az Egyesült Államokban a 2008 nyarán mért rekordról mára ötödére esett - 13,5 dollárról 2,5 dollárra -, miközben a benzin alig kerül kevesebbe most, mint négy éve. A gáz meredek áresése a kínálat emelkedésével indokolható, ami elsősorban az egyre fejlettebb fúrási technológiák megjelenésének és gazdag új lelőhelyek feltárásának köszönhető. Az Egyesült Államok földgáz-kitermelése 2005 és 2010 között mintegy 20 százalékkal ugrott meg, amivel az USA átvette a világ legnagyobb földgáz-kitermelőjének járó megtisztelő címet Oroszországtól.

A szerdától megint emelkedő magyarországi üzemanyagárakat a forint árfolyama mellett az olaj világpiaci ára befolyásolja, amely az idén kitett magáért.

A világpiacon a két legfontosabb olajfajta az amerikai könnyűolaj (crude), a másik pedig a Brent. Előbbi 105-106 dollár körül mozgott kedden, utóbbi pedig 120 dollár felett járt, szemben a januári 100, illetve 110 dollár körüli szinttel. Az árfolyamemelkedés elsősorban azzal magyarázható, hogy Irán konfliktusba került az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, de szerepet játszik benne a közel-keleti térségben lévő országokban, köztük Szíriában, Jemenben kialakult politikai fesztültség is.

10-20 dolláros olajrizikó

A crude árában durván 10, a Brent jegyzésében pedig 15-20 dolláros többletet eredményez az iráni fesztültség és további kockázatot jelent, ha fegyveres konfliktus robbanna ki, amely megdobhatja az olaj árát. Erre a veszélyre hívta fel a figyelmet kedden a Nemzetközi Valutaalap vezetője. Christine Lagarde azt mondta, akár 30 százalékos olajdrágulást eredményezhet, ha leállna az iráni olajexport. Hozzátette, egy ilyen mértékű áremelkedés "komoly következményekkel" járna az egész világgazdaságra.

Bár az olajtermelő országok elvileg örülnek az áremelkedésnek, de az elszabaduló olajár világgazdasági szempontból szinte senkinek nem érdeke, mivel az visszafogja az amúgy is harmatosan teljesítő gazdaságot - erre utalt az IMF vezetője is. Ezt alátámasztja az egyik nagy olajtermelő ország, Szaúd-Arábia álláspontja: az ország olajminisztere közölte, hogy a gazdasági növekedés szempontjából indokolatlannak tartja a mostani olajárat, ezért készek arra, hogy növelje termelését az árfolyamok csökkentése érdekében.