Radar

Felemás hetet zártak a régiós devizák. Minimális különbséggel, de most is a forint lett az utolsó. A magyar deviza hétfőhöz képest 0,6, lengyel társa 0,5 százalékkal gyengült az euróval szemben. A cseh és a román pénz azonban erősödött, előbbi 0,3, utóbbi 0,2 százalékkal. Vagyis a korona nyerte a heti versenyt.

A devizapiacokon a korábbiaknál eseménydúsabb volt a hét, és bekövetkezett a korrekció, azaz gyengülés ment végbe a porondon. A befektetőket elsőként Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke keserítette el, amikor közölte, nem indul újra a pénzpumpa.

A másik fontos piaci lökés az adósságproblémákkal küzdő Spanyolországból érkezett, gyengén sikerült a spanyol állampapír-aukció amely felerősítette az európai adósságválsággal kapcsolatos aggodalmakat, olyannyira, hogy a csütörtökön a francia állampapírok is csak magasabb hozam mellett keltek el.

A grafikonon a régiós devizák heti teljesítménye látható

(A zöld a zloty, a kék a lej, a bordó a forint, a lila a korona)

Ebben kedvezőtlen klímában mozgott a forint, ráadásul kiderült, hogy továbbra sincs érdemi elmozdulás az IMF-tárgyalások ügyében. Ebben a helyzetben egy jelentősebb forintgyengülés sem lett volna meglepő, de a magyar deviza jól bírta a kiképzést. Igaz, a mérsékelt gyengülésével így is utolsó lett a régiós devizák heti küzdelmében.

Az eurózóna felizzó válsága remek alkalmat biztosított a spekulánsoknak hogy teszteljék a svájci jegybankot, amely azonban kitart, és - Magyarország legnagyobb örömére - egyelőre nem engedi erősödni az alpesi devizát.

A devizapiaci spekulánsok az elmúlt napokban nagy tételben fogadtak a svájci frank euróval szembeni erősödésére, megpróbálva ezzel rákényszeríteni a svájci jegybankot, hogy adja fel a tavaly szeptember óta érvényben lévő 1,2-es árfolyamgátat. A központi bank azonban egyelőre ellenáll a spekulánsok rohamának, és nem adja fel a szintet, azaz nem engedi 1,2 alá esni az EURCHF árfolyamot.

Ki miért harcol?

Kérdésként felmerülhet, hogy a spekulánsok miért támadják a frankot. A válasz rendkívül egyszerű: pénzért. Egy árfolyamgát összeomlásakor ugyanis elszabadul az árfolyam, és napok alatt milliókat, sőt milliárdokat lehet keresni. És hogy miért nem szeretnék a svájciak, hogy erősödjön a frank? Elsősorban azért nem, mert az erős frank tönkreteszi az exportjukat és recesszióba taszítja a gazdaságot.

A történet harmadik szereplője Magyarország. A magyar lakosság szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy miként végződik a spekulánsok és a svájci jegybank csörtéje. Ha ugyanis elbukik az 1,2-es küszöb, akkor a frank árfolyama gyorsan 250 forint fölé ugorhatna, sőt akár a 260-270-es szinteket is megközelíthetné.

Az év első három hónapjában a fémek vitték a prímet az árupiacon. A január elején és március végén feljegyzett árfolyamok alapján a platina nyerte a versenyt, árfolyama ugyanis több mint 17 százalékkal emelkedett. Szorosan követi az ezüst, 16 százalékos drágulással, a harmadik helyen pedig a Brent típusú olaj található, amely több mint 14 százalékkal drágult.

A fémek látványos emelkedése leginkább a pénzpiaci körülményekkel, semmint fundamentális - a kereslet és kínálat alapján kialakult - tényezőkkel magyarázható. Arról van szó, hogy az európai, ezen belül a görög adósságválság enyhítendő beindult a pénzpumpa, ez növelte a pénzmennyiséget a rendszerben, amit el kellett költeni. A pénz egy része pedig a fémek piacán csapódott le.

A fémdrágulás mellet ritka jelenséggel is találkozhattunk az árupiacon, a kávék ugyanis egymással mentek szembe. A robusta típusú kávé árfolyama 6 százalékkal emelkedett, az arabica típusú kávé jegyzése ötödével csökkent, ez pedig azért furcsa mozgás, mert egymást helyettesítő alapanyagokról beszélünk.

Ritkaság

Az arabica áresését az váltotta ki, hogy a legnagyobb termelő Brazília rekordtermést, azaz hatalmas kínálatot helyezett kilátásba az év elején, ez pedig lejtőre küldte az árfolyamot. A trend azonban a negyedév végére megtört, egyrészt az utóbbi hónapokban a vártnál szárazabb volt az időjárás, ráadásul a kedvező terméskilátások miatt Brazília jelentősen lecsökkentette az arabicakészleteit. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy megfordul az árfolyam trandje, az idén mérsékelt, jövőre pedig az időjárástól függően feljebb kúszhat az arabica ára.

Masszívan emelkedett a búza és a kukorica árfolyama az amerikai mezőgazdasági minisztérium legfrissebb jelentését követően, melyből kiderült, hogy az elemzők ismét elszámolták a készletadatokat, és a kukorica készletek szintje év végére 15 éves mélypontra eshet az Egyesült Államokban. (Radarunk egy hete írta meg, hogy az amerikai elemzők az elmúlt hét negyedévben átlagosan 5,7 millió tonnás hibával számoltak.

A feltörekvő világ töretlenül bővülő fogyasztása - kiegészülve a bioetanol-gyártás miatti kereslettel - egyre nagyobb, és várhatóan tovább erősödő igényt támaszt a mezőgazdasági termékek iránt, nem is csoda, hogy az amerikai gazdák például a kukorica vetésterületét 75 éve nem látott szintre kívánják bővíteni.

A mezőgazdasági termékek árai pedig időközben csak emelkednek, például a kukorica tőzsdei jegyzése 2010 eleje óta mintegy 60 százalékkal, a szója árfolyama 40 százalékkal, a búza ára pedig közel 30 százalékkal ugrott meg.

A világ leggazdagabb embereinek nem lehet oka panaszra, év eleje óta valamennyiük vagyona gyarapodott.

A Bloomberg hírügynökség március elején indította el a milliárdosok indexét, amely minden nap megmutatja, hogy a világ húsz leggazdagabb emberének vagyona mennyivel gyarapodott vagy éppen csökkent a részvénypiaci mozgások nyomán. Eddig egyiküknek sem lehet oka panaszra, ugyanis mindenki növekedést ért el januárhoz képest.

Ha az idei vagyongyarapodás mértékét nézzük, akkor a sor elején Eike Furhken Batista, az elsősorban olajiparban érdekelt brazil üzletember áll. Vagyona több mint 50 százalékkal 34 milliárd dollárra hízott három hónap alatt.

A legszerényebb gyarapodást az amerikai Koch Industries ipari konglomerátum két tulajdonosa érte el, a testvérpár, David Koch és Charles Koch vagyona egyaránt 2,1 százalékkal 34,3-34,3 milliárd dollárra nőtt.