Radar

A héten nem volt kivétel, valamennyi régiós deviza veszített értékéből, közülük a legrosszabb teljesítményt - a múlt héthez hasonlóan - a forint nyújtotta.

A hétfői jegyzésekhez képest péntek délutánig a forint az euróval szemben 1,4 százalékkal gyengült, vagyis a közös deviza jegyzése 295 forint fölé lendült. Csütörtökön ennél is rosszabb volt a helyzet, amikor az euró 297 forintig is elszaladt. 

A legjobb eredményt a román lej érte el, az euróval szemben ugyanis csak fél százalékkal gyengült. A lejt a zloty követte, amely 0,9 százalékot veszített értékéből. A cseh korona a harmadik helyen végzett, a forinttól alig elmaradó, 1,2 százalékos süllyedéssel. 

A grafikonon a régiós devizák heti teljesítménye látható

(A zöld a zloty, a kék a lej, a bordó a korona, a lila a forint)

A forint csütörtöki és heti gyengülése a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. A külföldi piacokon pesszimizmus alakult ki, azaz az eladók kerültek többségbe. Mivel a régiós devizák a kockázatosabb eszközök táborába tartoznak, ezért ebben a piaci klímában gyengültek.

A forint pedig azért esett nagyobb mértékben, mert a piacok bizonytalanabbnak látják a helyzetét a többi devizánál. Ez pedig elsősorban a gazdaság gyengébb számai mellett továbbra is azzal magyarázható, hogy nincs semmilyen előrelépés az Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól várt hitelkeret ügyében, amely a befektetők szerint szükséges lenne Magyarország számára. 

Elsők vagyunk a kamatlistán

A héten nem változott a magyar alapkamat, amely az Európai Unión belül a maga 7,0 százalékával a legmagasabbnak számít. Európában ugyanakkor találni magasabb kamatszintet, Ukrajnában például 7,75, Szerbiában 9,5 százalék az alapráta. Ennél magasabb kamatokat más kontinensen kell keresni. A Bloomberg adatai szerint Kenya az első 18 százalékos kamatszinttel, a hatvanhét országot felsoroló ranglistán a tízedik Brazília 9,75 százalékkal.

A kamatszintet tekintve tehát uniós listavezetők vagyunk, ennek pedig több oka van. A kamatszinttel a jegybank az inflációt igyekszik kordában tartani, magas kamat esetén kisebb a veszélye, hogy elszabadulnak az árak. Az infláció elleni harc részeként a hitelezést szabályozza a jegybank, vagyis azt, hogy a bankok mennyiért adnak egymásnak kölcsön. Másfelől pedig a forint elleni spekuláció fegyvere, a mostani kamatszintben ez játszhatja a főszerepet.

Bizalomhiány

Ha több befektető kipécézné magának a forintot, akkor forintban vesznek fel rövid távú forinthiteleket, abból eurót vásárolnak a devizapiacon mondjuk 290 forintért, ezáltal növelik a forintkínálatot a piacon, vagyis csökkenni kezd a forint árfolyama. Ha ezt egyre többen teszik, fokozatosan gyengült a forint, amíg a másik oldalon nem állnak be vevők.

Mondjuk 310 forintig elszalad az árfolyam, eladják az eurót 310 forintért, visszafizetik a forinthitelt az eurónként egy húszast jelentő nyereséget pedig zsebre teszik. Ezt a folyamatot törte meg a jegybank például 2008 őszén, amikor 3 százalékponttal megemelte az alapkamatot. Ennek következményeként a spekulánsok alapanyaga, a forint és a mögötte álló hitel jelentősen megdrágult, a gyengülésre való várakozás pedig csak vitte a pénzt. Kevésbé viharos időkben pedig azért tarthatja magasan a kamatot a jegybank, hogy a magas kamat, azaz jelentős költségek miatt védekezzen egy esetleges roham ellen.

Rosszul kalkuláltak az amerikai elemzők: az elmúlt hét negyedévben átlagosan 5,7 millió tonna eltéréssel tartották nyilván az amerikai kukoricakészleteket, amely mennyiség megegyezik Oroszország teljes éves fogyasztásával.

Bár arra nincs válasz, hogy ki lehet a hunyó, a tévedés mindenesetre hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszerárak az elmúlt két évben nagyon változékonyak legyenek. Például az amerikai árutőzsdéken az említett hét esetből hatszor fordult elő, hogy a kukorica ára egy nap alatt - a készletadat bejelentésének napján - 6 százalékos elmozdulást mutatott.

Az ENSZ által számolt élelmiszerárak ma mindössze 9 százalékkal maradnak el a tavaly felállított történelmi csúcstól, és szakemberek szerint könnyen lehet, hogy év végére új rekord szülessen. Az áremelkedéshez pedig hozzájárul az is, hogy a piaci szereplők egyre nehezebben tudják előre jelezni a termés- és készletadatokat, az amerikai agrártárca például kiszámolta, hogy ma kétszer akkora eltérések vannak az előre jelzett és a tényadatok között, mint 5-10 évvel ezelőtt.

A következő hetekben több, a devizapiacok teljesítményét meghatározó esemény várható. Az amerikai jegybank újabb pénzpumpájáról hétfőn írtunk, a másik fontos esemény a svájci jegybank új elnökének áprilisban-májusban várható kinevezése lehet, az új vezető politikája ugyanis befolyással bír a devizahiteles magyar háztartások szempontjából kulcsfontosságú frank kilátásaira.

A legfontosabb kérdés, hogy az új elnök és a döntéshozó testület hogyan áll az euróval szemben tavaly érvénybe léptetett árfolyamküszöb módosításához. Jelenleg az euróval szemben - EURCHF árfolyam - az 1,20-as szintnél van a limit, de korábban és a napokban felröppentek pletykák a piacon, amelyek a küszöb feljebb emelését találgatták. Egy ilyen horderejű döntésre jó eséllyel csak az új elnök megválasztása után kerülhet sor.

Pénzszivattyú

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a küszöböt megemeli-e a jegybank. A lépés azonnal gyengítené a frankot, melynek mostani ereje a svájci exportot jelentősen visszafogja, emellett kiszivattyúzza a magyar családok kasszáját is.