Radar

A múlt heti gázolaj- és benzinár zuhanást követően most jóval szerényebb árváltozás várható a hazai kutakon.

A héten ugyan a benzin és gázolaj tőzsdei árfolyama tovább süllyedt, a forint azonban gyengült a dollárhoz képest, így a forintban jegyzett üzemanyagárak szempontjából a két hatás nagyjából kioltotta egymást.

A konkrét számokat tekintve ez úgy nézet ki, hogy a gázolaj heti átlagos tőzsdei árfolyama 1,0 százalékkal, a benzin jegyzése 2,5 százalékkal esett, a forint azonban 0,7 százalékkal gyengült a hét átlagában, azaz a forintban jegyzett elmozdulás a gázolaj esetében minimális, a benzinnél pedig 1,8 százalékos esés volt.

Benzinár idei alakulása (forint/tonna)

Így a gázolaj ára változatlan maradhat a hazai kutakon a Mol soron következő döntése nyomán, miközben a benzinár szerény mértékben - 2-4 forinttal - tovább ereszkedhet.

Valamennyi régiós deviza erősödött a héten, de a forint esetében ehhez látványos hajrára volt szükség.

Jó erőben kezdte a hetet a hazai deviza, az euró bő 3 forinttal a 290-es határ alól indult hétfőn és a hét első felében viszonylag szűk sávban ezen szint alatt mozgott. Csütörtökön aztán két oldalról kapott pofont a magyar deviza.

Egyfelől az uniós csúcstalálkozó miatti délelőtti befektetői pesszimizmus a dollárt erősítette az euróval szemben, ez pedig a forintot is gyengítette. Másik oldalról pedig belföldi hír nyomasztotta a magyar devizát. Mégpedig a kormány új gazdasági csomagja, amelyből a befektetők a költségvetési szigor enyhülését olvasták ki, ami szintén rosszat tett az árfolyamnak.

Csütörtökön az euró 290 forint fölé szaladt, annak ellenére, hogy közben az IMF jelezte, hogy megindulhatnak a tárgyalások a hitelkeretről és a szokásos kötvényaukció is jól sikerült.

Vegyesen teljesítettek a héten a térségi devizák, a forint azonban jól jött ki a sorsdöntő görög választások előtti versenyből. 

A héten elsősorban a Spanyolország miatti befektetői aggodalmak határozták meg a nemzetközi befektetői hangulatot, de a kivárás is fontos tényező volt. 

A befektetők ugyanis a vasárnapi görög választásokra figyelnek, amelynek eredménye alapvetően befolyásolhatja az eurózóna, így a közös deviza jövőjét. Ha a görög választások nyertese elutasítja a megszorításokat, az nagyjából egyet jelenthet a csőddel és az eurózónából való kilépéssel, ez lejtőre teheti az eurót, illetve a rizikósnak mondott devizákat, köztük a forintot is.

Ha a voksoláson győztes párt újratárgyalná az EU-val és az IMF-fel a feltételeket, az további bizonytalanságot okozna piacokon, megspékelve a spanyol betegséggel. Egyelőre azonban korai lenne jóslatokban bocsátkozni, hétfőn reggel kiderül, hogyan reagál a piac, utána lehet előrejelzéseket készíteni az árfolyamokra. 

A heti verseny a román lej nyerte, amely stagnálással zárt. A második helyen végzett a forint, hétfő és péntek között mindössze 0,1 százalékkal gyengült. A lengyel zloty 0,5 százalékkal jött lejjebb, ezzel a harmadik. A régiós legstabilabb devizája, a cseh korona meglepetésre az utolsó helyen zárt, 0,8 százalékos értékvesztéssel. 

Az eurózóna adósságválsága 30 ezer milliárd forintos lyukak befoltozásával nem oldható meg. Egyelőre nincs megoldás, pedig az idő sürget.

Bár hétfőn a kereskedés első felében úgy tűnt, a spanyol bankrendszer stabilizálására kért 100 milliárd eurós csomag megnyugtatja a befektetőket és megindultak felfelé az árfolyamok. Az öröm azonban nem sokáig tartott.

A jelenlegi árfolyamon közel 30 ezer milliárd forint értékű spanyol hitelcsomag ugyanis nem biztos, hogy elég a spanyol problémák megoldásához, elképzelhető, hogy további segítségre lesz szükség. Emellett kiderült, hogy a recesszióba süllyedő Ciprusnak is segítségre lehet szüksége.

Még nagyobb gond, hogy a befektetők egy része attól tart, csak idő kérdése az olasz mentőcsomag bejelentése. Mindezek miatt erősödött a feszültség a piacokon, amit mutat, hogy az ázsiai tőzsdék kedden az európai és amerikai társaik hétfői esése után ugyancsak veszítettek értékükből.

Lekörözte a többieket a forint. Bőven a 300 forintos lélektaninak mondott határ felett kezdte a hetet az euró, 305 forint felett is járt az árfolyam, pénteken azonban közel 10 forinttal kevesebb ért a közös deviza.

A forinterősödés részben annak köszönhető, hogy a nemzetközi piacon az korábbi hetekben a dollárral szemben egyre jobban gyengülő euró megindult felfelé az emelkedőn, ez pedig segített a rizikósabbnak tartott, úgynevezett feltörekvő piaci devizáknak, így a forintnak is.

Az euró erősödése a kedvező befektetői hangulat számlájára írható. Ebben szerepet játszott egyebek mellett, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyik jegybankára jelezte, ha, szükség lesz rá, újra beindítható a pénzpumpa. Szintén hozzájárult a jó hangulathoz, hogy a súlyos gondokkal küzdő Spanyolország sikeres kötvényaukciót bonyolított le.

Ezután is a spanyolok voltak a középpontban, csak ellenkező előjellel: a Fitch hitelminősítő jelentősen, három fokozattal lerontotta a spanyol osztályzatot, mondván Madridnak nagyon komoly összeget kell kifizetnie a bankok feltőkésítése érdekében. Pénteken pedig megjelent egy sajtóértesülés, amely szerint Spanyolország mentőcsomagot fog igényelni. A rossz spanyol hírek az euróz gyengítette a dollárral szemben, de a forintot nem küldte lejtőre.