Radar

Érdekes jelenség a tőzsdéken, hogy amikor sokan fogadnak valamire, akkor annak többnyire pont az ellenkezője következik be.

A spekulánsok például a múlt héten január óta nem látott mértékben csökkentették a mezőgazdasági termékek - búza, kukorica, szója, cukor - áremelkedésére kötött "fogadásaikat", miközben az árak 2012-ben eddig nem látott mértékben emelkedtek, átlagosan 3,5 százalékkal egy hét alatt.


A spekulánsok egy része tehát lecsúszott az idei év eddigi legnagyobb egyheti nyereségéről, aggodalomra ugyanakkor semmi okuk, a hírek ugyanis egyre inkább arra utalnak, hogy a dél-amerikai kontinensen pusztító aszály alaposan megtizedelheti az idei termést - kukorica, cukor -, ez pedig felpörgetheti a magasabb élelmiszerárakkal kapcsolatos spekulációt.

Felemás hetet zártak a régiós devizák, amelyek egymástól eltérő pályán mozogtak. A péntek délutántól péntek délutánig tartó versenyt a cseh korona nyerte: fél százalékkal erősödött az euróval szemben a most pénteki kora esti - 18 óra körüli - árfolyamok alapján.

A második helyre jött fel az előző héten még utolsó helyen lévő forint, a magyar deviza ugyanis szerény mértékben, 0,3 százalékkal erősödött - a hosszú hétvége miatt - csonka héten.

A vesztesek között van a lej és a zloty. Bár a lej a héten soha nem látott mélypontra süllyedt az euróval szemben, a múlt pénteki szintekhez képest százalékos arányban a zloty még rosszabbul teljesített, előbbi 0,7, utóbbi 0,8 százalékot veszített értékéből.

A lengyel deviza rossz szereplésében szerepet játszott, hogy az elemzői várakozásoknál rosszabb lett a hét közepén megjelent lengyel fizetésimérleg- és inflációs adat, ez pedig gyengítette a devizát. A hét második felében ugyan javított helyzetén a zloty, de nem tudta teljesen ledolgozni hátrányát.

Hullámzó mozgást mutatott a forint is. Az euró árfolyama hétközben megfordult a 293 forintos szinteken, majd rákapcsolt a magyar deviza, de ez nem volt elég ahhoz, hogy tartósan a 290 forintos szint alá kerüljön az euróárfolyam, igaz, pénteken kora este e szint alatt is járt a jegyzés.

Idén növekedni fog a világ olajétvágya - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) héten kiadott, a Reuters által idézett előrejelzéséből.

A szervezet azonban nem változtatott korábbi előrejelzésén, vagyis továbbra is azzal számol, hogy közel 1 százalékkal több, azaz 89,9 millió hordó lesz a napi kereslet 2012-ben. Az IEA a világgazdaság gyenge növekedési kilátásaival és a magas olajár miatti keresletcsökkenéssel magyarázta, hogy nem nyúlt a korábbi számokhoz.

A friss prognózis ugyanakkor a korábbitól eltérő kitermelést, más néven olajkínálatot jelez előre. A legjelentősebb olajexportáló országokat tömörítő OPEC-en kívüli országoktól az IEA korábban napi 900 ezer hordós termelést várt, ma már azonban csak 730 ezerre számít.

A kiesés azonban előreláthatóan nem fog gondot okozni, mivel az OPEC-országokban dübörög a termelés, a szervezethez tartozó országokban a termelési szint utoljára 2008-ban látott szintre emelkedett. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Szaúd-Arábia három évtizede nem látott mennyiséget hozott a felszínre, de szerepet játszott a növekedésben az is, hogy Líbia olajipara is kezd magára találni.

Az elmúlt években valóságos árháború bontakozott ki Kína és a Kínán kívüli világ között a mindennapokban talán kevésbé ismert, de a modern technológiák számára annál értékesebb ritkaföldfémek piacán.

A high tech iparágakban - laptopok, ipad-ek , hibrid autók, űrkutatás, hadiipar - használt ritkaföldfémek kitermelését több mint 90 százalékban többnyire állami befolyás alatt álló kínai vállalatok végzik, akik az elmúlt évtizedben mindent megtettek annak érdekében, hogy az árak a magasba szökjenek.

Az eszköztárukból nem hiányozhatott az exportkvóták korlátozása, a bányák ideiglenes bezárása, sőt az export teljes leállítása sem, amivel különösen a japán óriás vállalatoknak - Toyota, Honda - okoztak kellemetlen pillanatokat. A ritkaföldfémek ára a rohamosan bővülő felhasználásnak és a kínai vezetés árfelhajtó akcióinak köszönhetően az elmúlt évtizedben rohamtempóban emelkedett, 2004 és 2011 között például egyes fémek piaci ára 20-25-szörösére ugrott.

Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne kapnánk hírt egy újabb élelmiszerár-rekordól. Drágább lesz a kakaó és a tea, fölmegy a búza vagy épp a kukorica ára a világpiacon. A legfrissebb újdonság az, hogy Kína - hiába a december óta 20 százalékkal emelkedő világpiaci ár - a 2012/2013-es időszakban 59 millió tonnára kívánja emelni szójabab importját, a felhasználást pedig a jelenlegi 169 millió tonnáról 2015-re 200 millió tonnára kívánja bővíteni.

Az emelkedő élelmiszerárakkal kapcsolatos hírek mögött valahogy mindig Kínát és a kínai rekord összegű vásárlásokat találjuk meg…

Kína már így is a legnagyobb szójabab importőr a világon, a folyamatok pedig abba az irányba mutatnak, hogy rövid időn belül újabb vásárlásokra készül. Érdekes statisztika: jelenleg az Európai Unió teljes lakosságának megfelelő kínai ember fogyaszt legalább annyi mezőgazdasági terméket, mint egy átlagmagyar.