Radar

A piaci folyamatok alapján akár 8-9 forinttal is csökkenhetne a benzinár, kérdés ugyanakkor, hogy a Mol mennyire bánik óvatosan a ceruzával.

A héten minden az autósok kezére játszott a nemzetközi piacokon, a benzin és a gázolaj tőzsdei ára csökkent, a forint pedig az IMF-tárgyalás felől érkező kedvező híreknek köszönhetően számottevően erősödött a dollárral szemben. Az eredmény: a Mol részéről indokolttá vált egy jókora gázolaj- és benzinár-csökkentés.

Benzinár idei alakulása (forint/tonna)

Ami a pontos értékeket illeti: a hét átlagában a forint 2,3 százalékkal erősödött a dollárral szemben, a benzin tőzsdei ára 2,7, a gázolajé 0,8 százalékkal süllyedt, ami összességében - figyelembe véve, hogy a hazai kiskereskedelmi ár mintegy 42-44 százalékát adja a termelői (világpiaci) ár - a gázolaj esetében 4-6, a benzinnél pedig akár 8-9 forintos árcsökkentést is indokolna (!) a kutakon a jövő héten.

Mi tippelünk, a Mol dönt

Indokolna. Fontos ugyanis hangsúlyozni, hogy ezek csupán a piaci adatokból számolt elméleti kalkulációk, a Mol árazási politikájától függően nem feltétlenül érvényesíti a változásokat az üzemanyagárakban. Április elején is volt olyan hét, amikor a benzin, a gázolaj és a forint árfolyamának változása akár több forintos drágulást is indokolt volna a következő héten, ám a Mol mégsem emelt árat.

Izgalmas hetet zárt a devizapiac, amelynek egyik főszereplője a forint volt. A magyar deviza a régiós devizák versenyét utcahosszal megnyerte.

A magyar deviza jó szereplése annak köszönhető, hogy előrelépés történt az IMF-tárgyalások ügyében. Először kedden Orbán Viktor és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozott arról, hogy közeledtek a két fél álláspontjai a vitás kérdésekben, szerdán pedig Brüsszel úgy döntött, megindulhatnak a tárgyalások, amelynek eredményeként Magyarország hitelkerethez juthat.

Az elmúlt hetekben bizonytalan volt a befektetői bizalom javulásához szükséges hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdése, ez pedig meg is látszott a forint árfolyamán. Ehhez hozzájött az európai adósságválság, elsősorban a Spanyolország súlyos pénzügyi gondjai miatt kialakult pesszimizmus, így 300 forint közelébe került az euró.

Óránként 20 000 okostelefont adott el a Samsung az első negyedévben, amely teljesítménnyel kiérdemelte a világ legnagyobb okostelefon-gyártójának járó megtisztelő címet, megelőzve immáron az iparág nehézsúlyú bajnokát, az Apple-t.

A két nagyhal az okostelefon-piacon gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált, a Nokia vesszőfutásáról korábban már írtunk, de a HTC és a Blackberry telefonokat gyártó RIM sem bírja a tempót a két óriással.

A Samsung egyébiránt az első negyedévben 44,5 millió okostelefont értékesített, az összesített profitja pedig elérte az 5,2 milliárd dollárt, ami forintban számolva meghaladja az 1100 milliárdot. Ebből az összegből papíron akár a teljes Nokia vállalat felét is megvásárolhatná…

Ami a jövőt illeti, nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy kijelentsük: a következő évek az Apple és a Samsung küzdelméről fognak szólni az okostelefon-piacon. A két rivális piaci részesedése mára elérte az 55 százalékot, amely részarány szinte biztosan tovább fog növekedni.

Elképzelhető lenne olyan génkezelt növényeket "fejleszteni", melyek tengervízzel öntözhetők? A guruk egy része valóságos vízipari forradalomra számít a következő évtizedekben.

Bár ivóvíz nélkül képtelenek lennénk létezni, a fejlett gazdaságokban a tiszta víz mégis többnyire ingyen van. Vízdíjat - havi néhány ezer forintot - ugyan fizetünk, ez ugyanakkor sokkal inkább az ivóvíz-hálózat fejlesztését, fenntartását fedezi, mint a felhasznált víz valós értékét. Az ivóvíz sokkal inkább egyfajta közvagyon, mint piaci termék, amiért fizetni kellene.

A vízgazdálkodás ugyanakkor az egyik leggyorsabban fejlődő iparág világszerte, melynek méretét globálisan már 500 milliárd dollárra becsülik. Ez az összeg az elkövetkező évtizedekben várhatóan a világgazdaság növekedési üteménél tempósabban fog bővülni, a várakozások szerint például Kína a következő 5 évben 50 milliárd dollárt fektet az iparágba - víztisztítás, ivóvíz-hálózat fejlesztés, sőt árvízvédelem - míg az Egyesült Államok a következő 25 évben nem kevesebb, mint 1000 milliárd dolláros beruházással számol a víziparban.

A hétfőn még a 300 forintos szint közelében is megforduló euró kedden 294 alá süllyedt, szerdán reggel pedig 293 forintba került (szerdán kora délután, az EU-s megállapodás hírére már a 288-at közelítette az árfolyam). Utóbbi szinteken pedig legutóbb április elején mozgott a közös európai deviza.

A látványos erősödéshez hozzájárult a kedvező nemzetközi befektetői hangulat, de forintspecifikus tényezőknek nagyobb szerep jutott. Ezt az bizonyítja, hogy a forint régiós társa, a zloty árfolyama alig változott az euróval szemben a keddi kereskedésben.

A forint elsősorban a pozitív híreknek köszönheti sikerét, az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban ugyanis kedvezően nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn uniós biztos. A piac ezzel a jelentős erősödéssel jutalmazta a nyilatkozatokat.

A hitelezés az új király, Kínának is bealkonyul - állítja Richard Duncan, az IMF korábbi közgazdásza.

A jelenleg Bangkokban élő szakember, aki többek között a Világbanknak, az IMF-nek és a Blackhorse Asset Managementnek is dolgozott, a "The New Depression: The Breakown of the Paper Money Economy" című könyvében nem kevesebbet állít, mint hogy a (valódi) kapitalizmus már 1914-ben kimúlt, amikor az első világháborúra készülő európai államok aranyfedezet nélküli pénzkibocsátásba és deficitfelhalmozásba kezdtek. Azóta a hitel az úr...

A Fed 1968-ban törölte az aranyfedezet kötelezettségét, a hatás pedig nem maradt el: a globális hitelállomány a 60-as évek végi 1000 milliárd dollárról 2007-re 50 000 milliárd dollárra nőtt. Az elmúlt 50 évben mindössze kilencszer fordult elő, hogy az egyesült államokbeli teljes hitelállomány 2 százaléknál kisebb mértékben bővült, az ilyen éveket azonban rendre recesszió követte, amelyből - hogyan máshogy? - masszív hitelekkel sikerült kilábalni...

Miközben lépten-nyomon pesszimista elemzői véleményekkel találkozunk a forint kapcsán, a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya mindenkori csúcsra ugrott.

A piac lényegében már beárazta az IMF-megállapodás csúszását, miközben továbbra is megy a kettős kommunikáció a kormány részéről. Mindazonáltal mintha valami megmozdult volna az állóvízben: Fellegi Tamás helyét a tárgyalódelegáció élén várhatóan a nemzetközi pénzügyi rendszer által is elismert Varga Mihály veszi át, a fővárosi önkormányzat megállapodott a Suezzel a Fővárosi Vízművek visszavásárlásáról, a hétvégén Matolcsy György tárgyal David Liptonnal, az IMF vezérigazgató-helyettesével, jövő héten pedig Orbán-Barroso találkozó lesz.

Külföldi befektetők állampapír-állománya (milliárd forint)

forrás: AKK

Könnyen lehet tehát, hogy izgalmas napok/hetek következnek a forint piacán, miközben ugyanis a sajtóból szinte naponta érkeznek az aggasztó hírek és elemzések a forint és a megrekedt IMF-tárgyalások kapcsán, addig a külföldi befektetők - igaz, továbbra is rendkívül magas hozam mellett - vásárolják a magyar állampapírokat, a színfalak mögött pedig mintha mégis közelednének egymáshoz a tárgyalófelek.

Hetente versenyeztetjük a régiós devizákat, az elmúlt hetekben rendre a forint végzett a sor végén. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a forint a legsérülékenyebbnek tartott deviza a régióban. Ha van legsérülékenyebb deviza, akkor stabilnak, legstabilabbnak is kell lennie, ez pedig a cseh korona.

Bár Csehország jövőre és 2014-ben megszorításokat tervez a költségvetési hiány leszorítása érdekében, a gazdaság teljesítményét meghatározó mutatókban jól áll. Beszédes, hogy a cseh jegybank alapkamata 0,75 százalék, ez pedig negyed százalékponttal alacsonyabb az eurózóna jegybankjánál érvényben lévő 1 százalékos rátánál és töredéke a 7 százalékos magyar kamatnak. Az alapkamat pedig a hitelezés, ezen keresztül a beruházások és a növekedés szempontjából kulcsfontosságú.

A befektetők bizalmát amellett, hogy a minimális alapkamat mellett is van vevő a cseh koronára, az is jelzi, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint a hosszú távú államkötvények hozama (kamata) 3,71 százalék, ennyit kérnek évente a befektetők azért, hogy finanszírozzák a cseh államadósságot. Magyarország esetében az elvárás 8,73 százalék, vagyis több mint duplája a cseh értéknek.

Érdekes pályát írt le az elmúlt hetekben az Apple tőzsdei árfolyama. A papír jegyzése az év első bő három hónapjában 60 százalékkal emelkedett, aminek eredményeként múlt héten (igaz csak néhány percre, de) a 600 milliárd dollárt - 135 000 milliárd forint - is átlépte a cég piaci értéke (ez a magyar GDP-nek több, mint négyszerese!).

Az újabb kerek határkő leküzdése azért nagy szó, mert erre korábban mindössze egyetlen vállalat volt képes: a Microsoft 12 évvel ezelőtt a dotcom-lufi kipukkanása előtt, ráadásul a szoftveróriás tulajdonosai is csak két hétig büszkélkedhettek azzal, hogy cégük 600 milliárdnál is többet ér.

Furcsa mód az újabb rekorddöntés ahelyett, hogy tovább fűtötte volna az optimizmust, ezúttal fordulatot hozott, s a dinamikus emelkedést (ha egyelőre csak 5 napra is, de) felváltotta a még talán ennél is meredekebb zuhanás. A részvény árfolyam 10 százalékkal értékelődött le egy hét alatt, ami azt jelenti, hogy az Apple értéke 60 milliárd dollárral csökkent (ez a Mol teljes értékének nyolcszorosa).

Tovább zuhant a tejpor világpiaci ára, miután a várakozások szerint a termelés rekordszintet érhet el, a kereslet pedig rövidtávon - elsősorban a kínai vevők kiesésének betudhatóan - visszaeshet.

Egy tonna tejporért a világpiacon most megközelítőleg 2800 dollárt - 630 000 forint - kell fizetni, ami bő 40 százalékos visszaesést jelent a tavaly tavasszal fölállított csúcshoz képest. A Bloombergen megjelent elemzés szerint a szakemberek további lemorzsolódásra számítanak, amiért a felelős Kína lehet...

A távol-keleti óriásgazdaság ugyanis az elmúlt hónapokban jelentős készleteket halmozott föl tejporból, amiből a piaci pletykák szerint az következik, hogy a következő hónapokban csökkentheti vásárlásait.

A kereslet tehát visszaeshet, a kínálat ugyanakkor növekedhet, miután a tavalyi rekord árakat látva a termelők alaposan rákapcsoltak: az USA, amely a legnagyobb tejtermelő a világon idén két százalékkal 90,6 millió tonnára növelheti termelését.

Egy esetleges eladási hullámot generáló spanyol válság vélhetően felgyorsítaná a forint szempontjából kulcsfontosságú magyar hiteltárgyalásokat.

Napok óta bizonytalanság uralkodik az európai pénzpiacokon, a befektetők attól félnek, hogy Spanyolország is az utolsó pillanatban megmentett Görögország sorsára jut.

Egyelőre nincs igazán komoly pánik, ha azonban nem sikerül elhitetni a befektetőkkel, hogy Spanyolország úrrá tud lenni pénzügyi problémáin és képes a piacról finanszírozni adósságát, akkor a görög válságnál jóval nagyobb felfordulás jöhet a piacokon elsősorban azért, mert a jelentős nemzetközi kitettséggel rendelkező nagybankokkal megspékelt spanyol gazdaság jóval meghatározóbb az eurózónában, mint a görög.
Forrás: Sxc.hu

Egy fokozódó pesszimizmus - amit egyelőre sajnos nem lehet kizárni - ismét eltérítheti a befektetőket az eurózóna piacaitól és felerősödheti az valutaövezet széthullása miatti aggodalmak. Ebben az esetben a befektetők a kockázatmentesnek tartott eszközökbe menekülnének. Ez az árfolyamok nyelvén azt jelentené, hogy a dollár erősödne, az euró pedig gyengülne. Az euró esésével párhuzamosan a forint piacát is ellepnék az eladók, ez pedig bőven 300 forint fölé hajtaná az euró árfolyamát.

Az Apple alig több mint egy negyedéves profitból zsebre tehetné a Nokiát.

A Nokia a múlt héten közölte, a korábban vártnál rosszabb profitrátára van kilátás az első negyedévben, és egyelőre a második negyedévben sem várható javulás. A finn óriásvállalat a mobiltelefon piacon kialakult éles versennyel, és az ebből adódó piacvesztéssel magyarázta a gyenge eredményprognózist. A bejelentést követően a részvény árfolyama tizenöt éves mélypontra zuhant.

A társaság piaci értéke a múlt heti 20 százalékos árfolyam-zuhanással 10 milliárd euró közelébe csökkent. Ez az összeg gyakorlatilag megegyezik az Apple 2011 negyedik negyedévében elért nyereségével, azaz kis túlzással kijelenthető, hogy a nagy rivális alig több mint háromhavi profitból zsebre tehetné a patinás finn társaságot.

Egyre több szakember látja úgy, hogy a Nokia számára ezzel hamarosan véget is érhet a történet. A 130 ezer embert foglalkoztató társaság nem bír a riválisokkal - Apple, Samsung -, a bevételek rohamtempóban csökkennek, a profit eltűnt, a befektetők elpártoltak. A pozitív fordulatot még a Microsofttal kötött stratégiai együttműködés és a 10 000 főt érintő elbocsátás sem hozta meg.

Valamennyi régiós deviza veszített értékéből a héten. Ebben szerepet játszott, hogy jellemzően kedvezőtlen befektetői hangulat uralta a piacokat, elsősorban a spanyol aggodalmak miatt. Egy másfél héttel ezelőtti rosszul sikerült spanyol kötvényaukció után az eurózóna kötvénypiacain feszültség alakult ki, ennek következtében emelkedtek a hozamok. Ráadásul Spanyolország csődkockázati mutatója a héten rekordszintre nőtt.

Pénteken romlott el igazán a hangulat a világ tőke- és pénzpiacain. A magyar tőzsde jelentős esést volt kénytelen elkönyvelni, az egyik vezető részvény, az OTP több mint 6 százalékkal zuhant. Ezzel párhuzamosan a legfontosabb európai részvényindexek 1-2,5 százalékkal estek, az amerikai parketten pedig több mint 1 százalékos volt a süllyedés.

A grafikonon a régiós devizák heti teljesítménye látható

(A kék a lej, a zöld a korona, a piros a zloty, a lila a forint)

A rossz széljárásban a hét egészét tekintve gyengültek a térségi devizák, de komolyabb értékvesztés nem következett be. Bár most is a forint szerepelt a leggyengébben, a pénteki árfolyam még mindig elmarad a hétközben elért, 300 forint közeli szinttől.

Alig másfél hónapot kell várnunk az esztendő legnagyobb tőzsdei dobására, a Facebook (FB) elsődleges részvénykibocsátására.

Bár a bevezetésről túl sok részletet még így hat héttel a tervezett időpont előtt sem lehet tudni, az azonban biztosnak tűnik, hogy minden idők egyik legnagyobb ilyen jellegű tranzakciójára kerül sor május végén; a Facebook ugyanis legalább 5 milliárd dollár - 1100 milliárd forint - értékben dob piacra papírokat (sőt az első hírek még egy 10 milliárdos pakettről szóltak).

A nagy esemény előtt persze mindenki azt találgatja, hogy megéri-e Facebook-részvényt venni, vagy inkább tartsuk távol magunkat a közösségi oldal tőzsdei rajtjától. Az elmúlt hetekben érvek és ellenérvek garmadája csapott össze, amelyek között nem szeretnénk - és nem is tudunk - igazságot tenni, arra azonban már a szakértők közötti vita is rávilágít, hogy érdemes óvatosan kezelni az FB-bevezetést.

Klaus Kleinfeld, a világ egyik vezető alumínumgyártója, az Alcoa vezérigazgatója januárban azt jósolta: a kínai alumíniumipar "hamarosan" csökkenteni fogja a kapacitásokat. Ez egyelőre nem jött be, sőt!

A kínai alumíniumipar kibocsátása az év első két hónapjában - az International Aluminum Association adatai szerint - 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, miközben az alumínium ára hasonló ütemben az ellenkező irányba indult.

Ha a kínai alumíniumipar nem is, az Alcoa a fékre lép: a társaság több - egyesült államokbeli, illetve európai - gyárát tervezi bezárni, 12 százalékkal csökkentve kapacitását. Hasonló lépésekre szánta el magát a Norsk Hydro is: a norvég társaság egy ausztrál üzemét bezárta, egy németországi gyárában pedig jelentősen csökkentette a termelést.

A világ globális alumíniumfelhasználása az idén - 17,6 millió tonnás kínai fogyasztást tételezve - 43,9 millió tonna lehet, jósolja Andrew Cosgrove, a Bloomberg Industries elemzője. A kínálat a prognózis szerint 2,1 millió tonnával lesz nagyobb, amihez még hozzájárulnak a raktárkészletek, amelyeknek nagysága 2008 szeptembere, a Lehman Brothers csődje óta több mint háromszorosára nőtt.

Nyárra 500 forint lehet a benzinár - olvashatjuk nap mint nap. Kiszámoltuk, hogyan.

A benzin és a gázolja átlagára 450 forint körül alakul, azaz 50 forintos - 10-11 százalékos - további drágulással érné el a rettegett 500 forintos határt.

A hazai benzinár 55 százalékát viszonylag állandó tételek adják, többnyire a jövedéki adó és az áfa, kisebb részben egyéb költségtételek és a kereskedői árrés. A fennmaradó 45 százalék, azaz a változó tétel a benzin forintban számolt világpiaci árának változása. Ez az, ami felelős a hazai benzinár ingadozásáért.

Hogyan lesz 500 az 500?

A forintban számolt világpiaci ár pedig két módon tudna emelkedni. Egyrészt ha a forint gyengülne a dollárral szemben, másrészt ha a benzin dollárban jegyzett tőzsdei ára felmenne. Tekintettel a föntebb említett 45 százalékos súlyra, a hazai benzinár akkor menne fel 10 százalékkal, ha a benzin forintban számolt világpiaci ára 20-22 százalékkal emelkedne.

Tehát az 500 forintos benzinárhoz vagy a dollár/forint árfolyamnak kellene a jelenlegi 225 forintról 275 forintra ugrania, vagy a benzin világpiaci árának felszöknie a mostani 1150 dollár közeléből 1400 dollár közelébe (vagy a két hatás eredőjeként kell kijönnie a 20-22 százaléknak).

Piaci pletykák szerint a tulajdonos CVC Capital Partners júniusban vezetné tőzsdére a Forma-1-et, a tranzakció értéke 2 milliárd dollár (megközelítőleg 450 milliárd forint) lenne.

A Bloomberg által idézett, meg nem erősített hírek szerint a Forma-1 elsődleges részvénykibocsátása során 20 százalékos részesedést dobna piacra a társság, a részvényeket pedig a szingapúri tőzsdére vezetnék be. Ha a Forma-1 20 százaléka 2 milliárd dollárt ér, akkor a sportág teljes értéke valahol 10 milliárd dollár, azaz 2300 milliárd forint közelében mozoghat. Bernie Ecclestone a hírek szerint megtartja 5,3 százalékos F1-részesedését.

A híresztelések szerint a Forma-1 növekvő távol-keleti népszerűsége miatt dönthetnek a tulajdonosok a szingapúri részvénykibocsátás mellett, félő ugyanakkor, hogy a részvénypiacok esése végül meghiúsítja a tranzakciót, éppen úgy, mint a Manchester United tavaly beharangozott tőzsdére lépését.

Felemás hetet zártak a régiós devizák. Minimális különbséggel, de most is a forint lett az utolsó. A magyar deviza hétfőhöz képest 0,6, lengyel társa 0,5 százalékkal gyengült az euróval szemben. A cseh és a román pénz azonban erősödött, előbbi 0,3, utóbbi 0,2 százalékkal. Vagyis a korona nyerte a heti versenyt.

A devizapiacokon a korábbiaknál eseménydúsabb volt a hét, és bekövetkezett a korrekció, azaz gyengülés ment végbe a porondon. A befektetőket elsőként Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke keserítette el, amikor közölte, nem indul újra a pénzpumpa.

A másik fontos piaci lökés az adósságproblémákkal küzdő Spanyolországból érkezett, gyengén sikerült a spanyol állampapír-aukció amely felerősítette az európai adósságválsággal kapcsolatos aggodalmakat, olyannyira, hogy a csütörtökön a francia állampapírok is csak magasabb hozam mellett keltek el.

A grafikonon a régiós devizák heti teljesítménye látható

(A zöld a zloty, a kék a lej, a bordó a forint, a lila a korona)

Ebben kedvezőtlen klímában mozgott a forint, ráadásul kiderült, hogy továbbra sincs érdemi elmozdulás az IMF-tárgyalások ügyében. Ebben a helyzetben egy jelentősebb forintgyengülés sem lett volna meglepő, de a magyar deviza jól bírta a kiképzést. Igaz, a mérsékelt gyengülésével így is utolsó lett a régiós devizák heti küzdelmében.

Az eurózóna felizzó válsága remek alkalmat biztosított a spekulánsoknak hogy teszteljék a svájci jegybankot, amely azonban kitart, és - Magyarország legnagyobb örömére - egyelőre nem engedi erősödni az alpesi devizát.

A devizapiaci spekulánsok az elmúlt napokban nagy tételben fogadtak a svájci frank euróval szembeni erősödésére, megpróbálva ezzel rákényszeríteni a svájci jegybankot, hogy adja fel a tavaly szeptember óta érvényben lévő 1,2-es árfolyamgátat. A központi bank azonban egyelőre ellenáll a spekulánsok rohamának, és nem adja fel a szintet, azaz nem engedi 1,2 alá esni az EURCHF árfolyamot.

Ki miért harcol?

Kérdésként felmerülhet, hogy a spekulánsok miért támadják a frankot. A válasz rendkívül egyszerű: pénzért. Egy árfolyamgát összeomlásakor ugyanis elszabadul az árfolyam, és napok alatt milliókat, sőt milliárdokat lehet keresni. És hogy miért nem szeretnék a svájciak, hogy erősödjön a frank? Elsősorban azért nem, mert az erős frank tönkreteszi az exportjukat és recesszióba taszítja a gazdaságot.

A történet harmadik szereplője Magyarország. A magyar lakosság szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy miként végződik a spekulánsok és a svájci jegybank csörtéje. Ha ugyanis elbukik az 1,2-es küszöb, akkor a frank árfolyama gyorsan 250 forint fölé ugorhatna, sőt akár a 260-270-es szinteket is megközelíthetné.

Az év első három hónapjában a fémek vitték a prímet az árupiacon. A január elején és március végén feljegyzett árfolyamok alapján a platina nyerte a versenyt, árfolyama ugyanis több mint 17 százalékkal emelkedett. Szorosan követi az ezüst, 16 százalékos drágulással, a harmadik helyen pedig a Brent típusú olaj található, amely több mint 14 százalékkal drágult.

A fémek látványos emelkedése leginkább a pénzpiaci körülményekkel, semmint fundamentális - a kereslet és kínálat alapján kialakult - tényezőkkel magyarázható. Arról van szó, hogy az európai, ezen belül a görög adósságválság enyhítendő beindult a pénzpumpa, ez növelte a pénzmennyiséget a rendszerben, amit el kellett költeni. A pénz egy része pedig a fémek piacán csapódott le.

A fémdrágulás mellet ritka jelenséggel is találkozhattunk az árupiacon, a kávék ugyanis egymással mentek szembe. A robusta típusú kávé árfolyama 6 százalékkal emelkedett, az arabica típusú kávé jegyzése ötödével csökkent, ez pedig azért furcsa mozgás, mert egymást helyettesítő alapanyagokról beszélünk.

Ritkaság

Az arabica áresését az váltotta ki, hogy a legnagyobb termelő Brazília rekordtermést, azaz hatalmas kínálatot helyezett kilátásba az év elején, ez pedig lejtőre küldte az árfolyamot. A trend azonban a negyedév végére megtört, egyrészt az utóbbi hónapokban a vártnál szárazabb volt az időjárás, ráadásul a kedvező terméskilátások miatt Brazília jelentősen lecsökkentette az arabicakészleteit. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy megfordul az árfolyam trandje, az idén mérsékelt, jövőre pedig az időjárástól függően feljebb kúszhat az arabica ára.

Masszívan emelkedett a búza és a kukorica árfolyama az amerikai mezőgazdasági minisztérium legfrissebb jelentését követően, melyből kiderült, hogy az elemzők ismét elszámolták a készletadatokat, és a kukorica készletek szintje év végére 15 éves mélypontra eshet az Egyesült Államokban. (Radarunk egy hete írta meg, hogy az amerikai elemzők az elmúlt hét negyedévben átlagosan 5,7 millió tonnás hibával számoltak.

A feltörekvő világ töretlenül bővülő fogyasztása - kiegészülve a bioetanol-gyártás miatti kereslettel - egyre nagyobb, és várhatóan tovább erősödő igényt támaszt a mezőgazdasági termékek iránt, nem is csoda, hogy az amerikai gazdák például a kukorica vetésterületét 75 éve nem látott szintre kívánják bővíteni.

A mezőgazdasági termékek árai pedig időközben csak emelkednek, például a kukorica tőzsdei jegyzése 2010 eleje óta mintegy 60 százalékkal, a szója árfolyama 40 százalékkal, a búza ára pedig közel 30 százalékkal ugrott meg.

A világ leggazdagabb embereinek nem lehet oka panaszra, év eleje óta valamennyiük vagyona gyarapodott.

A Bloomberg hírügynökség március elején indította el a milliárdosok indexét, amely minden nap megmutatja, hogy a világ húsz leggazdagabb emberének vagyona mennyivel gyarapodott vagy éppen csökkent a részvénypiaci mozgások nyomán. Eddig egyiküknek sem lehet oka panaszra, ugyanis mindenki növekedést ért el januárhoz képest.

Ha az idei vagyongyarapodás mértékét nézzük, akkor a sor elején Eike Furhken Batista, az elsősorban olajiparban érdekelt brazil üzletember áll. Vagyona több mint 50 százalékkal 34 milliárd dollárra hízott három hónap alatt.

A legszerényebb gyarapodást az amerikai Koch Industries ipari konglomerátum két tulajdonosa érte el, a testvérpár, David Koch és Charles Koch vagyona egyaránt 2,1 százalékkal 34,3-34,3 milliárd dollárra nőtt.